Mi köze a TikTok-nak az MI terén zajló amerikai-kínai versengéshez?

Tech2020. ápr 13.Növekedés.hu

Elképesztően megnőtt a kínai TikTok videómegosztó forgalma a koronavírus miatt. A milliárdos felhasználószámot produkáló alkalmazás se Pekingnek, se Washingtonnak nem tetszik. Előbbi másképp képzelik el Kína mesterséges intelligencia hegemóniáját, utóbbinak pedig adatvédelmi aggályai vannak.

Andy Warhol tévedett. A legendás művész szerint ugyanis a modern kor popkultúrájában mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy legalább negyed óráig híres legyen. Warhol ezt a ‘60-as években mondta, hol volt akkor még az okostelefon, hol voltak a különböző tartalom megosztó alkalmazások és hol volt a legújabb őrület,

a veszélyesen addiktív TikTok videómegosztó, amelyen keresztül a felhasználók 15 másodperces alkotásaikkal szerezhetnek hírnevet?

Jó másfél milliárd letöltés, ebből 125 millió körüli amerikai.

A kínai platform lassan veszélyezteti az amerikai tech-óriások, a Facebook, a Twitter, az Instagram és a YouTube pozícióit.

A TikTok világában egy éjszaka alatt sztár lehetsz, akár több milliós tetszési rátával. Ráénekelhetsz, vagy táncolhatsz a kedvenc dalodra, akár barátaid társaságában is.

Mi a titok? A tartalmat az egyre szélesedő felhasználói bázis adja, a tartalom előállításához szükséges ajánlatokat egy mesterséges intelligencia (MI) algoritmus kínálja fel úgy tűnik meglehetősen nyugtalanítóan sokat tudva a felhasználókról.

A TikTok mögött egy kínai cég, a pekingi Bytedance áll. A vállalkozást Zhang Yiming, a Microsoft korábbi szofterfejlesztője alapította 2012-ben.

Hat évvel később a SoftBank 3 milliárd dolláros tőkeemelése a céget 75 milliárd dollárra értékelte - a világ legértékesebb startupjai közé került. Ez azonban még jóval azt megelőzően történt, hogy a TikTok elérte volna az egymilliárdos felhasználói számot.

Ebből azt gondolhatnánk, hogy a kínai pártvezetés üdvözölte az amerikai tech-óriásokat megütő helyi fejlesztést - és nyilván elkezdte elemezni annak katonai, titkosszolgálati felhasználási lehetőségeit. Ehhez képest

a TikTok tulajdonosának az elmúlt években többször is bocsánatot kellett kérnie egyes tartalmak miatt Pekingtől.

A kínai kormány az elmúlt évtizedekben hihetetlen erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a 21. század legnagyobb dobása, a mesterséges intelligencia terén globális vezető szerepre tegyen szert.

Az MI a gazdasági és katonai hatalom, a társadalom irányítás legfontosabb eszközévé válik. Pekingnek így határozott elképzelése volt-van arról, hogy milyen MI fejlesztéseket szeretne látni - a frivol és vicces videók azonban roppant sajnálatos módon nem tartoznak ezek közé. A Bytedance így furcsa helyzetbe került.

Egyrészt kívül áll a kínai MI fejlesztések fősodrán, másrészt globális és megjósolhatatlan sikere kapcsán dollármilliárdok kezdtek el áramlani a szektorba - Kínába is.

A mostani kínai MI boomot egy társasjáték indította el - még 2016-ban. Lee Sedol egy dél-koreai go bajnok egy öt nyert meccses menetet játszott egy MI-vel, amelyet a DeepMind, a Google anyavállalata, az Alphabet MI-vállalata fejlesztett. A go egy ősi kínai játék, egy 324 négyzetből álló táblán fekete és fehér kövekkel játsszák, területek bezárása, elfoglalása a cél. A variációk száma nagyobb mint a sakkban, az igazi bajnokok a puszta ráción túl megérzéseikre is támaszkodnak a nagy versenyeken.

Lee Sedol és a DeepMind AlphaGo nevű MI-jének mérkőzését összesen 280 millióan nézték Kínában. Lee a meccs előtt teljesen biztos volt győzelmében, abban bízott, hogy a rutinja által kiépült intuícióval szemben tehetetlen lesz a puszta kalkuláció. Ehhez képest mindössze egy partit nyert, az MI ezzel szemben ötöt.

A pekingi pártközpontban erre megszólalt a vészcsengő. Hogy lehet, hogy egy nyugati fejlesztésű MI egy ősi kínai játékban, vagyis hazai pályán megver egy ázsiai bajnokot?

A meccs előtt Peking szemében az MI csak egy volt a számos terület közül, amelyben fel kell zárkózni a Nyugathoz. 2017-ben azonban a pártközpont kiemelt fejlesztési területté nyilvánította az MI-t. Célul tűzték ki, hogy 2030-ra Kína globálisan is vezető legyen ezen a területen, 150 milliárd dollárral járuljon hozzá a GDP-hez.

De hogy lehet ezt elérni? A klasszikus szocialista modell szerint létre kell hozni egy bizottságot. Ez meg is történt és a testület kiválasztott öt vezető technológiai céget, “nemzeti bajnokokat”, s mindegyiket egy-egy MI fejlesztési irányra állította rá.

A “bajnokok” speciális elbánást kaptak, kedvezményes hitelekhez juthattak hozzá, piacvédelmi intézkedésekben részesültek.

