Nem kell messzire utazni ahhoz, hogy pazar tájakban, építményekben gyönyörködjünk. Magyarországon nyolc helyszín került fel az UNESCO világörökségi listára, tizenegy pedig a javaslatok között várakozik. Mindegyik kiváló célpont.
A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.
E program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. A világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezményt 1972-ben hozták létre. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a világörökségi listára. A nemzetközi szerződést máig 193 ország képviselői írták alá.
Az egyezmény aláírásával valamennyi részes állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára.
A listára nem egyszerű felkerülni: hat kulturális helyszínekre vonatkozó kritérium és négy természeti értékekre vonatkozó feltétel létezik.
Az előbbi között említendő például az ember alkotó géniuszának kimagasló megnyilvánulása, illetve az emberiség kultúrájának fontos állomása az építészet, a technika, a művészetek, vagy a város- és látképtervezés-fejlődés szempontjából kimagasló megnyilvánulása. Ide tartozik még valamely kulturális hagyomány, illetve eltűnt vagy máig létező civilizáció egyedülálló, vagy legalábbis kimagasló tanúsága.
A természeti kritériumok körébe tartozik az egyedülálló természeti jelenségek és képződmények előfordulási helye, illetve páratlan természeti szépséggel és kimagasló esztétikai értékkel bíró terület. A hely kimagasló példája kell hogy legyen a szárazföldi, édesvízi, parti, illetve tengeri ökoszisztémák, valamint növény- és állattársulások kialakulását és fejlődését meghatározó ökológiai és biológiai folyamatoknak.
Ezért lehetünk büszkék arra, hogy Magyarországon nyolc helyszín került fel a világörökségi listára, tizenegy pedig a javaslati listán várakozik. Mindegyik helyszín, pazar utazási, kirándulási célpont.
Budapest (Felvétel: 1987. Kiterjesztés: 2002)
A magyar főváros a világ egyik legszebb panorámáját nyújtó helyszíne. A világörökségi részhez a budai Várnegyed, a Duna két partja és az Andrássy út tartozik.
A Várnegyed keskeny utcáiban gótikus és reneszánsz elemeket magukba foglaló házak láthatók. A Szentháromság téren áll a Mátyás-templom, amit 1250-ben kezdtek építeni. A Duna hídjai közül a legrégebbi és legismertebb a Lánchíd, amit 1839 és 1849 között építettek. A Magyar Tudományos Akadémia megalapításával és a Parlament megépítésével az Osztrák-Magyar Monarchia második fővárosának jelentősége megnőtt. A ma városközpontban lévő Andrássy út egy akkor még szabályozatlan külvárosi területen épült ki átalakítva a környék városszerkezetét. 1893-96 között megépült a kontinentális Európa első földalatti villamosa, amely további épületek létrehozásához vezetett.
Hollókő (Felvétel: 1987)
A Budapesttől körülbelül 100 kilométerre, a Cserhát hegységben fekvő Hollókő máig őrzi középkori jellegét. Az egyutcás falu 126 házán és mezőgazdasági épületén látható milyen volt egy hagyományos közép-európai falu a 20. századi agrárforradalom előtt.
A családok első generációi az út két oldalán telepedtek le, a következő generációk a parcellák hátsó végében építették fel házaikat. A lakóházak stílusában és építési módjában felismerhetőek a palóc hagyományok, utcafrontjuk oromzatos, utcai és udvari oldalukon tornáccal.
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (Felvétel: 1995, kiterjesztés: 2000)
Az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai Magyarország és Szlovákia közös világörökségi helyszíne. A két ország határvidékén található kiterjedt területen eddig 712 barlangot tártak fel.
A jellegzetes mérsékelt övi karsztrendszerben egy jéggel teli szakadék is található amely, tengerszint feletti magasságát figyelembe véve egyedülálló Európában. A barlangban nagyméretű sztalaktitok és sztalagmitok alakultak ki és több tízmillió év történetét lehet a helyszínen tanulmányozni.
Pannonhalmi Bencés Főapátság (Felvétel: 1996)
A bencések által épített hajdani Szent Márton-monostor volt az egyik legjelentősebb központ ahonnan a kereszténység elterjedt Magyarországon. A szerzetesek 996-ban jelentek meg a dombvidéken, a monostor alapítása Géza fejedelemhez köthető, majd I. (Szent) István főapátsági rangra emelte.
