Érméken és bankjegyeken keresztül Budapest másfél évszázada 

Ön hány fizetőeszközre emlékszik, amin a ma 150 éves Budapest valamely neves helyszíne szerepel? A főváros fizetőeszközeink tervezőit is inspirálta, több ismert helyszínnel találkozhatunk bankjegyeinken és fémpénzeinken. A legtöbbször a főváros szimbólumaként is gyakran azonosított Lánchíd jelenik meg.

Számos ország bankjegyeihez hasonlóan a pénzek legjellegzetesebb elemei az előoldali portrék. Kevesebb figyelem irányul a hátoldalakra, ahol gyakran az adott ország életében fontos helyszínek bukkannak fel.

A jelenleg forgalomban lévő bankjegy-sorozat hat címletének hátoldala az előoldal portréjához, azaz az ábrázolt személy munkásságához, életéhez kapcsolódó helyszínt örökít meg.

Az 500 forintoson a Rákócziak sárospataki vára, az 1000 forintoson Mátyás király visegrádi palotájának reneszánsz kútja, az 5000 forintoson a nagycenki Széchenyi-kastély, a 10.000 forintoson az egyik első királyi székhely, Esztergom látképe, a 20.000 forintoson Deák Ferenc munkásságának fontos helyszíne, a régi Képviselőház látható.

A sor legkisebb címletét, a 200 forintost már kivonták a forgalomból. Előoldalán Károly Róbert (I. Károly) királyt, hátoldalán a diósgyőri várat ábrázolja.

A 2000 forintos címlet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem portréjával jelent meg. Életéhez nem lehet olyan jelentős helyszínt kötni, ami a mai Magyarország területén lenne, így a választás egy festményre, Madarász Viktor Bethlen tudósai körében című alkotására esett.

A sorozat hátoldali ábrázolásai közül, csak egy helyszín budapesti: a mai Bródy Sándor utcában található, Ybl Miklós tervezte régi Képviselőház, amely előtt a Múzeumkert egy részlete is látható.

Budapest a régebbi bankjegysorokon

A jelenleg forgalomban lévő bankjegysor előtt kizárólag fővárosi helyszínek képét választották a fém- és papírpénzekre. Nem mindig volt cél az elő- és hátoldali ábrázolások összhangja, sőt a város bemutatása sem.

Sokkal inkább egy mindenki által ismert, szimbolikusnak is mondható városképet, vagy építményt választottak. Magyar forgalmi pénzen először az 1920-as 10 koronás államjegyeken jelenik meg városkép.

Előtérben a Lánchíd, a Duna, háttérben a budai Vár látható. A magyar pénztörténetben egyedülálló módon a városkép a pénz előoldalára került, azon belül is – szintén szokatlan módon – felül középen kapott helyet.

Ugyanez a városrészlet jelenik meg az 1926-os és az 1928-as 5 pengős bankjegyen is. A Lánchíd nélkül a Dunát és a budai Várat mutatja a 100 pengős hátoldala 1926-ban Helbing Ferenc, majd négy évvel később Jaschik Álmos felfogásában. Helbing változatát 1945-ben az inflációs sorhoz ismét felhasználták.

Az 1920-as sorozat 20 koronásán a hagyományos módon, az előoldal jobb oldalán, ovális keretben a Mátyás templom látható. Az első 10 pengősökön a Parlament képe kapott helyet. Az 1926-os változat köszön vissza a hiperinflációs sor több címletén, a Százmillió, a Százmillió mil- és a Százmillió B.-pengőn. Ugyancsak a Parlament a fő motívuma az 1945-ös alumínium 5 pengősnek.

A Gellért-hegyről nézve mutat be budapesti látképet az 1943-as 1000 pengős bankjegy a Lánchíddal és a távolban felsejlő Margit híddal. Hasonló nézőpontot választott az 1970-ben forgalomba hozott, az akkor megjelenésében a hagyományostól eltérő megjelenésű 500 forintos bankjegy tervezője, Nagy Zoltán is.

A kép előterét az új Erzsébet híd uralja.

1991-ben a Magyar Tudományos Akadémia került az 5000 forintos bankjegy hátoldalára, míg az előoldalon Széchenyi István jól ismert portréja látható.

Fémpénzek és a főváros

Kevés fémpénzünkön jelennek meg városképi elemek. A korszak egyik büszkesége, az új Erzsébet híd került az 1967-ben forgalomba hozott alumínium 50 filléresre, amellyel 1999-ig lehetett fizetni.

1971-től a 10 forintos fémpénz előlapján a Gellért-hegyi Szabadság-szobor volt a fő motívum. 1992-től mindössze hat évig volt törvényes fizetőeszköz az ezüst 200 forintos, melynek előlapján a stilizált Lánchíd látható.

A jelenleg is forgalomban lévő, nemesfémet nem tartalmazó, bicolor 200 forintos érdekessége, hogy az éremkép fő eleméről a lakosság 2008-ban interneten és telefonon szavazhatott.

Három téma, azon belül két-két motívum közül választhattak: a meglévő sort kiegészítő védett madarakra és növényekre, és két hídra, az akkor frissen átadott Megyeri hídra és a Lánchídra lehetett voksolni. A legtöbb szavazatot a Lánchíd kapta.

Egyedülálló a Magyar Nemzeti Bank megjelenítése az 1930. évi 20 pengősön. Több mint fél évszázaddal később ugyan rákerült az ezüst 200 forintosokra ismét a jegybank képe, de az ezüstpénzek a magas példányszám ellenére ritkán vettek részt a forgalomban, az átlagember nem ismerte őket.