Nagyon erős félévet zárt az Erste Bank

A nettó kamatbevétel 15,9 százalékkal 2,84 milliárd euróra nőtt a hitelállomány folyamatos – főleg a vállalati üzletágban és a jelzáloghitelezés terén szembetűnő – növekedése, és a cseh, magyar és román kamatemelések nyomán - írja a bank közleménye.

A nettó díj- és jutalékbevétel éves összevetésben 10,5 százalékkal nőtt, 1,21 milliárd euróra. A bankcsoport 1,14 milliárd nettó nyereséget ért el 2022 első hat hónapjában (2021 első félév: 918 millió euró). Az Erste Csoport stratégiájának középpontjában az ügyfelek pénzügyi egészsége áll. Ennek a megközelítésnek az első eleme egy széleskörű kezdeményezés, amelynek célja megfizethető lakások létrehozása a régióban. A bankcsoport 2030-ig összesen akár 15 ezer támogatott, megfizethető lakás finanszírozását tervezi Kelet-Közép-Európában.

A nettó kamat- és a díjbevétel bővülése ellensúlyozta a kereskedési eredményt

A nettó kamatbevétel 2837,0 millió euróra nőtt (+15,9%, 2448,7 millió euróról), leginkább az eurózónán kívüli – elsősorban Csehországban, Magyarországon és Romániában –kamatemeléseknek, valamint a hitelállomány összes piacon tapasztalt jelentős bővülésének köszönhetően. A nettó díj- és jutalékbevétel 1214,9 millió euróra nőtt (+10,5%, 1099,0 millió euróról). Szinte az összes díj- és jutalékbevétel kategóriában és az összes elsődleges piacon növekedést könyveltünk el, leginkább a pénzforgalmi szolgáltatások és a vagyonkezelés területén. A nettó kereskedési eredmény -532,5 millió euróra változott (43,1 millió euróról); a piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök nyeresége 516,8 millió euróra nőtt (83,6 millió euróról).  E két tétel alakulása elsősorban értékelési hatásoknak tulajdonítható. A működési bevétel 4146,7 millió euróra nőtt (+9,4%, 3790,7 millió euróról).  

Erős működési eredmény

Az általános igazgatási költségek 2285,4 millió euróra nőttek, (+8,7%, 2103,0 millió euróról). A személyi jellegű ráfordítások 1294,7 millió euróra emelkedtek (+3,7%, 1248,9 millió euróról). Az egyéb igazgatási költségek markáns növekedése 717,7 millió euróra (+23,5%, 581,3 millió euróról) főként a betétbiztosítási alapokba fizetendő hozzájárulások jelentős mértékű emelkedésének tudható be. A 156,7 millió eurót kitevő tétel (109,2 millió euróról) a 2022-re várt hozzájárulások jelentős részét tartalmazza. Ugyanakkor az IT-kiadások is nőttek Ausztriában. Az amortizációs és értékcsökkenési leírás 273,0 millió eurót tett ki (+0,1%, 272,8 millió euróról). A működési eredmény jelentős mértékben 1861,3 millió euróra nőtt (+10,3%,1687,7 millió euróról). A költség/bevétel ráta 55,1 százalékra javult (55,5 százalékról).

Alacsony a nemteljesítő hitelek aránya – történelmi rekord a tőzsdei kibocsátás óta

A nettó céltartalék-felszabadítása miatt pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés (a kockázati költség) 26,0 millió eurót, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában -3 bázispontot tett ki (szemben az előző évi -82,9 millió euróval és 10 bázisponttal). A hitelekre, valamint kötelezettségekre és garanciákra nettó céltartalékot kellett képezni Romániában, Szlovákiában és Szerbiában.

Pozitív hozzájárulást jelentettek a már leírt hitelek megtérüléséhez kapcsolódó bevételek és visszaírások minden szegmensben, főként Horvátországban, Csehországban, Magyarországon és Ausztriában. A Covid-19 fejleményekhez kapcsolódó általános céltartalékképzés, valamint a geopolitikai és gazdasági helyzet második negyedévi felülvizsgálata 132 millió eurós nettó felszabadítást eredményezett.

