A könyvtárak halhatatlanok, így élik túl az energiaválságot 

A Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár épülete 2022. december 12 -től 2023. február 28-ig  zárva tart - olvasható a taksonyi könyvtár honlapján. Természetesen a rezsiszámlák csökkentése volt az intézkedés célja, ahogy több száz másik intézményben is hasonló intézkedéseket kellett meglépni a spórolás jegyében.

A Pest vármegyei községben mégis találtak megoldást, a hirdetményben egy telefonszám is szerepel, előzetes egyeztetés alapján látogatható a könyvtár. Megpróbáljuk, és gyorsan kapunk is időpontot, amikor visszavihetjük a lejárt könyveket és kölcsönözni is lehet. Bár előbbi nem sürgős, mint megtudjuk, a rendkívüli intézkedések ideje alatt nem járnak le a könyvek, így büntetéstől sem kell tartani.

Már tavaly látszott, hogy baj van

Már tavaly ősszel elkezdték fontolgatni a könyvtárak, milyen takarékossági intézkedésekkel tudnának túlélni. A zömmel önkormányzati fenntartású intézményeknek ugyanis számot kellett vetni azzal, hogy a fenntartójuk költségvetése véges. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, amelynek budapesti önkormányzat a fenntartója, már októberben aggódtak az egekbe szökő energiaárak miatt, és okkal.

Fodor Péter főigazgató akkor úgy nyilatkozott, a könyvtár rezsiköltségei a háromszorosára fognak nőni, a korábbi alig 140 millió forintról körülbelül 450 millióra forintra.

És míg a közüzemi díjak tavaly még nagyjából  5 százalékot hasítottak ki a teljes évi költségvetésből, az igazgató szerint idén ez 10 százalék fölé mehet. És bár a könyvtár rendelkezik saját bevételekkel, a működéshez szükséges források zömét a főváros biztosítja. És bár tervezték a beiratkozási, valamint a késedelmi díjak emelését, ez nem elég a többletköltségek kigazdálkodásához.

Egyelőre úgy tűnik, sikerült úrrá lenni a problémán, a diákok közkedvelt könyvtára a mai napig nyitva tart, honlapjuk adatai szerint hétköznapokon 10:00 és 20:00 között.

Ugyancsak gond nélkül nyitva tart az Országos Széchenyi Könyvtár is. Persze nem minden bibliotéka olyan szerencsés, mint a legnagyobbak, a vidéki városok, és főképp a kistelepülések könyvtáraira legalábbis időszakosan ki kellett tenni a zárva táblát. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy teljesen megússzák a rezsiköltségeket.

Amennyiben az épületekben nem tartanak legalább 15-17 fokos hőmérsékletet, azzal az önkormányzatok azt kockáztatják, hogy a könyveken páralecsapódás keletkezik, majd a fűtetlen termekben felüti a fejét a penész, és az egész gyűjtemény megsemmisül. 

A többségnek lépni kellett

A Növekedés.hu megkereste a Könyvtári Intézetet, hogy megtudjuk, milyen döntést kellett meghozniuk a hazai könyvtáraknak. Megtudtuk, hogy nem rég egy átfogó kutatás készült a témában, az Országos Széchényi Könyvtár (továbbiakban OSZK) a Kulturális és Innovációs Minisztérium kérésére, amelyből kiderül, hogyan működnek a hazai könyvtárak az energia-veszélyhelyzet alatt. Meglepetésünkre

a könyvtárak többsége (közel kétharmada) azt jelezte a kutatás során, hogy változatlan nyitvatartással működik, mindössze harmaduk jelentett rövidebb nyitvatartást, sőt 2,5%-uk a nyitvatartás időkeretének növelése mellett döntött.

- Könyvtártípusok szerint nézve a legnagyobb, átlagosan heti 21 órás nyitvatartási időcsökkenés a megyei hatókörű városi könyvtárak központi könyvtáraiban történt, illetve történik meg. Emellett a nemzeti könyvtár, illetve a megyei fiókkönyvtárak nyitvatartási ideje csökkent nagyobb mértékben (heti átlag 17, illetve 16 órával).

A megyei könyvtárak esetében ez a heti nyitvatartási idejük 44%-os redukcióját jelenti átlagosan. A megyei fiókkönyvtáraknál ez az arány viszont már 52%-os, míg a nemzeti könyvtár esetében a heti nyitvatartási idő 28%-os rövidülésével lehet számolni - derül ki a kutatásból, amelyhez a Magyarországon fellelhető  könyvtári szolgáltatási pontok mintegy 80 százalékától érkeztek be adatok.

A könyvtárak zöme arról számolt be, hogy valamilyen szinten csökkentett üzemmódba kapcsolva működnek tovább – jellemzően a nyitvatartás, a szolgáltatások, illetve a fogyasztás terén.

Például sokszor említették a hőfok általános csökkentését és maximalizálását, vagy a villamos áramot fogyasztó berendezések lekapcsolását, világításcsökkentést, illetve a kollégák vagy részlegek ideiglenes elköltöztetését.

Több embert érint, mint gondolnánk…

Noha a közvélekedés szerint a könyvtárak őskövületek, amelyek konganak az ürességtől, mert “a mai fiatalok nem szeretnek olvasni”. Ezzel szemben a számok egyáltalán nem azt mutatják, hogy a könyvkölcsönzés divatjamúlt lenne.

A FSZEK adatai szerint a kölcsönzésre jogosultak körében jelentősen nőtt a felsőoktatásban tanulók és a középiskolások száma,

míg 2010-ben nagyjából 23 ezer egyetemistát és főiskolai hallgatót tartottak számon, 2015-ben már közel 30 ezret. A regisztráltak, azaz a helyben olvasásra jogosultak száma is emelkedett, 2004-ben 16 ezren voltak, 2010-ben már több mint 28 ezren, 2015-ben pedig számuk meghaladta a 34 ezret.

De ha megnézzük a koronavírus-járvány előtti országos adatokat, 2006 és 2016 között ezerrel nőtt a magyarországi könyvtárak száma, 2574-ről 3574-re. Mára ez némileg visszaesett, a legfrissebb, 221-es KSH-adat 3335 szolgáltatóhelyet említ, de ebben alighanem benne van a járványhelyzet miatti lezárások utóhatása is.

Ez egyébként jól látszik a beiratkozók számán is, míg az utolsó békeévben, 2019-ben 1 379 000 olvasó váltott könyvtárjegyet, addig a következő két évben csupán 1 037 000, illetve 1 054 000 fő.

Érdekesség, hogy az olvasók nem tűntek el, és koránt sem hagytak fel kedves szokásukkal, mindössze a lezárások hatására az online térben kerestek maguknak olvasnivalót. Az Országos Széchényi Könyvtár tájékoztatása szerint az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtárának (MEK) látogatottsága 2020-ban az előző évihez képest 30 százalékkal emelkedett, sőt a nemzeti könyvtár által üzemeltetett online felület olvasottsága a koronavírus-járvány 2020-as, tavaszi hulláma idején 70-80 százalékkal kis megugrott.