Világszerte beköszönt a demográfiai tél? - A bolygó nagyobbik felén már elindult a népességcsökkenés
ElemzésekAz OECD-országok közül egyedül Izraelben haladja meg a termékenységi ráta a népességfenntartáshoz szükséges 2,1-et, miközben a legtöbb tagállamban jóval ez alatt marad. Az első gyermekvállalás életkora folyamatosan tolódik, Dél-Koreában már 33 év az átlag, a gyermektelenek aránya pedig Japánban már elérte a 28 százalékot. A csökkenő termékenység és a növekvő élettartam egyre nagyobb kihívást jelentő gazdasági és szociális következményeit vitatták meg a szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén.
A világ népessége soha nem látott átalakuláson megy keresztül. Két globális megatrend határozza meg a jövőt, mégpedig a születéskor várható élettartam növekedése, valamint a termékenységi arányszám folyamatos csökkenése. Míg az előbbi egy lassú, de stabil emelkedést mutat, utóbbi drámaian gyors zuhanásban van.
Az elmúlt évszázad során a születéskor várható élettartam több mint kétszeresére nőtt. Az 1900-as évek elején mindössze 32 év volt a születéskor várható átlagos élettartam, 2023-ra pedig már elérte a 73 évet.
- számolt be a várható élettartam folyamatos emelkedéséről Dr. Tóth János filozófus, demográfus, a Szegedi Tudományegyetem habilitált egyetemi docense, a szakosztály elnökségi tagja.
A termékenységi arányszám, vagyis egy nőre jutó születések száma, ugyanakkor 1950 óta több mint a felére csökkent. Ráadásul ez a csökkenés sokkal gyorsabb ütemű, mint az élettartam növekedése.
Egyre nő a kontinensek közötti szakadék
A várható élettartam tekintetében jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. Afrikában kezdett el utoljára emelkedni ez a mutató, és a kedvező tendencia ellenére még mindig alacsony szinten, valamivel 60 év felett van. Ezzel szemben Európában és Óceániában már 70 év felett jár a születéskor várható élettartam.
A termékenységi arányszám szintén kontinensenként eltérő képet mutat. Európában már hosszú évek óta kettő alatt van ez az érték, míg Afrikában még mindig megközelíti a négyet. A népesség egyszerű reprodukciójához szükséges 2,1-es szintet jelenleg csak néhány afrikai, közép-ázsiai és dél-amerikai régió haladja meg. Az előrejelzések szerint azonban ezeken a területeken is csökken a termékenység, és az évszázad végére csupán pár afrikai ország haladja majd meg a 2,1-es küszöböt.
A világ népességének kétharmada, immár Indiát is beleértve, olyan országokban él, ahol a termékenységi ráta már 2,1 alatt van. Ez azt jelenti, hogy ezekben az országokban a népességnövekedés már megállt vagy hamarosan meg fog állni.
- hívta fel a figyelmet a demográfiai tél kockázatára Dr. Tóth János.
2024-ben különösen aggasztó helyzet mutatkozott Európában. A legtöbb országban a termékenységi arányszám 1,4 alá esett, néhány esetben még ennél is alacsonyabb. Finnország (1,28) Olaszország (1,21), Spanyolország (1,13), és Lengyelország (1,1) például kifejezetten súlyos demográfiai visszaeséssel néz szembe. Magyarországon a ráta 2024-ben 1,38 volt és az elmúlt években folyamatosan csökkent.
Miért csökken a népesség a fejlett országokban?
A jelenséget a közgazdászok „gazdasági-demográfiai paradoxonként” írják le. Azaz, minél magasabb egy ország jövedelmi szintje, annál alacsonyabb a termékenységi arány. A fejlett világban, például az EU-ban vagy az Egyesült Államokban, az egy főre jutó GDP eléri a 40 000 dollárt, miközben a termékenységi ráta 1,5 körül mozog. Ugyanakkor a fejlődő országokban, különösen Afrikában, ahol a GDP nem éri el a 2 000 dollárt, a termékenységi ráta még mindig 4,4.
A magas jövedelmű országokban a gyermekvállalás háttérbe szorult az oktatás, a karrier és az önmegvalósítás mögött. A gyermekek gazdasági jelentősége is csökkent, míg korábban az időskor anyagi biztonságát jelentették, ma már ezt a szerepet az állami nyugdíjrendszerek vették át.
Az OECD országai közül egyedül Izraelben éri el a termékenységi ráta a 2,1-es szintet. A tagjelölt és társult országok között is kevés kivétel akad: Dél-Afrika és Szaúd-Arábia például még a határon egyensúlyoznak.
Ez részben magyarázható azzal a tendenciával, hogy egyre későbbre tolódik az első gyermekvállalás. Az OECD országok közül Törökországban a legalacsonyabb ez az életkor (27 év), Magyarországon 28 év, az OECD átlaga 30 év, míg Dél-Koreában a nők átlagosan 33 évesen vállalják első gyermeküket.
Riasztó tendencia a gyermektelenek arányának növekedése is. Japán vezeti a listát 28%-kal, Magyarország 17%-kal középmezőnyben helyezkedik el, míg Portugália 9%-os aránya az egyik legkedvezőbb adat.
A globális demográfiai trendekről szóló teljes kerekasztal-beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