Összességében a június végi válságokkal kapcsolatos általános céltartalékok állománya mintegy 500 millió eurót tett ki. A bruttó ügyfélhitelekhez viszonyított NPL-ráta 2,2 százalékra javult (2,5 százalékról), ami minden idők legalacsonyabb értéke az tőzsdei részvénykibocsátás óta. A NPL-fedezettségi mutató (biztosítékok nélkül) 91,8 százalékra nőtt (91,1 százalékról).

A nettó eredmény nőtt az első félévben

Az egyéb működési eredmény -199,2 millió eurót tett ki (előző évi -172,4 millió euró). Az ebben a sorban szereplő, szanálási alapokba fizetendő 2022. évi hozzájárulás – leginkább Ausztriában és Csehországban – nőtt, 139,0 millió euróra (108,2 millió euróról). A bankadók – amelyeket jelenleg két elsődleges piacon kell fizetni 110,9 millió euróra növekedtek (52,2 millió euróról). Magyarországon

94,6 millió eurót számítottak fel, amiből a teljes pénzügyi évre jutó rendszeres bankadó 17,7 millió euró (előző évi - 14,9 millió euró), a 2022 első félévben felszámolt tranzakciós illeték 27,0 millió euró értékben (előző évi - 23,3 millió euró), valamint az előző év nettó bevétele alapján számított és a teljes 2022. évre vonatkozó új „extraprofit-adó” 49,9 millió euró értékben. Ausztriában a bankadó 16,3 millió eurót tett ki (előző évi - 13,9 millió euró). Pozitívan hozzájárulást jelentett az eredményhez a román fogyasztóvédelmi jogszabályokhoz kapcsolódó lehetséges jogi kockázatokra képzett céltartalék feloldása 41,8 millió euró értékben, amely az egyéb működési bevételekben tükröződik.

A bevételt terhelő adók 315,2 millió euróra növekedtek (287,3 millió euróról). A kisebbségi részesedések utáni jövedelem 207,0 millió euróra csökkent (229,8 millió euróról) elsősorban a takarékpénztárak alacsonyabb hozzájárulása miatt. Az anyavállalatra jutó nettó eredmény 1137,0 millió euróra nőtt (918,0 millió euróról) az erőteljes működési eredmény és a nettó kockázati céltartalék felszabadítás következében.

A hitelállományok stabilan növekedtek

Az alaptőke - AT1 tőkeinstrumentumok nélkül - 21,7 milliárd euróra nőtt (21,3 milliárd euróról). A szabályozói levonások és a CRR-nek megfelelő szűrés után 19,6 milliárd euróra nőtt (18,8 milliárd euróról), a (végleges) szavatolótőke pedig 25,6 milliárd euróra erősödött (24,8 milliárd euróról). A fenti adatokban már szerepel az első két negyedév közbenső nyeresége. A teljes kockázat– a kockázattal súlyozott eszközök összessége, ideértve a hitelezési, piaci, és működési kockázatokat a (CRR szerint végleges) 138,2 milliárd euróra nőtt (129,6 milliárd euróról). Az elsődleges tier 1-es alaptőkeráta (CET1, végleges) 14,2 százalék volt (14,5 százalék után), a teljes tőkeráta pedig 18,5 százalék (19,1 százalékot követően).

