Olajválság, tőzsdei kilengések, választási fordulat: korszakos változások kapujában
PénzügyAz idei első negyedévet geopolitikai bizonytalanságok, energiaválság, illetve jelentős tőzsdei kilengések formálták, Magyarországon ehhez jött még az országgyűlési választások - hangzott el az MBH Befektetési Bank sajtótájékoztatóján. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy tartósan magas marad-e az olaj ára, talpra tud-e állni az európai ipar, illetve képes-e a magyar gazdaság növekedési pályára állni és elindulni az euró felé.
A piacokat egyszerre több sokk érte idén: a venezuelai események, a közel-keleti konfliktus eszkalációja, emelkedő kötvényhozamok, megugró energiaárak és erősebb tőzsdei kilengések. Magyarországon mindemellett lezajlott egy országyűlési választás, amely teljesen új gazdasági perspektívát állít az ország elé - hangzott el az MBH Befektetési Bank Piaci Pulzus című sajtóbeszélgetésén, melynek keretében a bank elemzői bemutatták a nemzetközi befektetési piacokat, illetve a fontosabb hazai részvényeket mozgató folyamatokat.
Nyitrai Győző, az MBH Befektetési Bank üzleti és általános vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy
a befektetők egyre tudatosabban keresik a diverzifikált portfóliókat és a szakmailag megalapozott döntéstámogatást.
Hozzátette, az iráni konfliktus és az ahhoz kapcsolódó olajválság most a globális gazdaság egyik legfontosabb tényezője. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy
a határidős olajtermékek árazása alapján a befektetők középtávon normalizálódásra számítanak, és 2027-re az olaj ára akár 80 dollár alatti szintre is csökkenhet hordónként.
Elhangzott, hogy a tőzsdék a bizonytalanság ellenére emelkedtek: az amerikai vezető indexek átlaga például 4 százalékos pluszban jár.
Ugyanakkor óvatosságra int, hogy a globális makrogazdasági kép romlott, és sok nagy gazdaságban gyengébb növekedés várható, mint év elején.
Debreczeni Csaba, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzője szerint
érdekes, hogy a piaci erősödést csak néhány szektor húzza. A nyersanyag- és az IT-szektor egyszerre erősödik, és ez a két terület határozza meg a tőzsdei mozgásokat.
A régiós devizák „vadócává” vált a forint
Az optimista amerikai piaccal szemben, a jelentős részben ipari termelésre építő európai gazdaság még mindig csak óvatos előjeleit mutatja egy valamikori fellendülésnek.
A kilábalás motorja a német fiskális lazítás lehet – amennyiben képes a kontinens egészének követendő példaként szolgálni.
Noha az elemzők várakozásai pozitívak az idei és a jövő évre, a gyakorlatban ennek hatása még nem érzékelhető.
Magyarországgal és a forintban jegyzett eszközökkel szemben jelentős befektetői érdeklődés mutatkozott már a választások előtt is, április 12. után pedig további intenzív kilengéseket lehetett tapasztalni. Ez a hirtelen erősödésre és ingadozásra való hajlam a forintot a régiós devizák vadócává teszi.
A forint mozgását az magyarázhatja, hogy az elmúlt hetekben sok befektető jó belépési pontot látott hosszú távú pozíciók kiépítésére.
Vagyis nem pusztán napi piaci zajról van szó, hanem arról, hogy Magyarország és a forintban jegyzett eszközök iránt újra megnőhetett a külföldi és hazai befektetői érdeklődés.
Fontos elem az is, hogy a hazai kötvénypiacon az iráni háború hatására előbb jelentős hozamemelkedés volt, majd a választás után a hozamgörbe „bezuhant”.
A szöveg ezt úgy értelmezi, hogy a piac elkezdhette kiárazni az országkockázatokat. Ez magyarul azt jelenti: a befektetők egy része úgy látja, hogy a politikai fordulat vagy az új gazdaságpolitikai irány csökkentheti a Magyarországhoz kapcsolódó kockázati felárakat.
Amennyiben az új kormány érdemi lépéseket tesz az euró bevezetése érdekében, az további csökkenést hozhat a kamatokban, és erősödést a forintárfolyamban
– tette hozzá Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője.