A Baidu, a kínai keresőmotor piac vezetőjének például az lett a feladata, hogy az önvezető autók területén hozzon létre. Az e-kereskedelmi óriás, az Alibaba dolga pedig az okosvárosokat irányító MI-k kifejlesztése.

Az ilyen bajnokok száma az elmúlt években 15-re emelkedett. A kiválasztás nem teljesen véletlenszerű, a Baidu például már hosszú évek óta kísérletezik az önvezető autókhoz szükséges szoftverekkel. Az Alibaba még kiválasztása előtt komoly haladást ért el City Brain nevű várostervező- és üzemeltető rendszerével.

A központi tervezés mellett azonban a pekingi fejesek hagytak teret a helyi kezdeményezéseknek is. Így például Saghaj és Tiencsin, egy másik tengerparti metropolisz 15, illetve 16 milliárd dollárnak megfelelő tőkét kaptak hasonló projektekre. Pekingben építés alatt áll egy 2,2 milliárd dollár értékű ipari park - MI kutatásokra.

Ám ez csak a jéghegy csúcsa a szektorban.

Felébredtek az amerikaiak is, tavaly novemberben egy kongresszusi bizottság, amelyet a Google volt vezérigazgatója, Eric Schmidt vezetett, megállapította, hogy Kína megelőzi az MI-kiadásokban az Egyesült Államokat.

Egy másik hasonló testület 25 milliárd dollárt kért a kormánytól hasonló célokra. A Financial Times értékelése szerint ez is állhatott annak hátterében, hogy a Trump-adminisztráció kiviteli tilalmat rendelt el az MI-k fejlesztéséhez szükséges szellemi termékekre és berendezésekre.

Aggódni azért nem kell, mert más vélemények szerint az USA jócskán Kína előtt jár a területen, például a hardverek esetében.

A világ félvezető piacának nagyjából a 60 százalékát kínai cégek vásárolják meg, viszont a globális gyártás mindössze 16 százaléka zajlik Kínában.

Peking tervei szerint a belföldi felhasználást 2025-re már 70 százalékban kell hazai forrásokból kielégíteni - ehhez nagyjából 100 milliárd dollár beruházás lenne szükséges. A legnagyobb kínai csipgyártó, a Semiconductor Manufacturing Industry Corp. (SMIC) jócskán le van maradva nyugati riválisai mögött. A SMIC csak tavaly kezdte el a 14-nanométeres csipkészletek gyártását, a Samsung például 2014-ben gyártott ilyeneket. A nyugati konkurencia már a 7 nanométernél jár. (Minél kisebb egy csip, annál jobb.)

A felzárkózáshoz mérnökök, fejlesztők kellenek - el is indult a harc a tehetségekért.

Tavaly novemberben egy amerikai szenátusi bizottság megállapított, hogy Kína összesen 200 különböző programon keresztül próbálja meg magához csábítani a szektor ifjú titánjait, s ez nemzetbiztonsági kockázatot jelent az USA számára.

A jelentés szerint “Kína tisztességtelenül használja az amerikai kutatásokat és szellemi tőkét saját gazdasági és katonai gyarapodása céljából”.

A mesterséges intelligencia fejlesztéséhez, tanítgatásához adat kell, mégpedig minél több, annál jobb. Az MI-k adatot zabálnak. Márpedig adatból Kínában van a legtöbb. Az 1,4 milliárd lakosú kontinensnyi országban irdatlan mennyiségű adat gyűlne össze amúgy is, de emellett a pekingi pártvezetés is szeretne minél többet megtudni állampolgárairól. Kína számos nagyvárosában működnek köztéri megfigyelő kamerák, több millió ilyet szereltek fel az elmúlt években. A kamerákat MI rendszerekkel kötötték össze - első körben ezek az arcfelismerést, azonosítást végeznek.

A világ legértékesebb MI-vizuális startupjai Kínában működnek: ilyen például a hongkongi Sense Time, amelynek értéke 7 milliárd dollár, vagy a pekingi Megvii, amelyet 4 milliárd dollárra értékelnek. A Megvii üzemelteti a világ legnagyobb nyílt, algoritmusok trenírozására szolgáló adatbázisát, a Face++-t, amelynek több mint 300 ezer felhasználója van.

A cég nem is nagyon csinál titkot abból, hogy kormányzati adatokat is felhasználnak adatbankjaikban és programjaikban. Az emberi, személyiségi jogi kérdéseket másként kezelik, mint Nyugaton. Így például

tavaly decembertől csak úgy lehet úgy SIM kártyát vásárolni Kínában, hogy a vevő arcát beszkennelik személyazonosságának azonosítása céljából.

Önmagában persze ez kevés az MI hegemóniához, mondjuk a feldolgozóiparban, a precíziós orvoslásban, vagy az önvezető autókban használatos MI-k kifejlesztéséhez nem sokkal járul hozzá az irdatlan nagy arcadatbázis.

A Kínával szembeni amerikai gyanakvást a TikTok sem kerülhette el. A külföldi beruházásokat vizsgáló kormányzati ügynökség, (Committee on Foreign Investment in the United States) tavaly év végén vizsgálatot indított a videómegosztó ellen azzal a gyanúval kapcsolatban, hogy a cég megosztja a kínai kormányszervekkel felhasználói adatait. A Bytedance tagadja a vádakat és hangsúlyozza, hogy amerikai felhasználóinak adatait amerikai vagy szingapúri szervereken tárolja. A TikTok felhasználóit azonban feltehetően kevéssé érdekli ez az egész. Számukra az a 15 másodperc világhír sokkal fontosabb.