Londoni elemzők: lekerült a napirendről a márciusi brit jegybanki kamatcsökkentés
PénzügyLondoni elemzők egybehangzó előrejelzései szerint lekerült a napirendről a piaci szereplők által eddig széleskörűen várt márciusi brit jegybanki kamatcsökkentés az iráni konfliktus miatt megugrott olajárak és az ebből eredő, várhatóan újjáéledő inflációs nyomás miatt. Az új elemzői prognózisok ugyanakkor tartósan magas olajárak esetére enyhe idei világgazdasági recessziót sem zárnak ki, bár ennek csekély valószínűséget tulajdonítanak.
A Bank of England, amelynek monetáris tanácsa jövő csütörtökön jelenti be márciusi kamatdöntő ülésének eredményét, 2024 augusztusában kezdte jelenlegi enyhítési ciklusát, és az akkori 5,25 százalékról eddig hatszor csökkentette alapkamatát egyenként 0,25 százalékponttal, így jelenlegi irányadó kamata 3,75 százalék.
Előző, február eleji kamatdöntő ülésén a monetáris testület nem módosította az alapkamatot, de ez a döntés is csak hajszálon múlt: a tanács kilenc tagja közül öten szavaztak a kamattartásra, négy tanácstag 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésre voksolt.
A piaci szereplők akkor még biztosra vették az enyhítési ciklus márciusi folytatását, különös tekintettel arra, hogy a Bank of England a februári kamatdöntés ismertetésével egy időben kiadott idei első pénzügypolitikai jelentésében az addig érvényben tartott 1,2 százalékról 0,9 százalékra csökkentette a brit gazdaság idei egész évi növekedésére szóló előrejelzését, és a korábbi prognózisában szereplő 5 százalék helyett 5,3 százalékra emelkedő munkanélküliségi rátát valószínűsített 2026 közepére.
Az egyik legtekintélyesebb pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics csütörtökön Londonban ismertetett, felülvizsgált előrejelzése szerint azonban az iráni konfliktust kísérő meredek olajáremelkedés miatt a Bank of England jövő heti kamatcsökkentése lekerült a napirendről.
A ház szerint a brit inflációs kilátás az utóbbi időben már javulásnak indult, de az iráni háború ezt a folyamatot megakasztotta, az olajárakban bekövetkezett sokk például máris látszik az üzemanyagok kiskereskedelmi árában.
Ebben a környezetben szinte biztos, hogy a Bank of England a jövő heti pénzügypolitikai értekezleten a jelenlegi 3,75 százalékon tartja alapkamatát, bár ha a sokk rövid életűnek bizonyul és az olajárak teljesen visszatérnek a háború előtti szintekre, akkor érdemi esély van az enyhítési ciklus áprilisi vagy júniusi folytatására - hangsúlyozzák csütörtöki helyzetértékelésükben az Oxford Economics londoni elemzői.
Hozzátették: mivel a brit jegybank monetáris alapállása az eddigi kamatcsökkentések ellenére még mindig restriktív, nem számítanak kamatemelésre, hacsak jelentősen meg nem ugranak az inflációs várakozások.
A Bank of America pénzügyi szolgáltató csoport londoni központú globális gazdaságelemző részlege (BofA Global Research) csütörtökön bemutatott, felülvizsgált prognózisában szintén azt közölte, hogy a Bank of England márciusi kamatcsökkentést valószínűsítő eddigi előrejelzését kamattartásra módosította az energiaárak emelkedése miatt.
A ház elemzői szerint a monetáris tanács valószínűleg várakozó álláspontra helyezkedik, figyelve, hogy a piaci sokk meddig tart és milyen mértékű lesz.
A BofA Global Research londoni elemzői szerint a jelenlegi helyzetben a múlt havi minimális többség helyett sokkal jelentősebb, 7-2 arányú szavazatarány várható a kamattartás mellett.
A cég júniusra vagy szeptemberre várja a Bank of England enyhítési ciklusának folytatását.
Az Oxford Economics csütörtökön külön elemzést is összeállított az iráni konfliktus várható globális makrogazdasági hatásairól.
A ház közölte:
a saját fejlesztésű számítási modellje - Global Economic Model (GEM) - alapján lefuttatott szimulációs forgatókönyvek azt mutatják, hogy ha a hordónkénti átlagos olajár két hónapig 140 dollár környékén mozogna, és ezt a földgáz árának jelentős emelkedése kísérné, akkor a reálértéken számolt globális szintű hazai össztermék (GDP) 2026 végére 0,7 százalékkal csökkenne.
Az Oxford Economics szimulációs számításai szerint ennek a forgatókönyvnek a megvalósulása esetén enyhe recesszió alakulna ki az euróövezetben, Nagy-Britanniában és Japánban, az amerikai gazdaság átmenetileg stagnáláshoz közeli állapotba kerülne, a világgazdasági szinten számolt tizenkét havi összevetésű infláció pedig 5,8 százalékon tetőzne.
A ház elemzői hangsúlyozták, hogy
ez a legrosszabb esetre szóló forgatókönyvük, amelynek megvalósulási esélye alacsony.
Az Oxford Economics jelenlegi alapeseti előrejelzése az, hogy a globális alaptípusnak számító Brent olajfajta hordójának átlagára a második negyedévben 80 dollárra csökken.
A cég elemzői kiemelték ugyanakkor, hogy a GEM-ből levezetett számításaik szerint a Brent hordójának minden 10 dollárnyi emelkedése hozzávetőleg 0,1 százalékponttal lassítja a világgazdasági növekedés ütemét.
