Vége az aranyéletnek? Biatorbágy beelőzheti Budaörsöt 

Budaörs a rendszerváltás után sokáig az Magyarország legdinamikusabban fejlődő települése volt, egyúttal hosszú időn keresztül a leggazdagabb is, A GfK Hungária 2008-as vásárlóerő-térképe szerint a legtehetősebb Budaörs lakossága volt 137,3 százalékos vásárlóerő index-szel, még a fővárost is maga mögé utasította.

Az agglomerációs település, mint az széles körben ismert, ezt elsősorbankedvező adottságainak köszönhette -  két autópálya, az M1 és az M7-es itt találkozik össze átfutva rajta, valamint Budapest közelsége már a 90-es évek elején vonzó befektetési célponttá tették,

amire a városvezetés  alacsonyabb helyi adókkal is rásegített, ennek köszönhetően már viszonylag korán számos  befektető, köztük a legnagyobb multinacionális cégek is itt telepedtek meg, irdatlanul felpumpálva Budaörs adóbevételeit.

A helyiek így okkal remélhették, hogy hogy az önkormányzatnak sok évtizedes távlatban is meglesznek a forrásai a város fejlesztésére.

Oda az első hely, esnek a mutatók

A leggazdagabb-státusz multik ide vagy oda, nem tartott örökké, a GfK 2019-es vásárlóerő-térképén Budaörs már a dobogó harmadik helyére szorult, Üröm és Nagykovácsi mögött, tavaly pedig mindössze az ötödik helyre futotta.

Ám ennél a mutatónál jóval többet mond az Egyensúly Intézet Településindexe, amely 3155 település fejlettségét mérte meg, a független agytröszt 53 indikátor alapján hasonlította össze városokat, falvakat településeket.  Ezek mutatják meg egy-egy közösség fejlettségének, élhetőségének legfontosabb aspektusait. A szervezet az év elején tette közzé ezzel kapcsolatos eredményeit.

Ebből az derül ki Budaörsről, hogy bár az első helyen végzett, és ez 2014-óta folyamatosan így van,  amit többek között az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelemnek (2,7 millió forint), a tetemes egy főre jutó iparűzési adónak (330 ezer forint), illetve a diplomások kiemelkedő arányának (34 százalék) köszönhet,

a vizsgált időszakban több mint 3 indexpontot veszített, így Biatorbágy mostanra már esélyes kihívójává vált” – áll a tanulmányban, amely azt is leírja, hogy eközben a szomszédos település a legnagyobb (+7,8 indexpontos) fellendülésre volt képes.

Ez pedig azt jelenti, hogy vagy Budaörsön vannak problémák a hazai viszonylatokban kiemelkedő büdzsé elköltésében, vagy a környező települések gazdálkodnak okosabban.

A csillogó díszletek mögött már látszanak a problémák

Akárhogy is van, ezzel a kérdéssel foglalkoznia kell Wittinghoff Tamásnak, aki 1991-óta vezeti a várost, és kilencedik alkalommal is ott van a polgármesterjelöltek között.

Ellenzéke pedig nem kevesebbet kér számon rajta, mint hogy lassan minden környező település élhetőségben, fejlődési ütemében, csinosságban utoléri, dacára annak, hogy az idetelepült cégek horribilis, 16 milliárd forintot fizetnek be iparűzési adó formájában a város kasszájába. Az állami támogatásokkal együtt idén több mint 42,5 milliárd forint a városi költségvetés főösszege.

Ebből a pénzből pedig nem csak kockázatmentesen kellene üzemeltetni a várost, hanem bőven jutna fejlesztésekre is. De kihívói azt is Wittinghoff szemére vetik, hogy tevékenysége nagyjából kimerül abban, hogy csak „üzemeltetni tud” és a kormányt hibáztatni, hogy miért nem csinál semmit, miért nem végez fejlesztéseket.

Nincsenek például olyan jövőbe mutató beruházások, amelyek hosszútávú stabil bevételt biztosítanának a városnak, miközben a Wittinghoff-kabinet más területeken nagyon is bőkezű, az elmúlt öt évben majd egymilliárd forintot fizetett ki szakértői díjakra és százmilliókat kétes kimenetelű perek költségeire.

A helyi ellenzék emellett azt is Wittinghoff Tamás szemére veti, hogy számára a fő csapásirány, hogy Budaörs egyfajta alvó város legyen. Hogy az itt élők különösebben ne is foglalkozzanak a város ügyes-bajos dolgaival.

Reggel felkelve menjenek be a fővárosba dolgozni, este pedig térjenek haza aludni. És természetesen a szabadidejüket lehetőleg ne is itt töltsék el, hiszen van Budapesten épp elég játszótér, mozi, vagy egyéb szórakozóhely. Ehhez pedig ironikusan mondva, minden forrást biztosít.

Budaörsön szinte alig találni közösségi helyeket. A színház, művelődési ház épülete már-már szégyenletes, főként a városháza monumentális méreteihez viszonyítva. De folytatva a sort, mozi nincs, a szabadidő tartalmas eltöltésére szinte semmi lehetőség sincs.

A belváros patika, de van, ahol vezetékes víz sincs

A város problémái közül talán a leginkább szembetűnő a Frankhegy közművesítésének kérdése, ahol a lakók évtizedek óta harcolnak azért, hogy legyen többek között vezetékes vizük. Pedig nem egy ad hoc létrejött külterületi nyomortanyáról beszélünk, a város a 70-es évektől 2000-ig adott ki szabályos építési engedélyeket a belterületi városrészekre, a gyanútlanul odaköltözök pedig azóta is  naponta a közkútról hordják vizet,  ha pedig megtelt az emésztő, hívják a szippantót.