Farkasordító hidegre kell felkészülnünk, ha ez a légköri esemény bekövetkezik 

Nem sok jót ígérnek a meteorológusok az idei télre, azoknak legalábbis semmiképp, akik nem szeretik a hideget. Nyár elején, mikor éppen az első idei hőhullámokkal küzdöttünk, nagyon távolinak tűnő témával állt elő az európai térséget érintő szélsőséges időjárási eseményekkel, előrejelzésekkel foglalkozó  Severe Weather Europe. Nem kevesebbet állítottak a kánikula kellős közepén, mint hogy a 2024/2025-ös téli szezon az utóbbi évek legkeményebb tele lehet.

“A korai adatok azt mutatják, hogy a Polar Vortex azaz a sarki örvény valószínűleg gyengébb lesz a 2024/2025-ös télen. A gyengébb sarki örvény általában gyengébb jet streamet jelent, ami növeli az esélyét egy dinamikusabb (hidegebb/havasabb) téli időjárási mintázat kialakulásának az Egyesült Államok, Kanada és/vagy Európa területén” - írta a portál.

De mi az  Polar Vortex, miért fontos a jet stream és mi köze van hozzá, hogy langyos, vagy fagyos telünk lesz?

Láthatatlan védelem

A sarki örvény a Föld sarkvidékei fölött kialakuló nagy kiterjedésű, alacsony nyomású ciklonális légörvény, amely hideg levegőt zár magába. Ez a légköri jelenség az északi és a déli sarkvidéken egyaránt kialakulhat, de különösen az északi sarkvidék feletti örvény tanulmányozása vált jelentősebbé, mivel ez közvetlen hatással van az északi félteke időjárására.

A sarki örvény általában télen - amikor a sarkkör fölött gyorsan lehűl a levegő - válik erősebbé. Fennmaradását a nagy magasságban fújó jet stream (futóáramlás) biztosítja, amely feltartóztatja a hideg levegőt, a sarkkör fölött tartva. Az örvény normál körülmények között stabil és állandó marad, de ha gyengül, a hideg, sarkvidéki levegő eljuthat délre, súlyos téli hideghullámokat okozva Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában.

A polar vortex hirtelen meggyengülését vagy kettéválását az úgynevezett sudden stratospheric warming (SSW), azaz hirtelen sztratoszférikus melegedés válthatja ki, amely drasztikus időjárási változásokat hozhat, többek között különösen kemény fagyokat és intenzív havazást eredményezhet, ami a mezőgazdaságot és az energiaellátást is jelentősen befolyásolhatja.

Idén leomolhat a védőfal

Mitől függ, hogy fagyoskodunk vagy sem a télen? “Az első tényező az ENSO, amely az „El Niño-Déli Oszcilláció” rövidítése. Ez az egyenlítői Csendes-óceán területe, amely hideg és meleg fázisok között váltakozik, általában 1-3 évente” - mutatott rá nyári cikkében a Severe Weather Europe hozzátéve, a hideg fázist La Niñának, a meleg fázist El Niñónak nevezzük.

Jelenleg a meleg fázis véget érőben van, és előrejelzések szerint a hideg La Niña fázis alakul ki a következő hetekben. Márpedig a múltbeli mérési adatok alapján a La Niña telei körülbelül 60-75 százalékos valószínűséggel eredményeznek sztratoszférikus melegedési eseményt (SSW). Vagyis a La Niña fázis nem kedvez a stabil sarki örvénynek, sőt az akár össze is omolhat a hatására.

A legfrissebb adatok szerint is szükség lesz a nagykabátra

A júniusi adatok olvasásakor még reménykedhettünk abban, hogy idővel javul a helyzet, de a Köpönyeg.hu jóval frissebb, október közepén közzétett adatai nem sok kétséget hagynak afelől, hogy idén azok lesznek igazán boldogok, akik a természetes vizeinken szeretnek korcsolyázni.

“A tél kimenetelét ennyire előre megjósolni nem könnyű, de azért vannak olyan folyamatok, amikre lehet alapozni. Biztosat állítani így sem lehet, de ha a mostani helyzet nem változik, kemény telünk lehet” - írja az időjárás előrejelző portál. Ezt pedig arra alapozza, hogy jelenleg a Polar Vortex gyenge, nem is kicsit, hiszen 40 éve nem látott gyengeséget mutat. Normálisan ilyenkor az áramlat már a légkör alsó szintjeire is kiterjed októberben, ennek azonban most híján vagyunk. 

Így pedig a Köpönyeg.hu előrejelzése szerint a gyenge áramlás nem tudja bent tartani a hideg, sarkvidéki levegőt, mely így kiterjed Európára és Észak-Amerikára is. A folyamat természetesen még változhat, de egyelőre a tél igazi télnek ígérkezik.