Kincset rejt a földünk, összefogtak a V4-ek a felkutatására

Milyen kritikus nyersanyagokról lehet szó a régiónkban, esetleg a magyar földben is rejtőzik belőlük néhány? - tettük fel a kérdést az SZTFH-nak, miután a hatóság Földtani Szolgálata együttműködési megállapodást írt alá a visegrádi országok társszerveivel. Noha azt hihetnénk, hogy 2024-ben már nem sok meglepetést okozhat a föld mélye, a hatóságtól azt a választ kaptuk, 

számos hazai stratégiai és kritikus ásványi nyersanyag előfordulás nemzetgazdasági szinten kitörési pontot jelenthet, ami számottevően átértékeli az ország nyersanyag-potenciáljának megítélését.

- A sikeres ásványvagyon-gazdálkodás fontos eleme az a szisztematikus állami nyersanyag-kutatási feltáró munka, amely során olyan előfordulások kerülnek meghatározásra és kijelölésre, amelyeket a földtani ismeretesség és a változó gazdasági feltételek alapján indokolt számon tartani, esetleg hasznosítani, korábban még bányászati tevékenységgel nem voltak érintettek, vagy ha igen, akkor újraértékelésük vált indokolttá az új igények tükrében - fogalmazott válaszában az SZTFH.

A hazai kritikus elemek egy részét (pl. réz, alumínium, mangán, gallium) már korábban is kutatták, illetve bányászták hazánkban, de ezeket az ércbányákat a múlt század 80-as éveitől kezdve fokozatosan bezárták. A kritikus elemek egy nagyobbik része viszont az utóbbi 5-10 évben került a gyorsan változó és fejlődő ipari tevékenység fókuszába

(pl. felszín alatti vízben oldott lítium, ritkaföldfémek, kobalt) és hazánkban a korábbi kutatás hiánya miatt korlátozott ismereteink vannak az esetleges elfordulásokról.

Ez utóbbiak vagy önálló telepeket képezhetnek, vagy meglevő haszonanyag- (elsősorban érc-) telepeinkben, illetve bányászati, ipari hulladékokban (pl. vörösiszap, szénhamu) nyomelemként fordulnak elő.

- A hazai ásványi nyersanyagok közül számos megtalálható a többi V4 országban is, ezért érdemes partnerségben szinergiákat keresni a földtani szolgálatokkal, legyen szó kutatásmódszertani tudásmegosztásról vagy konkrét közös kutatási projektről - mutat rá a hatóság.

Ezek az ásványkincsek jelenthetnek kitörési pontot

A hatóság álláspontja szerint a COVID okozta ellátási lánc-zavarok, a háborús energiaválság és az USA-Kína szembenállás megmutatta: annak érdekében, hogy Magyarország szuverenitása szilárd legyen a következő évtizedekben a hazai kritikus nyersanyag kitermelés feletti nemzeti kontroll helyreállítása és megerősítése elengedhetetlen.

E nemzeti kontroll csak erős és szakmailag megkérdőjelezhetetlen földtani és bányászati kompetenciák, tudatos és eredményes ásványvagyon-gazdálkodás megvalósítása révén érhető el.

A 2024. szeptemberében megjelent Draghi jelentés ismét megerősíti a kritikus nyersanyagok fontosságát, hangsúlyozza a gazdaság számára fontos unión belüli inputanyagokkal való tudatos gazdálkodás szerepét, illetve kiemeli az EU, illetve a tagállamok lemaradását a világ többi gazdasági erőközpontjához képest.

Ezért felértékelődnek a tagállamok egyéni ásványvagyon-gazdálkodási képességei is.

A technológiai fejlődés és a zöld átállás új, eddig még nem felhasznált nyersanyagok lelőhelyeinek felkutatását is igényli, melyhez új kutatási módszerek fejlesztése is szükséges.

Az utóbbi évtizedben Finnországban, és Svédországban jelentős új réz, nikkel, lítium és ritkaföldfém érctelepek előfordulásait azonosították, és ezek némelyike már kitermelés alatt áll. További jelentős felderítő és részletező nyersanyagkutatások folynak Németországban, Spanyolországban, Portugáliában, Csehországban és a balkáni országokban.A nyersanyagellátási láncok sérülékenysége megmutatta, hogy a hazai, itthon elérhető nyersanyagok ismerete és számbavétele kulcsfontosságú, ha a nemzetgazdaság rezilianciáját kívánjuk növelni.

