Téged vár a papírgyár – alapkő és bőkezű állami szubvenció
VállalkozásA Vajda-Papír Csoport négy fejlesztési projektet magába foglaló, 70,8 milliárd forint értékű bővítési programot jelentett be kedden, amelyhez 24,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított a kormány támogatva 64 munkahely létrejöttét – jelentette be a magyar családi tulajdonú társaság, miután kedden Szíjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részvételével letették új gyártóüzemük és automatizált magasraktáruk alapkövét.
Az új gyártócsarnokban egy toalettpapír- és kéztörlőgyártásra alkalmas berendezést, valamint egy papírzsebkendő-gyártó gépet helyeznek üzembe.
A 23,8 milliárd forintból megvalósuló beruházással – amelyhez a költségvetés 6,9 milliárd forinttal járult hozzá – a vállalatcsoport éves 140 ezer tonnás kapacitása 30 ezer tonnával növekszik. A 44 ezer raklap kezelésére és tárolására alkalmas logisztikai központ átadása 2026 végére várható. A vállalat ezen felül 13,1 milliárd forintból napelemparkot létesít és 1,4 milliárd forintból vállalati képzési programot hajt végre.
A Vajda-Papír a Norvégiában megtermelt profitjából a jövőbeni piaci igények kiszolgálására további 33 milliárd forintot költ kapacitásfejlesztésre, amit a kormány 11,6 milliárd forint vissza nem terítendő támogatással segít.
A négy projekttel a magyarországi telephelyen dolgozók létszáma 600-ről 664-re növekszik. A magyar költségvetés összesen 24,9 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással 64 új munkahely létrehozását (tehát munkahelyenként valamivel több, mint 389 millió forinttal) segíti elő.
A vállalatcsoport konszolidált nettó árbevétele az előzetes adatok alapján tavaly 5,3 százalékkal, 75 milliárd forintra, adózási előtti eredménye 3 százalékkal 3,7 milliárd forintra nőtt, míg az EBITDA 7,5 milliárd forint ért el 2025-ben. A késztermék értékesítés volumene 10 százalékkal bővült. A stagnáló belföldi piacot ellensúlyozta az export jelentős bővülése, valamint a közületi értékesítés kétszámjegyű emelkedése - tájékoztattak.
Vajda Attila alapító ügyvezető igazgató az ünnepségen kiemelte, hogy a vállalat teljes vertikumot lefedő gyártási és ellátási struktúrája hosszú távon is versenyképes, fenntartható és exportorientált működést biztosít és szükség esetén biztosítja Magyarország önellátását.
A higiéniai papírtermék gyártásban elért piacvezető pozíciója a régió még több országára kiterjedhet és az export is tovább bővülhet – mondta, és hozzáfűzte, hogy a vállalat a következő években további fejlesztéseket is tervez, köztük megújuló energia használathoz kapcsolódó beruházásokat.
A több mint 30 országba exportáló Vajda-Papír Csoport Közép- és Kelet-Európában, a Baltikumban és Skandináviában is meghatározó piaci jelenléttel rendelkezik. A Vajda-Papír a hazai kereslet meghatározó részét állítja elő, továbbá a termelés 60 százalékát külföldi piacokon értékesíti. A magyar családi tulajdonban lévő vállalat csoportszinten - három magyarországi és egy norvégiai telephelyén - összesen több mint 700 munkavállalót foglalkoztat.
A miniszter méltat
A miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy a Vajda-Papír igazi sikertörténet, a magyarországi háztartási papírgyártás meghatározó szereplője, Európa egyik legmodernebb higiéniai papírgyártó vállalata. A társaság gyakorlatilag csak magyar beszállítókkal dolgozik, dunaföldvári, paksi és más környékbeli kis-közepes vállalkozásoknak biztosít a fejlődés lehetőségét. Belföldön a csaknem 600, külföldön 700 munkavállalót foglalkoztatnak, és 30 országba exportálnak. A magyar gazdaság szempontjából a kivitel növekedése kiemelt jelentőségű, és azzal, hogy a termelési kapacitások nőnek, a gazdaság növekedése újabb lendületet kap. Ugyanígy önmagán túlmutató jelentősége van annak, hogy a Vajda-Papír a jövő szakembereit az Óbudai Egyetemmel és a Dunaújvárosi Papíripari szakképzési programmal összhangban képzi - hangsúlyozta.

Alapkőletétel Szíjártó Péter miniszter, Süli János országgyűlési képviselő és Vajda Attila cégtulajdonos részvételével
"Mi azt valljuk, hogy a magyar emberek pénzének a helye Magyarországon van!"
– fogalmazott a miniszter, hangsúlyozva: a magyar emberek pénzéből Magyarországot, a magyar gazdaságot, a magyar vállalkozásokat kell fejleszteni, nem pedig egy olyan háborút finanszírozni, amihez semmi közünk nincsen, a magyar emberek pénzének helye nem Ukrajnában van.

