Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Erősebb forint, csökkenő nyereség? Így szabhatja át az árfolyamingadozás a magyar külkereskedelmet

Vállalkozás2 órájaNövekedés.hu
A rovat támogatója:

Az idei első negyedév magyar külkereskedelmi adatai rávilágítanak arra az ellentmondásra, amivel számos nemzetközi piacon működő vállalat pénzügyi tervezéskor nap mint nap szembesül. Miközben az export vagy az import euróban mérve növekedhet, forintban számolva egészen más kép rajzolódhat ki. Ennek hátterében nem csupán a külső kereslet vagy a kereskedelmi volumenek alakulása áll, hanem az árfolyammozgások is – olvasható az AKCENTA CZ legfrissebb elemzésében.

A valutaváltásra, nemzetközi fizetésekre és fedezeti (hedging) ügyletekre szakosodott AKCENTA CZ emlékeztet rá, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország exportja 2026 januárja és márciusa között elérte a 38,8 milliárd eurót, míg az import értéke 36,6 milliárd euró volt. Ezzel párhuzamosan a forint az év első hónapjaiban jelentősen erősödött éves összevetésben mind az euróval, mind az amerikai dollárral szemben. Ez azt jelenti, hogy

ugyanaz a devizaalapú tranzakció teljesen eltérő hatást gyakorolhat egy vállalat pénzügyi eredményeire attól függően, hogy a bevételeket, költségeket, költségvetéseket és árréseket euróban, dollárban vagy forintban tervezték meg.

A hatás az első negyedév egészében érzékelhető volt. Januárban az export euróban számolva 4,5%-kal csökkent éves alapon, miközben az import 2,0%-kal emelkedett. Februárban az export 2,6%-os, az import pedig 5,9%-os növekedést mutatott euróban mérve. Márciusban az export 3,6%-kal, az import pedig 11%-kal bővült. A forintalapú árszintek ugyanakkor eltérően alakultak, tükrözve a hazai fizetőeszköz erősödését, az euróalapú adatoknál jóval összetettebb helyzetet teremtve a vállalatok számára.

A cégeknek ez nem pusztán statisztikai részletkérdés. Az árfolyammozgások közvetlenül befolyásolják az árbevételt, a beszerzési költségeket, az árréseket, a cash flow-t és az árajánlatok versenyképességét.

Egy olyan magyar exportőr például, amely euróban számláz, miközben költségeinek nagy részét forintban viseli, a forint erősödése esetén forintban számolva alacsonyabb bevételt realizálhat.

Ezzel szemben egy euróban vagy dollárban beszerző importőr átmenetileg profitálhat az erősebb forintból, hiszen devizaalapú vásárlásai helyi pénznemben olcsóbbá válnak. A helyzet azonban gyorsan megfordulhat, ha a forint ismét gyengülni kezd.

A devizaárfolyamok volatilitását gyakran alábecsülik a vállalatok, mert a fókusz jellemzően az értékesítési volumeneken, a termelési vagy finanszírozási költségeken van. A határokon átnyúló működés esetén azonban az árfolyam lehet az a tényező, amely eldönti, hogy egy szerződés a tervezett árréssel zárul-e, vagy csupán minimális nyereséget termel. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a forint erősödött ugyan, de a kilátások továbbra is érzékenyek a politikai, fiskális és külső kockázatokra

– hívta fel a figyelmet Eduárd Kusala, az AKCENTA CZ magyarországi kereskedelmi igazgatója.

A legnagyobb kitettséggel azok a vállalatok rendelkeznek, amelyeknél eltérő a bevételek és a költségek devizaneme. Ide tartoznak azok az exportőrök, amelyek devizában realizálnak bevételt, de a költségbázisuk jelentős része forintalapú; azok az importőrök, amelyek forintbevétel mellett euróban vagy dollárban vásárolnak; az alacsony árréssel működő cégek; valamint a hosszú gyártási vagy szállítási ciklusokkal dolgozó vállalatok. A kockázat különösen magas azoknál a társaságoknál, amelyek hónapokkal előre készítik el árlistáikat, éves költségvetésüket vagy tenderajánlataikat, míg a számlák kiegyenlítése már egy eltérő árfolyamkörnyezetben történik.

Az árfolyamváltozásokra különösen érzékenyek az olyan ágazatok, mint a feldolgozóipar, az autóipari beszállítók, a gépgyártás, az elektronikai ipar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a logisztika és az energiaintenzív iparágak.

Ezekben a szektorokban már egy viszonylag kisebb EUR/HUF vagy USD/HUF árfolyammozgás is érdemben befolyásolhatja az alapanyagárakat, az export versenyképességét vagy a már megkötött szerződések jövedelmezőségét.

Az AKCENTA CZ elemzése szerint annak ellenére, hogy az EUR/HUF árfolyam az utóbbi időszakban a 359–365-ös sávban mozgott, a kilátások továbbra is bizonytalanok. A piaci várakozásokat befolyásolhatják a nemzetközi geopolitikai fejlemények, az új magyar kormány gazdaságpolitikai prioritásai, a kamatvárakozások, valamint az uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások alakulása is. Az Európai Központi Bank referenciaárfolyamai szintén jól mutatják, milyen gyorsan mozdult el az EUR/HUF árfolyam az április eleji 380 feletti szintekről a hónap későbbi szakaszában tapasztalt 363–365 közötti tartományba. A nemzetközi piacokon aktív vállalatok számára ezért a kulcskérdés nem az, hogy a forint erősödik-e vagy gyengül, hanem az, hogy a cég felkészült-e mindkét forgatókönyvre.

A vállalatok csökkenthetik ezt a bizonytalanságot, ha előre azonosítják devizakitettségüket, és egyértelmű szabályokat alakítanak ki annak ellensúlyozására.

A gyakorlati eszközök közé tartoznak a határidős ügyletek, amelyek lehetővé teszik egy jövőbeni tranzakció árfolyamának rögzítését; a swapügyletek, amelyek a különböző devizák közötti cash flow- és likviditáskezelést támogatják; valamint az opciók és opciós struktúrák, amelyek védelmet nyújthatnak, miközben kedvező árfolyammozgás esetén bizonyos rugalmasságot is biztosítanak. A megfelelő megoldás mindig az adott vállalat üzleti modelljétől, cash flow-jától, szerződéses időtávjától, árrésérzékenységétől és kockázatvállalási hajlandóságától függ.

Az árfolyamkockázat nem kezelhető arra alapozva, hogy a piac kedvező irányba mozdul el. Tudatos menedzsmentre van szükség. Az első lépés annak pontos feltérképezése, hogy hol jelentkezik a kitettség: a számlákban, szerződésekben, hitelekben, beszerzési megrendelésekben vagy a jövőbeni költségvetésekben. Csak ezt követően dönthető el, hogy elegendő-e egy egyszerű határidős ügylet, vagy rugalmasabb fedezeti struktúrára van szükség, esetleg átfogó devizakockázat-kezelési politika kialakítása indokolt

– tette hozzá Eduárd Kusala.

Az idei negyedév ismét rámutatott arra, hogy a külkereskedelmi adatok egészen más képet mutathatnak attól függően, milyen devizában vizsgáljuk őket. A magyar vállalatok számára ugyanez a logika érvényes minden szerződésre, számlára és költségvetésre is. Egy olyan környezetben, ahol az árfolyamok gyorsabban változhatnak, mint az üzleti tervek, az aktív devizakezelés egyre inkább a pénzügyi stabilitás és a versenyképesség alapvető elemévé válik – állapítja meg elemzésében a nemzetközi fizetések és devizapiaci megoldások szakértőjeként az AKCENTA CZ.