A mérlegfőösszeg 327,1 milliárd euróra nőtt (+6,4%, 307,4 milliárd euróról). Eszközoldalon a készpénz- és pénzeszközök 42,8 milliárd euróra mérséklődtek (45,5 milliárd euróról), míg a hitelintézeteknek nyújtott hitelek és előlegek állománya – elősorban Csehországban – nőtt, 28,7 milliárd euróra (21,0 milliárd euróról). Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések állománya 191,5 milliárd euróra emelkedett (+6,3%, 180,3 milliárd euróról), legjelentősebben Ausztriában és Csehországban. Forrásoldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek állománya 36,7 milliárd euróra emelkedett (31,9 milliárd euróról). Az ügyfélbetétek állománya minden elsődleges piacon – a legnagyobb mértékben Ausztriában és Csehországban – nőtt, 222,5 milliárd euróra (+7,1%, 210,5 milliárd euróról). A hitel/betét ráta 84,9 százalékra mérséklődött (85,6 százalékról).

Előrejelzés: a hitelállomány tovább bővülés

A jelen kilátásokban szereplő előrejelzések azon a feltételezésen alapulnak, hogy az Erste Csoport összes elsődleges piaca legalább a 2022.-ben képes lesz megfelelő mennyiségű földgázt importálni Oroszországból.

Előrejelzésünk szerint az Erste Csoport elsődleges piacain a reál-GDP növekedés 2 és 5 százalék közötti mértékűre várható 2022-ben. Ugyanakkor kulcskérdés marad az idén az év/év infláció, amelyet tovább fűt az Ukrajnával kapcsolatos geopolitikai konfliktus. Ennek ellenére a munkanélküliségi ráták várhatóan alacsony szinten (mintegy 3 és 7 százalék között) maradnak. A folyó fizetési mérleg egyenlege a legtöbb országban romlani fog az energiaimport magas ára miatt. A költségvetési helyzet továbbra is feszes marad, különféle fiskális politikai kihívások közepette. Az államadósság szintje azonban jelentős mértékben elmarad az EU-átlagtól.

Ilyen körülmények között az Erste Csoport a nettó hitelállomány-bővülésére számít 2022-ben, az egyszámjegyű skála felső sávjában. A kockázati költségek 2022-ben nem haladják meg a 20 bázispontot az átlagos bruttó ügyfélhitelekhez képest. Erre alapozva az Erste Csoport célkitűzése, hogy kétszámjegyű ROTE (Return On Tangible Equity) értéket érjen el. Az Erste Csoport CET1 alaptőkrátája a várakozások szerint 14 százalék felett marad. A 2022. pénzügyi évre vonatkozóan az Erste Csoport részvényenként 1,90 euró osztalék kifizetését tervezi.

Stratégiai fókuszban a pénzügyi egészség

A magas infláció és az ingatlanárak emelkedése egyre nagyobb kihívások elé állítja egész Európa lakosságát. Ebben a környezetben az Erste Csoport a következő években stratégiai kezdeményezéseket tesz az elsődleges piacain élők pénzügyi egészségének biztosítása és növelése érdekében.

Mivel a megfizethető lakhatás a régióban egyre többek számára jelent komoly kihívást, az Erste Csoport a lakhatást teszi a pénzügyi egészség stratégiájának első helyére. A bankcsoport már most is mintegy évi egymilliárd eurót biztosít több mint hatezer támogatott, megfizethető lakás építésének finanszírozására Ausztriában. Az Erste Csoport az itt szerzett tapasztalatokat más piacokon is felhasználja a megfizethető lakhatás kialakítása érdekében.

2030-ig az Erste Csoport kelet-közép-európai leányvállalatai – a közszférával szoros együttműködésben – 15,000 megfizethető lakás kialakítását és bérbeadását tűzték ki célul. Ennek érdekében Csehországban erre specializálódott leányvállalat jött létre CS Affordable Housing néven, amelynek célja a megfizethető bérlakások építése. Szlovákiában még ebben az évben mintegy 200 lakást adnak át; a szlovák állam részleges befektetői szerepvállalása mellett. Hasonló koncepciók kidolgozása folyik Magyarországon, Romániában és Horvátországban.

Az évközi jelentésben a 2022 január-júniusi pénzügyi eredményeket a 2021 január-júniusi adatokkal, a mérleg tételeinél pedig a 2022. június 30.-i adatokat a 2021. december 31.-i pozíciókkal vetjük össze.