Hollókő utcáin életre kel a múlt - téli utazási ajánló

A nyugalom szigete

Hollókő egy gyönyörű kis falu a Cserhát-hegységben. A Nógrád megyei település kedvelt turisztikai célpont, különösen Húsvét időszakában, azonban télen is érdemes felkeresni, mert ilyenkor Hollókő maga a nyugalom szigete, ahol magunk mögött hagyhatjuk a hétköznapi gondokat.

Hollókő 1862-ben épült fatornyos, nyeregtetős, zsindellyel fedett, vályogból és terméskőből épült temploma

Autóval egyszerűbb

Az M3-as autópályáról a 21-es főúton keresztül egészen sokáig 2X2 sávos főúton haladhatunk, ha autóval közelítjük meg a települést, és csak Pásztó előtt kell lehajtanunk egy alacsonyabb rendű kétsávos útra, a 2122-es mellékútra, ami viszont alapvetően végig jó minőségű. Vonat nem jár a kis hegyi faluba, azonban ha Pásztóig utazunk vasúton, utána autóbusszal 40 perc alatt Hollókőre juthatunk. Ha végig busszal szeretnénk utazni, akkor is muszáj lesz átszállnunk legalább kétszer, ha a fővárosból indulunk.

A Cserhát télen

Megállt az idő

Az utazás fáradalmaiért kárpótol minket a látvány miután megérkeztünk. Hollókőn köves utcácskáin járni olyan, mintha a múlt századelőn megállt volna az idő. A kis zsákfalu a mai napig tökéletes állapotban őrzi a palóc népi építészet minden szépségét. A mai településkép 1909 és 1911 között alakult ki, a falu magját, azaz az ófalut képező 67 ház is ebből a korszakból származik.

Hollókőn köves utcácskáin járni olyan, mintha a múlt századelőn megállt volna az idő.

113 éve leégett 

1909-ben ugyanis hatalmas tűzvész pusztított a faluban. Ekkor még zsúptetős, fából készült kő alapozás nélküli házakban éltek Hollókőn a palócok, azonban az épületek rendkívül gyúlékonyak voltak. Már korábban is többször jelentett gondot a tűz a településen, de 1909-ben gyakorlatilag az egész falu leégett, ezért változtattak a házak építőanyagán és így épültek meg a napjainkban is látható épületek, amik sikeresen átvészelték az elmúlt 110 évet.

A mai házak, vékony, úgynevezett nadrágszíj telkeken, erős kőből épült alapokon állnak, faluk többnyire vályogból készült és fehérre meszelt. Nagy részük oszlopos, deszkamellvédes tornáccal is rendelkezik. Nagyon különleges a házak szarufás tetőszerkezete, amit cserépzsindellyel fedtek. Igazi ékessége a falunak az 1862-ben épült fatornyos, nyeregtetős, zsindellyel fedett, vályogból és terméskőből épült templom.

Tipikus hollókői ház, ez a porta azonban nemcsak egy skanzen díszlete, ma is lakják

Az élő falu

Hollókő falumagja egyébként védett, és 1987-óta az UNESCO világörökség listáján is jegyzik. Ezzel egyrészt a világon az első falu amelyik ebben az elismerésben részesült, másrészt hazánk értékei közül Hollókő az első, amelyik felkerült a nemzetközi szervezet listájára.

Az ófalu házainak egy részében ma múzeum, vagy kézműves műhely működik. Nagyon látványos a falumúzeum, ahol megismerhetjük a palóc bútorokat, a palóc népművészetet, láthatjuk, hogyan éltek valaha a falu lakó. Emellett babamúzeum és postamúzeum is működik a településen és megnézhetjük hol lakott régen az ’’oskolamester’’. A kézműves műhelyek is igazán izgalmasak, mi magunk is kipróbálhatjuk a fazekasmesterséget, vagy éppen a guzsalyfonást, szövést. Emellett kézműves sajtműhely, pékség és étterem is található az ófaluban, sőt akár arra is van lehetőségünk, hogy megszálljunk egy igazi palócházban. A 380 lelket számláló falu különlegességét azonban az adja, hogy a több mint száz éves házak nagy része ma is lakott.  Persze sokan újabb házakban élnek az ófalun kívül (az újabb házaknál is odafigyeltek, hogy harmonizáljanak a régiekkel), de jópáran mindmáig a régi palóc házakban laknak, ezért is mondják, hogy Hollókő az élő falu. Emiatt egyáltalán nincs skanzen hatása a településnek, és részben ennek, részben pedig a helyiek hagyománytiszteletének köszönhető, hogy oda látogatva az egész országban egyedülálló módon átélhetjük, milyen lehetett a 20. századot megelőző falusi élet.

