Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Rejtélyes jelenség a világ legmélyebb tavának felszínén – megfejtették, mi okozhatja

Utazás2020. feb. 15.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

Örvények okozhatják a dél-szibériai Bajkál-tó befagyott felszínén felbukkanó titokzatos jégköröket, amelyeket mongóliai Hövszgöl-tavon és a nyugat-szibériai Tyeleckoje-tavon is megfigyelték már.

Egy orosz és francia szakemberekből álló kutatócsoport lehetséges magyarázatot talált a titokzatos természeti jelenségre, amely a Bajkál-tó befagyott felszínén időről-időre kialakul. A kutatók a Limnology and Oceanography folyóiratban ismertetik a jégkörökről szóló tanulmányukat.

Körülbelül húsz évvel ezelőtt fedezték fel a tudósok, hogy a Bajkál-tó különböző pontjain a tavaszi és nyári hónapokban jégkörök alakulnak ki.

Hatalmas méretük miatt ezeket a köröket csak repülőgépről és műholdfelvételekről lehet látni.

Kezdetben azt hitték, hogy metánfeláramlások okozhatják a képződményeket, de az elvégzett tesztek nem igazolták a felvetést.

Forrás: Limnology and Oceanography 

A téli hónapokban a Szibériában található tó felszíne teljesen befagy.

A megfigyelt jégkörök különböző méretekben és helyeken jelennek meg, átlagosan 5-7 kilométer átmérőjűek, és néhány napig vagy hónapig észlelhetőek.

További kutatásokból az is kiderült, hogy ilyen jégkörök több helyen is előfordultak már: a mongóliai Hövszgöl-tavon és a nyugat-szibériai Tyeleckoje-tavon is. Ez azt sugallja, hogy a természeti jelenség olyan mély tavakra jellemző, amelyek felszíne teljesen befagy a tél folyamán. De még mindig nem találtak magyarázatot arra, végsősoron miért alakultak ki.

Az elszánt kutatók több alkalommal is ellátogattak a Bajkál-tóhoz 2016 és 2017 telén.

Minden ilyen alkalommal lyukakat fúrtak a tó jegébe, majd szenzorokat engedtek le a vízbe, ahol a körök képződtek. Továbbá tanulmányozták a tó vízének hőmérsékletbeli eltéréseit is.

2016 februárjában a csapat végre felfedezett egy lehetséges nyomot: egy örvényt észleltek a vízben, pont a jégkör alatt. Az örvény pedig néhány fokkal melegebb volt, mint a körülötte lévő víz.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a jégkörök a víz mozgása és az örvényképződés következtében kialakuló hőmérsékleti különbségek miatt alakulnak ki.

A következő évben a kutatók egy újabb örvényt észleltek, amely felett viszont nem volt kör. A szakemberek szerint valószínűleg még azelőtt fedezhették fel az örvényt, hogy a jégkör kialakult volna felette. Viszont azt, hogy az örvények miért alakulnak ki, nem tudták megmagyarázni.