Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Hogyan látták a Huawei elleni támadássorozatot Magyarországról?

Tech2019. feb. 22.F. K.

Alig két-három hónap alatt bontakozott ki a Huawei elleni példátlan amerikai támadássorozat. Gecse Mariannt, a Huawei Technologies Hungary Kft., kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatóját arról faggattuk: mi lehetett ennek az oka, és mit tesz azért a vállalat, hogy a jövőben ne vádolhassák kémkedéssel.

Az átlagember ingerküszöbét is eléri napjaink technológiai hidegháborúja, miszerint – biztonsági félelmekre hivatkozva – az Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland (igaz, most éppen visszatáncol) és Tajvan kizárta a küszöbön álló 5G-hálózatok fejlesztéséből a kínai Huawei technológiai gigavállalatot.

A kínai cég az Egyesült Államokban teljes letámadás alatt áll,

Washington azt állítja, hogy a világ második legnagyobb okostelefon-gyártó cégének hálózati berendezéseit a kínai hírszerzés kémkedésre használhatja.

– Azt tudni lehetett, hogy Washington már nagyon régóta nem támogatja a kínai technológiai cégek egyesült államokbeli jelenlétét, így a Huawei is évek óta ki van tiltva az amerikai kormányhivatalokból. Emiatt alig vagyunk jelen az amerikai piacon, minimális a részesedésünk – tudta meg a Növekedés.hu Gecse Marianntól. 

Igazából az lepett meg minket, hogy most rövid idő alatt milyen szervezetten, gyorsan, és több irányból érte támadás a céget.

A támadássorozat a tavalyi év vége felé kezdődött, amikor szinte minden héten elismételték az amerikaiak, hogy nem ajánlják senkinek a Huawei-termékek vásárlását. Ezután az amerikaiak szintet léptek, és most már világszerte arra kérik a szövetségeseket, hogy ne használják a Huawei eszközeit, zárják ki az 5G-hálózatok kiépítéséből.

Az első baljós jelek akkor mutatkoztak, amikor az amerikai hatóságok tavaly tavasszal vizsgálatot indítottak a Huawei ellen, azzal a felütéssel, hogy feltehetően amerikai gyártmányú cikkeket szállított Iránnak és más országoknak, megsértve az amerikai export- és szankciós törvényeket. A következő lépés az volt, amikor az amerikaiak azt kezdték híresztelni, hogy nem megbízhatóak a Huawei termékei, mert a távközlési eszközei képesek adatokat továbbítani a felhasználók beleegyezése nélkül Kínába. Ezután tavaly december 6-án az amerikai hatóságok kérésére Kanadában letartóztatták Meng Van-csout, a Huawei globális pénzügyi igazgatóját, az óriásvállalat alapítójának lányát, akit banki csalással, kereskedelmi titkok ellopásával és a hatóságok félrevezetésével vádolnak. De ezzel még nincs vége a vesszőfutásnak: az amerikai igazságügyi minisztérium azt állítja, hogy a Huawei okostelefonok tesztelésére kifejlesztett robottechnológiát lopott az amerikai T-Mobile-tól. Az már csak hab a tortán, hogy nemrég kémkedés vádjával letartóztatták a Huawei egyik lengyel vezetőjét.

– Mindebből kirajzolódik a támadássorozat szervezettsége. A Huawei egyébként azért lehet célpont, mert megtestesíti mindazt, amit Kína el szeretne érni. Vagyis azt, hogy technológiai vezető hatalommá váljon a világban – magyarázta lapunknak a kommunikációs igazgató. A Huawei az okostelefonok eladása terén az első-második helyen van a világon: a legutóbbi negyedéves rangsorban a Samsung állt az első helyen, őt követte a Huawei, majd az Apple.

A kínai cég uralja a mobilhálózati világpiacot 28 százalékát is. S ami különösen fontos: közel egy évvel jár közvetlen riválisai – az Ericsson vagy a Nokia Networks – előtt a legújabb, 5G-s technológiában.

