Milyen lesz 2022 az egészségügyben? Megkérdeztük az érdekképviseleteket
ÉletmódElfáradtak, kiégtek az egészségügyi dolgozók a koronavírus-járványban – állítják egybehangzóan az ágazati érdekképviseleti szervek vezetői. Szerintük idén nem csak az ápolók, orvosok megbecsültségét muszáj növelni, de az egészségügyi rendszer átalakítását is folytatni kell. A növekedés.hu felkérésére négyen foglalták össze röviden a várakozásaikat.
Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke:
Az elmúlt 2 év a Covid jegyében telt, a járvány, úgy tűnik, még sokáig velünk marad, de reméljük, hogy élhetőbb, a mindennapokat egyre kevésbé terhelő módon.
Az egészségügyi ellátórendszer, ezen belül a kórházak jövője szempontjából a szakemberhiány a legégetőbb kérdés.
Muszáj megoldást találnunk a kiöregedő és az állami egészségügyet, vagy a pályát elhagyó kollégáink pótlására. Utánpótlás-neveléssel, kiszámítható és vonzó életpálya felkínálásával, a szakdolgozók és a nem a betegágy mellett dolgozó kollégák esetében fizetésemeléssel.
Mivel elfáradtak a kollégák, a pénz önmagában már nem jelent elég motivációt. Olyan ösztönző eszközöket kell bevetnünk, amely fontos számukra, így a munkahelyi kultúra javítását, mentális támogatást, a folyamatos tanulás lehetőségét, új innovatív technológiák használatát. Különösen azokat a digitalizációs megoldásokat kell rutinszerűen alkalmazhatóvá tenni, amelyekkel könnyebbé és biztonságosabbá tehetjük számuk a munkavégzést. A legfontosabb: érezniük kell, hogy megbecsüljük őket.
Bízom abban, hogy 2022-ben végre a kórházak finanszírozásán is úgy tudunk alakítani, hogy az valós költségeken alapul majd. Az ellátórendszer átszervezésének az volt a célja, hogy minden beteg egyenlő eséllyel gyógyulhasson, és a betegeket ott kezeljék, ahol valóban minden szükséges tényező (személyzet, eszközök, infrastruktúra, finanszírozás) jelen van.
Fontos, hogy a megelőzésre és az utókezelésre helyezzük a hangsúlyt, és csökkentsük az aktív ágyakon kezelt betegek számát. Szeretnénk úgy zárni a következő évet, hogy közelebb kerültünk ennek megvalósításához.
Ehhez szeretném a lakosság együttműködését kérni, hiszen mindenki saját maga felelős azért, hogy egészségtudatosan éljen, vigyázzon saját magára és környezetére.
Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke:
2022-ben a legnagyobb örömet az jelentené, ha elmúlna a járvány. Ennek kicsi a realitása, de arra jó esély van, hogy a növekvő átoltottság és átfertőzöttség miatt nem nő az egészségügy terhelése, és egyáltalán: megtanulunk együtt élni a vírussal.
Tudjuk, hogy a járványvédekezésnek három fő típusa van: a közösségi védekezés (maszk, mobilitás korlátozás stb.) az oltás és a gyógykezelés. Azt gondolom, hogy a következő évben ennek a három eszköznek az új egyensúlyát kell megtalálni, amiben fel fog erősödni a gyógyítás szerepe. Ehhez növelni kell az egészségügyi intézmények alkalmazkodóképességét, és ki kell alakítani azt a működési módot, amely optimális egyensúlyt biztosít a Covid-betegek ellátása és a tervezhető gyógykezelések között.
Mit várok még 2022-től? Elsősorban az ügyeleti díjak mihamarabbi rendezését.
Érthetetlen, hogy ebben a működést ennyire veszélyeztető ügyben miért nincs előrelépés.
A választások utáni új kormánytól – mert függetlenül attól, hogy marad, vagy változik a kormánykoalíció összetétele: új kormány lesz – azt várom, hogy tegye meg azokat a szükséges és régóta halogatott lépeseket, amelyek a magyar egészségügyet hozzáigazítják a kor technológiai-kulturális szintjéhez és a szakember-ellátottsági realitásokhoz.