A ma is látható templom a harmadik ezen a helyen, legrégebbi megmaradt eleme a két korábbi épület romjaira emelt, 1255-ben felszentelt társkáptalani templom. Feltételezhető, hogy a kórus alatti kripta is a korábbi templom alapjaira épült. Az épületegyüttesben számos román és gótikus stílusú műalkotás látható.
Hortobágyi Nemzeti Park (Felvétel: 1999)
A kelet-magyarországi Hortobágy pusztája Európa legnagyobb egybefüggő természetes füves térsége. Mielőtt a mongolok és később a törökök felégették az itteni falvakat erdős térség volt, majd a visszatelepülők állatai letarolták a növényzetet, így alakult ki mai képe.
Az 1973-ban létrehozott Hortobágy Nemzeti Parkhoz a pusztán kívül hozzátartozik a Nagykunság egy jelentős része is. A területen hagyományos állattartást és legeltetést folytatnak, és olyan ősi magyar állatfajtákat tartanak mint a szürke marha.
Pécsi ókeresztény sírkamrák (Felvétel: 2000)
Pannóniában, az egykori római provinciában alapított Sopianae – a mai Pécs – városának 4. századi ókeresztény közössége temetőjében kápolnát, sírkamrákat és épített sírokat találunk. A sírépítmények többsége eredetileg a föld fölött volt: a leghíresebb, az I. számú Péter-Pál sírkamrát 1782-ben fedezték fel a dongaboltozatán tökéletesen fennmaradt festményekkel. A kétszintes kamra festményein Péter és Pál apostol, Mária, József, Noé, valamint Ádám és Éva látható.
Jelentős a II. számú, úgynevezett Korsós sírkamra is, ahol egy falfülkében az oltáriszentség megjelenítéseként is értelmezhető kancsó és pohár látható. Ezen kívül fontos építészeti lelet még két kápolna maradványa, ebből az egyik az 5-6. századra datálható. Az ókeresztény sírkamrák közül három látogatható.
Fertő-táj (Felvétel: 2001)
A Fertő-táj Magyarország és Ausztria közös világörökségi helyszíne. A tó nyugati partját szegélyező dombok a Soproni-hegység nyúlványai, de földtanilag a Kisalföldhöz tartoznak. Kétharmada Ausztriához, többi része Magyarországhoz tartozik.
Az Adriát a Baltikummal összekötő kereskedelmi út mellett fekszik, ezért már 8000 évvel ezelőtt is kultúrák találkozási helye volt. Magyar oldalon a Fertő–Hanság Nemzeti Park és a fertődi Esterházy-kastély áll védelem alatt, míg osztrák oldalról több község mellett a Neusiedler és Seewinkel park tartoznak a helyszínhez. A tó körüli erdőirtás és lecsapolás után a gazdasági hasznosítás ellenére is sikerült a természetes élőhelyek megóvása.
Tokaj-borvidék (Felvétel: 2001)
A Zempléni-hegység lábánál fekvő Tokaj-hegyaljai borvidék szőlősök, gazdaságok, kisvárosok, borospincék bonyolult rendszerével jól illusztrálja a híres bor készítési folyamatát. A szőlőtermelés és a borkészítés a kezdetektől fogva meghatározta a térség településszerkezetét, legjellegzetesebb építményei a borospincék.
Kétféle típusú pincét alakítottak ki, az ásottat és a boltíveset. Némelyik közülük többszintes, labirintusszerű. A Tisza folyó partján álló Tokaj városának hangulatos történelmi központja is figyelemre méltó.
Sokan azt gondolják, hogy csak külföldön jöhet jól az utasbiztosítás. Ám ez egyáltalán nem így van.
Amennyiben az autó elromlik, vagy balesetet szenvedünk, netán kórházba kerülünk – mind-mind kockázattal és költséggel jár. Ezért fontos, hogy legyen utasbiztosításunk – hívja fel a figyelmet Cseh Anett a Netrisk.hu termékfejlesztési vezetője. Éppen ezért érdemes a portál utasbiztosítási ajánlatai között böngészni, ahol testreszabott ajánlatok között lehet kalkulálni és böngészni.