Az 5G-vel kapcsolatos szabadalmak számát tekintve is a világelső közé tartozik. Idehaza a magyarok 80 százaléka használja a vállalat valamilyen termékét kommunikációra, internetezésre. Közel harminc év alatt nagyra nőtt a Huawei, éves árbevétele globálisan meghaladja a 100 milliárd dollárt, Magyarországon pedig 2018-ban megközelítette a 80 milliárd forintot – sorolta a kínai cég eredményeit Gecse Mariann. (A Huawei eddig 1,2 milliárd dollárt fektetett be Magyarországon, és az elmúlt öt évben közel 60 milliárd forinttal járult hozzá az ország költségvetéséhez adófizetéssel. Egyébként az első olyan kínai cég volt, amellyel a magyar kormány 2013-ban stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, és Kínán kívüli legnagyobb ellátási központja – gyártási és logisztikai – Magyarországon működik.) – Tehát látványosan nagyra nőtt a cég, miközben nagyon fejlett technológiában utazik, ezért is vált könnyű célponttá az amerikai-kínai kereskedelmi háborút kirobbantó Trump-adminisztráció számára – tette hozzá. Érdemes egyébként tudni, hogy az amerikaiaknak nincsenek 5G-re fejlesztő vállalataik, így valószínűleg az európai versenytársak építik majd ki az ottani hálózatot.  

Az amerikaiak tehát lényegében kémkedéssel vádolják a Huaweit, de a cég egyelőre hiába követeli, hogy az amerikaiak mutassanak egyértelmű bizonyítékot.

Valószínűleg a komoly bizonyítékok hiányának is betudható, hogy az amerikai felszólítást nem mindenhol sietnek teljesíteni. Bár az Európai Bizottságnál is felmerült, hogy az USA és Ausztrália döntését követve teljes kitiltást vezessenek be, nem mindenki van meggyőződve arról, hogy ez lenne a helyes döntés. – Most várjuk a japán, a brit, a német és a francia döntést. Valószínűleg  úgy kezelik a helyzetet ezek az országok, hogy minden szolgáltatóra vonatkozó biztonsági szigorításokat vezetnek be, amit a Huawei teljes mértékben támogat – szögezte le az igazgató.

A nagy távközlési cégek is óva intenek az elhamarkodott döntéstől: a Vodafone ügyvezető igazgatója, Nick Read is úgy nyilatkozott, hogy a Huawei elleni szankciók hatalmas problémát okoznának az európai telekommunikációs vállalatoknak. A szlovák miniszterelnök, Peter Pellegrini is kiállt a kínai vállalat mellett, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok vádjai ellenére egyelőre semmilyen kézzel fogható bizonyíték nincs arra nézve, hogy a Huawei bármilyen módon kémkedésre használná a telekommunikációs cégeknek biztosított megoldásait.

A Huawei ügye terítékre került Mike Pompeo amerikai külügyminiszter múlt heti magyarországi látogatásán is: az amerikai diplomata erősen lobbizott a kínai–magyar kapcsolatok erősödése, s ezen belül a Huawei Technologies hazai térnyerése ellen. Pompeo azt is kifogásolta, hogy a magyar kormány nemrég megegyezett a Huaweijel az 5G-s hálózat kialakításáról. “Ha megnézzük azt a céget, amely mostanában gyakran szerepel a hírekben – utalt Szijjártó Péter külügyminiszter a közös sajtótájékoztatón a Huaweire – nézzük meg, hogy mely országok a cég legfontosabb partnerei: a németek és a britek. Nem mi vagyunk azok, akik megváltoztatjuk a játékszabályt Kína és az Egyesült Államok között.“ Ezzel kapcsolatban Gecse Mariann elmondta,

a Huawei nem vár különösebb állásfoglalást a magyar kormánytól, Szijjártó nyilatkozata számukra megnyugtató,

és nyilvánvaló, hogy nem fogják kitiltani a Huaweit a magyar piacról. A kínai cég egyébként aktívan részt vesz az 5G fejlesztésben Magyarországon: tavaly mind a Magyar Telekommal, mind a Vodafone-nal sikeres, következő generációs, 5G-s hálózati próbákat hajtott végre. A Magyar Telekom január végén elindította az első szabványos 5G állomását Zalaegerszegen, és ugyancsak a Huawei segített kipróbálni az 5G-t a Magyar Telekom székházában.

Ha van valami tanulsága az ügynek, az a következő: a kínai vállalatnak ezentúl nyíltabban kell kommunikálnia, és egyszerűbb, átláthatóbb hálózatokat, kiberbiztonsági szempontból könnyebben ellenőrizhető eszközöket kell létrehoznia

– mondta Gecse Mariann.