Ehhez mindenképp indokolt a már ismert előfordulásokon kívül, a kritikus nyersanyagok szisztematikus kutatása, ahogy az átfogó földtani-teleptani vizsgálat is, annak érdekében, hogy mely földtani képződményben milyen típusú kritikus nyersanyag fordulhat elő, akár indikáció szinten.

Az uniós rendelet két ásványi nyersanyagcsoportot határoz meg, amelyek esetében szükséges vizsgálni az ásványi nyersanyagkészleteket és potenciálokat: stratégiai fontosságú nyersanyagok és kritikus fontosságú nyersanyagok.

A stratégiai fontosságú nyersanyagok alatt minden olyan ásványi nyersanyagot értünk, amely a belső piac működése szempontjából kiemelkedő, amelyet a globális kínálat és az előre jelzett kereslet közötti, esetlegesen jelentős eltérés jellemez, és amelyek esetében a termelés viszonylag nehezen fokozható, például az ellátási kapacitást növelő új projektek hosszú átfutási ideje miatt - foglalja össze a a hatóság. 

Így tudják a V4-ek egymást segíteni

 - A hazai ásványi nyersanyagok közül számos megtalálható a többi V4 országban is, ezért érdemes partnerségben szinergiákat keresni a földtani szolgálatokkal, legyen szó kutatásmódszertani tudásmegosztásról vagy konkrét közös kutatási projektről.

A V4 országok földtani szolgálataival az európai földtani szolgálatok szövetségében folyamatos és gyümölcsöző kapcsolataink vannak, de e megállapodás különösen annak fényében is fontos lehet, hogy a közép-kelet-európai régió gazdasági szerepe felértékelődik, így a régió iparának fenntartható nyersanyagellátása kardinális feladat. Kutatásmódszertani szempontból példaértékű és szintén komoly regionális szintű nemzetközi érdeklődés mutatkozik Hatóságunk geotermikus beruházások földtani kockázatcsökkentését célzó komplex programja iránt- mutat rá az SZTFH.

Tavaly a hatóság Földtani Szolgálata elindította az Országos Geotermikus Kutatási Programot, amelynek fő célja, hogy a potenciális geotermikus beruházások földtani kockázatait jelentős csökkentse.

Ennek egyik elemeként településspecifikus alap, illetve fejlesztett földtani adatcsomagokat állítottank össze beruházók részére, ezeket pedig egy digitális adatszobában rendelkezésre is bocsátják. Nagyon fontos eleme ezen kívül a programnak, hogy az alulkutatott, de geotermikus potenciállal rendelkező területeken a Földtani Szolgálat saját erőből szeizmikus méréseket hajtott végre a földtani ismeretek növelése érdekében.

Továbbá a budapesti termálkarsztrendszer meglévő hasznosítóinak (gyógyfürdők) védelme és az új geotermikus beruházások létesítési eredményessége okán tavaly ősszel a Hatóság Földtani Szolgálata számos hazai szakember bevonásával elindította a Budapesti Geotermikus Kutatási projektet, amely a földtani bizonytalanság csökkentése mellett egy hatósági döntéstámogató hidrodinamikai és hőtranszport modellt állított fel. A több mint 4400 négyzetkilométeres területet lefedő modell célja támogatni a vízügyi igazgatási szervek és a Geotermikus Energia Bizottság munkáját. 

Mennyire képes a hazai termelés kielégíteni a fogyasztói igényeket?

A hazai és itthon kitermelt energia a legolcsóbb és legbiztonságosabb energiaforrás. A világjárvány és a háború ismét bebizonyították, hogy a saját kutatási, termelési kompetenciák, valamint a saját ásványi nyersanyag megléte kritikus időszakokban nélkülözhetetlen.

Hazánkban szénhidrogén-kutatásra és kitermelésre a nemzetközi gyakorlat alapján csak koncessziós szerződés keretében van mód. 2019-et követően idén szeptemberben az Energiaügyi Minisztérium 8 kutatási terület esetében hirdetett meg kutatási koncessziót.

2023-ban 1,76 milliárd köbméternyi földgáz és több mint 930 ezer tonna kőolaj kitermelése valósult meg.

Az elmúlt évek növekvő termelésének valamint a csökkenő hazai földgázigénynek köszönhetően a hazai termelés tavaly az országos fogyasztás mintegy 20 százalékát volt képes biztosítani - derül ki a Hatóság válaszából.