A Huawei-ügy tényleg okozhat világszintű problémát

Elemzések2019. feb 2.Szabó Anna

Amerikai és ausztrál mintára már Németországban is azt vizsgálják, miként tehetnék lehetetlenné az ipari kémkedési botrányba került Huawei számára, hogy részt vegyen a németországi 5G-s mobilhálózat fejlesztésében.

 Az utóbbi időben jelentősen megváltozott Németország és Kína kapcsolata, amely korábban alapvetően a mindkét ország számára előnyös gazdasági együttműködésre épült. A Teng Hsziao-ping hatalomra kerülésével fokozatosan nyitó Kína hatalmas piacot jelentett a németek számára, az évtizedek óta tartó dinamikus növekedés, a látványos kínai technikai fejlődés azonban egyre több aggodalmat okoz az Európai Unió vezető gazdasága számára. A változóban lévő kapcsolat legújabb jele, hogy

a Kuka nevű, ipari robotokat gyártó német vállalat kínai felvásárlását követően meghozott – a high-tech vállalatok felvásárlását korlátozó – szabály jegyében a közelmúltban a Huawei németországi térnyerését is megakadályoznák a németek.

Amerikai és ausztrál mintára azt vizsgálják, miként tehetnék lehetetlenné a kínai vállalat számára, hogy részt vegyen a németországi 5G-s mobilhálózat fejlesztésében. A németek attól tartanak, hogy igazak lehetnek azok az amerikai vádak, amelyek szerint a Huawei rendszerében található biztonsági rések lehetővé tennék, hogy a vállalat a kínai kormány számára kémkedjen. A kínaiak tagadják a vádakat. Hogy valóban ambivalens a két ország kapcsolata, azt jól mutatja, hogy Olaf Scholz német pénzügyminiszter januári kínai látogatásakor

Németország és Kína több, a két ország közötti bank-, pénzügy-, illetve tőkepiaci koordináció erősítéséről szóló egyezményt is aláírt.

Arra is ígérete tettek, hogy piacaikat a korábbinál jobban megnyitják a másik ország előtt, és szorosabbá teszik a gazdasági kapcsolatait.

Vagyis a korlátozások ellenére szüksége van egymásra két gazdasági nagyhatalomnak.

Ezt a témát vesézte ki a Trend FM rádióban elhangzott beszélgetésen Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója és Eszterhai Viktor, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Kutatóintézet szenior kutatója is. Elhangzott, hogy a 2010-es évekre Kína világgazdasági nagyhatalommá válása egyre inkább bonyolítja a két állam viszonyát.

Kína több területen versenytársként jelenik meg a német gazdaság számára, míg az „Egy övezet egy út” kezdeményezés, kiegészülve a „16+1 együttműködéssel” az EU vezető államának a politikai környezetét is átalakítja.

Mindez egyre inkább arra kényszeríti Németországot, hogy alapjaiban gondolja át a Kínával való kapcsolatát,  egyszersmind az Európai Unióban és a világban betöltött szerepét is. Németország és a Kínai Népköztársaság 1972-ben létesített diplomáciai kapcsolatot egymással. A német kormány és a vezető üzleti körök számára Kínát hatalmas piaca és modernizációs programjának technológia igénye vonzó gazdasági célponttá tette. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok súlyát jól tükrözi, hogy

2017-re Németország legfontosabb kereskedelmi partnerévé Kína vált, megelőzve Franciaországot és az Egyesült Államokat.

Kína növekvő világgazdasági szerepe azonban az elmúlt években jelentősen megváltoztatta a Németországban róla alkotott percepciót. Míg korábban a német vállalatok Kínára az ígéret földjeként tekintettek, az elmúlt években a kínai piachoz való korlátozott hozzáférés vagy a külföldi cégek vegyesvállalatokba kényszerítése egyre erősebb kritikaként fogalmazódik meg a német részről. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a kínai kormány “Made in China 2025” elnevezésű iparfejlesztési programjának a keretében kifejezetten támogatja az innovatív és magas hozzáadott értéket képviselő feldolgozóipari vállalatok felvásárlását külföldön. Ennek a törekvésnek elsődleges célpontja Németország, amely 2016-ban a kínai befektetések ugrásszerű felfutását tapasztalta.

Mindez a német kormány részéről a külföldi beruházások nagyobb fokú ellenőrzését kezdeményező törvényi változtatásokhoz vezetett 2017-ben, amelyet az európai országok jelentős része is átvett.

 A gazdasági szféra feszültségeit tovább fokozta Kína geopolitikai kezdeményezése az “Egy övezet egy út” is, amely bár tartogat a német gazdaság számára potenciálisan kedvező elemeket (pl. infrastrukturális összeköttetés Eurázsián belül, szélesebb körű befektetési lehetőségek stb.), ám annak lehetséges politikai következményei aggodalommal töltik el Berlint.

A kelet-közép-európai országok és Kína által életre hívott “16+1 együttműködés” Németország számára a hagyományos érdekszférába való kínai behatolási kísérletnek tűnik.

Kína és Németország kapcsolatai mindezek ellenére sem romlottak meg végérvényesen. A két ország továbbra is együttműködik a világgazdasági rendszer nyitottságának a fenntartásában, amely különösen a Trump-adminisztráció multilateralizmus ellenes politikáját igyekszik mérsékelni.

SIKERSZTORIK
A Google és a Facebook coach-a szerint ez kell a sikerhez
Melody Wilding viselkedés-kutató szerint azok a vezetők, akik folyamatos nyomás alatt állnak, olyan készségeket gyakorolnak, amely segítségével a legtöbbet tudják kihozni magukból és másokból.
Siker2019. ápr 14.
Tudta, hogy az isteni Michelangelo zseniális üzletember is volt?
Levélváltásaiban jellemzően nem művészetről, sokkal inkább olcsón megszerezhető birtokokról, szerencsés adásvételekről folyt a szó.
Siker2019. ápr 6.
Erről mondott le Bill Gates és Warren Buffett a siker érdekében
Amikor valakinek a sikerére gondolunk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy annak eléréséhez mennyi erőfeszítés szükséges.
Hírek2019. feb 1.
A briteket kiléptető Michel Barnier Európa legveszélyesebb embere
A francia néppárti politikusnak nemcsak Theresa Mayt sikerült kiütnie a ringből, de eddig azt is elérte, hogy az Unió végig egységes maradjon mögötte.
Elemzések2019. ápr 12.
Jeff Bezos volt felesége lesz a harmadik leggazdagabb nő
A válás után közel 36 milliárd dollár illeti majd meg MacKenzie Bezost, az Amazon-alapító feleségét.
Hírek2019. ápr 7.
A világ 10 legjobb üzleti egyeteme – Európa beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat
Rögtön az első helyen egy európai intézmény, amely beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat: a Harvardot, az MIT-t és a Standfordot. Ne Oxfordra gondoljunk!
Hírek2019. ápr 14.
Weiss Manfréd: a XX. század leginnovatívabb magyar vállalkozója
A csepeli mágnás báró úgy pörgette fel a magyar gazdaságot, ahogy arra azóta sem volt példa.
Elemzések2019. márc 24.