Ijesztő demográfiai adatok – Nincs gazdasági siker az emberi tényezők megerősítése nélkül
ElemzésekKorunk versenyképességének egyik központi témája a humán vagyon, az ember. Még a mesterséges intelligencia kapcsán is arra figyelmeztetnek az elemzők, hogy az csupán technológia, működtetéséhez és befogadásához egyaránt megfelelő mennyiségű és minőségű humán vagyonra van szükség. De gazdasági szempontból is szükséges a tudás, a képzett munkaerő a cégek számára, amellett, hogy az ember piaci szereplő, vásárló is.
A legfontosabb azonban az, hogy egy nemzet valódi sikere nem írható le csupán azzal, hogy mennyivel nő a GDP. Ennél fontosabb, hogy mennyivel bővül a nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon legfontosabb eleme pedig a humán vagyon, amely rövidebb távon működteti a gazdaságot, hosszabb távon pedig megtartja a nemzetet. Ebből kifolyólag a népesség alakulása stratégiai fontosságú mutató. A KSH hazánkra vonatkozó legfrissebb adatai ebben a tekintetben komoly problémákra figyelmeztetnek.
Az 1. ábrán a hazai népesség alakulását látjuk.
1. ábra. A népesség száma*, január 1. (millió fő)
Forrás: KSH 2026.03.11.
*1990-ig népszámlálási adat, 2001–2011 között a 2001. február 1-jei, 2012–2022 között a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán számított adatok, 2023-tól pedig a 2022. október 1-jei népszámlálás végleges adataiból tovább számított adatok.
Az ábrán jól kirajzolódik a folytatólagos negatív tendencia. Magyarország népessége utoljára 2010-ben volt 10 millió fő felett. Azóta a fogyatkozás – esetenként kisebb, máskor nagyobb megugrásokkal – folyamatos. A 2020-2021 évi covid járvány idején az előző évhez viszonyítva 90 ezer fő feletti volt a veszteség.
A 2. ábrán az egyik évről a másikra bekövetkező népességfogyási adatokat látjuk. A hektikusság szembetűnő. Az okok mélyebb elemzésére ez az írás nem vállalkozhat. Arra azonban rá kívánok mutatni, hogy a 2023-2024. évi javuló tendencia 2025-re eltűnt, és a vizsgált időszakon belül 2025-ben következett be a legnagyobb fogyás (60 242 fő), ami enyhe javulással, de eddig 2026-ban is magas szinten maradt.
2. ábra. A fogyás gyorsulása (2021-2026)
Forrás: KSH, 2026.03.11.
A magas fogyási adatok a magas halálozási és a csökkenő születési adatokból következnek. Ezt látjuk a 3. ábrán.
3. ábra. Születés- és halálozás szám 2011-2024
Forrás: KSH 2026.03.11.
A 3. ábrán a 2020-2022. évi jelentős mértékű halálozási értékeket látjuk, ami azóta enyhén csökken, de továbbra is magas szinten van. A születésszám növekedését viszont éppen 2020-2021-ben látjuk, ami azóta komoly csökkenésnek indult. A születésszám csökkenésével összhangban csökken a termékenységi arányszám is. Ezt látjuk a 4. ábrán.
4. ábra. Teljes termékenységi arányszám alakulása (2011–2024)
Forrás: KSH, 2026. 03. 11.
2019-től szépen emelkedett az arányszám, de 2022-re már vissza is esett, és azóta folyamatosan csökken. A 2024. évi alacsony szinthez hasonló értékeket utoljára 2013-ban láttunk.
Végül említsük meg a továbbra is nagyon alacsony várható élettartamot, amely a nők esetén például 2023-ról 2024-re nem javult, változatlanul 76,64 év maradt.
5. ábra. Születéskor várható élettartam (2015-2024)
Forrás: KSH 2026.03.11.
Az EU-ban a várható átlagélettartam 81,5 év. Ez közel 5 évvel magasabb a magyar értéknél. Regionálisan a legmagasabb értéket Madrid környékén, (85,7 év), a második legalacsonyabb értéket pedig Észak-Magyarországon (75,1 év) találjuk.
A fenti adatok alapján arra a következtetésre kell jutnunk, hogy nem elég bármilyen áron a gazdasági mutatók növelését erőltetni. A nemzet jövője szempontjából elsőbbséget kellene élveznie a humán vagyonra vonatkozó adatok javításának. Ehhez az okok objektív elemzésére és a célok közötti fontossági sorrend változtatására, értékrend-, és szemléletbeli hangsúlyeltolódásra lenne szükség. Csak így lehetne megállítani nemzeti vagyonunk legfontosabb eleme, a humán vagyon további csökkenését.
