Pfizer és Sinovac, Szputnyik és AstraZeneca - Melyik lehet a nyerő vakcinakombináció?

Bár továbbra is nagy a verseny a vakcinagyártók között, a cégek maguk is egyre inkább érdekeltté válnak abban, hogy az oltóanyagokat kombinálva növeljék az emberek védettségét. Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának (CDC) irányelvei kimondják, hogy a különböző koronavírus-vakcinák „kivételes helyzetekben” kombinálhatók, de előírják, hogy alapvetően nem cserélhetők fel, mivel kevés a klinikai bizonyíték ezen kombinációk biztonságosságáról és hatékonyságáról. 

A helyzet valóban az, hogy bár egyre több a jóváhagyott Covid-vakcina, egyelőre  semmit sem tudunk arról, hogy ezek mennyire kompatibilisek, holott erre a kérdésre az esetleges oltóanyaghiány miatt is fontos lenne tudni a választ.

Az orosz Gamaleya Intézet még decemberben jelentette be, hogy megkezdi a Szputnik V és az Oxford/AstraZeneca adenovírus-vektor vakcinákkal végzett kombinált vizsgálatokat. A közlés szerint a klinikai vizsgálatokat Azerbajdzsánban, az Egyesült Arab Emírségekben, és később Szaúd-Arábiában végzik el.
A Bloomberg egy további variációról is hírt adott még február elején, eszerint az orosz intézet a kínai CanSino céggel is közös vizsgálatot tervez.

Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) először két különböző oltóanyag kombinálásának hatékonyságát tesztelésével kezdett Com-Cov néven: a Pfizer és az AstraZeneca vakcináját kombinálják, azt vizsgálva, hogyan reagál az emberek immunrendszere, ha az egyik vakcinatípussal „előkészítik”, majd egy másikkal megerősítik őket.

A kísérletet azután kibővítették, és a Com-Cov2-ben már nem kevesebb, mint 4 különféle oltóanyag társíthatóságát vizsgálják: a Pfizer, az AstraZeneca, a Moderna és a Novavax oltóanyagai kerültek be a tesztbe.

Spanyolországban a CombivacS projekt során saját fejlesztésű oltóanyaggal kísérleteznek, amelyek az AstraZeneca és a Pfizer készítményein alapulhatnak. Az MTI korábbi jelentése szerint a madridi III. Károly egészségügyi kutatóintézet a 600 önkéntes részvételével zajló vizsgálat első eredményeit május közepére ígérte. A résztvevők utánkövetése egy évig tart majd.

A spanyol kísérlet talán a leginkább szükségszerű: ki kell ugyanis deríteniük, milyen vakcinával fejezzék be több mint 2,5 millió ember oltását, akik egy dózist már megkaptak az AstraZeneca védőoltásából, amit a vérrögképződési anomáliak miatt most már kizárólag a 60-69 év közötti korosztály immunizálására használnak.  

Márciusban a Hongkongi Egyetem Orvostudományi Tanszéke jelentette be, hogy résztvevőket toboroz egy olyan kísérletre, amely a kínai Sinovac és a svájci-amerikai BioNTech vakcináját mixelné az oltási sorban. Ugur Sahin, a BioNTech elnök-vezérigazgatója a Global Timesnak adott interjújában is megerősítette ezt, amikor a vakcina kínai engedélyeztetése kapcsán arról beszélt: a jövőben esetleg kombinálni lehetne egymással a különböző vakcinákat annak érdekében, hogy még eredményesebb hatást fejtsenek ki a Coviddal szemben.

Sahin szerint az eltérő típusú vakcinák kombinálása azért bírna különös jelentőséggel, mert az ellenanyag idővel távozik a szervezetből. Ennek hatását egy plusz oltással lehetne meghosszabbítani, és e tekintetben nem lényeges, hogy milyen jellegű volt a korábban beadott vakcina. Tehát az mRNS típusú oltóanyag után be lehetne adni az elölt vírust vagy adenovírust tartalmazó vakcinákat is.

A vakcinák közötti váltás gyakorlati előnyei mellett a kombinált megközelítés erőteljesebb immunválaszhoz vezethet, ha a két eltérű technológiájú oltóanyagról van szó,

nyilatkozta Shan Lu, a Massachusettsi Egyetem Orvostudományi Karának munkarársa. A tudósok ezt a stratégiát heterológ primer boost-nak hívják. Korábbi tanulmányok más betegségeknél azt találták, hogy míg egyes oltóanyag-formátumok jobban képesek antitesteket indukálni, vagyis az első védvonal megerősítésében játszanak fontos szerepet, mások jobban teljesítenek a tartós immunitás kialakításában, a T-sejtek termelésének stimulálásában. 

Mivel pedig nem tudni, hogy a jelenleg létező és akár a klinikai vizsgálatokban 90 százalék feletti hatékonyságot produkáló oltóanyagok hatásossága mennyi ideig tart ki, és bármelyiknél előfordulhatnak gyártási problémák, a vakcinamixelés számos előnnyel járhat.  

Kutatások tehát már kezdődtek, de egyértelmű válaszok még nincsenek. Ehhez a kísérletekben résztvevő önkéntesek vérmintáiból nem csak az elsődleges, antitestes, hanem a sejtes immunválasz alakulását, erősségét is nyomon követik, illetve természetesen az esetleges kombinációs mellékhatásokat is figyelemmel kísérik.