Erste elemző: Maradt a vágatlan verzió
PénzügyA Monetáris Tanács mai ülésén nem változtatott a kamatokon, így 6,50 százalékon maradt az alapkamat. A kamatfolyosó két széle szintén változatlan maradt – 5,50, illetve 7,50 százalékon. A döntés nem okozott semmilyen meglepetést, megfelelt az előzetes elemzői várakozásoknak.
Virág Barnabás alelnök ismertette a héten megjelenő Inflációs Jelentés legfontosabb megállapításait és főbb előrejelzéseket. A jegybank értékelése szerint a magyar gazdaság 2024-ben 0,3–0,7 százalékkal növekedhet, míg 2025-ben 2,6–3,6 százalékkal, 2026-ban 3,5–4,5 százalékkal és 2027-ben 2,5–3,5 százalékkal bővülhet. Az infláció tekintetében az MNB előrejelzése szerint éves átlagban idén 3,6–3,7 százalék közötti fogyasztói árindex növekedés várható, míg 2025-ben 3,3–4,1 százalék között, 2026-ban és 2027-ben pedig 2,5–3,5 százalék között alakul.
A növekedés tekintetében meglehetősen optimista a monetáris hatóság összehasonlítva az elmúlt időszakban kijött piaci értékelésekkel. Érdemi korrekciót hajtott végre a jegybank ugyanakkor az inflációs számokat illetően a szeptemberi prognózishoz képest: a forint gyengülésének betudhatóan nagyjából 0,5 százalékponttal magasabb fogyasztói árindexet jeleztek előre 2025-re. Ennek eredményeként az inflációs cél tartós elérése csak 2026-ban várható.
A közlemény ezzel a bekezdéssel zárul:
A meghatározó gazdaságok várható kamatpályáit és jövőbeli költségvetési politikáit továbbra is bizonytalanság övezi. A fennálló geopolitikai feszültségek a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülésen keresztül növelik a felfelé mutató inflációs kockázatokat. Előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A Tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés további szüneteltetését indokolják.
Az elmúlt hónapokban közölt üzenetek összességében nem változtak, mindössze a feltörekvő piacok szempontjából kedvezőtlenné váló környezet hangsúlyozásával egészültek ki. Ennek lecsapódását láthatjuk a forint árfolyamában is, melyek érdemi árnyomást fejtenek ki a szereplőkre. Mindezek eredményeként egyelőre nem látni, mikor nyílhat lehetőség a következő kamatvágásra: elképzelhető, hogy ez a feladat már az új MNB-vezetésre marad.
Szerző: Nagy János, makrogazdasági elemző