Ehhez nem elég a szerkezetváltás, a lakosság-közeli ellátások megerősítése, ezzel párhuzamosan szükség van a működés megváltoztatására, a szakmai szabályoknak a megújítására, és nem utolsósorban a köz- és a magánegészségügy tisztességes, transzparens, átlátható, betegérdekű együttműködésére. Az orvos-kollegák szeretnének tisztességes, jól szabályozott, átlátható és kiszámítható működésű egészségügyben megbecsülten dolgozni, és ebben a MOK partner kíván lenni.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke:
Ez az év lelkileg még inkább megviselte a kollégákat, mint a tavalyi, pozitív hozadéka alig volt. A hatályos jogszabálynak nincsen egyetlen sora, amely biztos jövőképet mutatna az ápolóknak. Üdítő kivétel lett az, amivel a korábban közalkalmazottként foglalkoztatottak jubileumi jutalmának rendezése körvonalazódik.
Erre közel egy évet kellett várni.
A járvány alatt nem volt egységes, központi útmutatás, az intézményekre bízták a járvány nyomán kialakult humánpolitikai helyzet kezelését. Magukra hagyták az ápolásvezetőket, érezhető károkat okozva.
A kollégáink elfásultak és megkeseredtek az elmúlt másfél évben. A kiégés szinte mindenkit elért.
Ebben az igen nehéz helyzetben kell előre tekinteni, jövőképet mutatni az egészségügy szereplőinek. Nagyon nehéz feladat. 2022 az országgyűlési választásokról szól. Mint mindig, a MESZK most is ügyel arra, hogy ne tudják bevonni a pártpolitikai csatározásokba, így akciókat nem szervezünk, ellenben támogatjuk az ágazati szakszervezeteket az elvesztett jogaik visszaszerzésében, amelyeket az új szolgálati jogviszonyt szabályozó törvény csonkított meg.
Elkötelezettek vagyunk ugyanakkor abban is, hogy az általunk kiemelten fontosnak tartott kérdésekben újra egyeztetéseket kezdeményezzünk, így például további béremelésekről, az ügyeleti díjazásról, a kiemelt pótlékrendszer és az ágazati cafeteria-rendszer bevezetéséről.
Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének elnöke:
Reményeink szerint a jövő év hozhatja el a koronavírus-járvány megszelídülését, felszabadítva az egészségügyi ellátórendszert az immáron két éve tartó nyomás alól. Bízunk benne, hogy 2022-ben a védőoltási programban nem kell a korábbi évhez hasonló tempóban versenyt futnunk az idővel, és tervezhetőbb lesz a normál betegellátás rendje.
A koronavírus-járvány számos olyan változást, jó gyakorlatot is hozott a mindennapi betegellátásba, melyeket a jövben is meg kell tartanunk, ilyen például a telemedicina vagy az időpontfoglalást. Mindez kezdetben kényelmetlen lehet, de
az időpontfoglalás hosszú távon a betegek érdekeit szolgálja, hiszen, ha tervezhető az ellátás, a háziorvosi praxisok magasabb minőségű, sokrétűbb ellátást lesznek képesek biztosítani.
Tovább kell folytatni az alapellátás szervezeti struktúrájának megújítását. Nagy eredmény, hogy november 30-ig 359 háziorvosi praxisközösséget vettek nyilvántartásba, mert az ilyen praxisokban a páciensek magasabb szintű egészségügyi szolgáltatáshoz, a szakmai tevékenységek szélesebb köréhez férhetnek hozzá, mivel olyan szakemberek is megjelenhetnek a rendelőkben, mint a dietetikusok vagy gyógytornászok.
Mindemellett természetesen továbbra is fontos célkitűzés a tartósan betöltetlen körzetek helyzetének és az elöregedett háziorvos-társadalom problémájának a kezelése, ennek érdekében pedig az utánpótlás biztosításának az elősegítése.