A Babamúzeum épülete

Hollókői vár

A falu, a házak, a templom egyébként önmagukban elegendőek lennének arra, hogy megérje több napra ellátogatni Hollókőre, azonban a település melletti hegyen ott magasodik Hollókő 13. században a tatárjárás után emelt vára. Az erősség legrégebbi része a középen álló torony, amelyet az 1260-as éveket követően a vár első gazdája, a Kacsics nemzetség Illés ágából származó I.Péter építette. A tornyot később falakkal is körülvették. Mivel I.Péter fiai az Árpád-ház kihalása után Csák Mátéhoz csatlakoztak, az erődítménynek fontos szerepe volt a Károly Róbert és Csák Máté közötti harcok során. Károly Róbert meg is ostromolta Hollókő várát, azonban nem sikerült bevennie, így az egészen Csák Máté haláláig a szövetségesei kezén maradt.

Ezután a Szécsényiek birtokába került, majd többször is gazdát cserélt a vár.

Téli ködfátyolba burkolózik a Hollókői vár

Végleges formáját Mátyás király uralkodásának idején nyerte el. Később, miután a törökök bevették Budát végvárként funkcionált. A Rákóczi-szabadságharc leverése után sok más várunkhoz hasonlóan a Habsburgok elrendelték a lerombolását. A XX. és XXI. századi helyreállítási munkálatoknak köszönhetően azonban napjainkban kifejezetten jó állapotban van a Hollókői vár, ami épp most is felújítás alatt áll. Így jelenleg nem látogatható, ám miután elkészül sok új érdekességgel várja majd a látogatókat. A felújítás során az állagmegőrzési munkálatok mellett rekonstruálják az alsó és a felső várat elválasztó falat, a palotaszárnyat és a belső udvart; tetőt kap a vár tornya és időjárás elleni védelemmel látják el a felső vár kapuját; új kiállítási tereket hoznak létre (különböző interaktív elemekkel) és a vár elektromos hálózatát, valamint a tűzvédelmi rendszerét is modernizálják.

Gyönyörű dérlepte fa a vár udvarán, a ködtől olyan, mintha a semmi közepén lebegne a középkori erősség

Tölgyerdők sűrűlyében

A különleges épített környezet mellett Hollókő környéke természeti kincsekben is gazdag. A falut a Cserhát lankáin elterülő kocsánytalantölgy- és mohostölgy-erdők, fás legelők, bokorerdők veszik körül. A falut övező területeknek igazán gazdag a növény- és állatvilága. Különleges erdei gombákkal, harangvirággal, kikericcsel, sommal, galagonyával, kökénnyel és sok más növényfajjal találkozhatnak a túrázók, az erdőkben pedig számos madárfajta, őz, szarvas, vaddisznó, róka, borz görény, menyét és pele él.

A vár alatti hegyoldal

Egy percet sem unatkozunk

Érdemes tehát ellátogatni Hollókőre, ahol akár hosszabb időt is eltölthet az egész család. A falu izgalmas úti cél lehet a néphagyományok és a népi építészet iránt érdeklődőknek, a természetjáróknak, a várak szerelmeseinek egyaránt. Már egy egynapos kirándulást is megéri megszervezni a kis cserháti faluba, azonban annyi élményt rejteget Hollókő, hogy akár egy hetet is eltölthetünk ott, anélkül, hogy egy percet is unatkoznánk.