A koronavírus nem szoríthatja háttérbe a zöld megújulást

Elemzések2020. okt 13.Növekedés.hu

Nemzetközi zöld konferenciát rendezett a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével és kifejezetten neves külföldi szakértők részvételével megrendezett eseményen egyszerre volt szó a makroszintről, vagyis a bolygó legnagyobb kihívásairól, és a mikroszintről, így például az MNB itt jelentette be, hogy jó példával jár elől ,és nettó karbonsemleges működésre áll át.

Az MNB zöld konferenciáján olyan kifejezetten érdekes információkat is hallottunk, mint: 

  • A koronavírus eddig 1 millió ember halálát okozta, a légszennyezettség minden évben 7 millió áldozatot szed.
  • Miközben Európában harcolunk a fosszilis üzemanyagok visszaszorításáért, Indonézia minden évben a GDP-je 3 százalékát költi arra, hogy dotálja a gazdaságában a fosszilis üzemanyag fogyasztását.
  • A befektetési házak még mínuszos kamatokkal is törik magukat a német kötvényekért, pedig a piac tele van pozitív hozamot fizető, teljesen biztonságos és még fontos társadalmi célokat is támogató zöld kötvényekkel.

A zöld konferencia

Igazán jól időzítette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a közép-európai zöld konferenciáját, vagyis a Central European Green Conference eseményét, amit az EBRD-vel (European Bank for Reconstruction and Development) közösen szervezett.

Hiszen amikor elindult a szervezés, aligha tudhatta bárki is, hogy az esemény idején kiemelten is fontos „hot topic lesz a karbonsemegesség. Mint a konferencia több résztvevője is emlékeztetett rá, mindössze pár nappal az esemény előtt fogadta el az Európai Parlament a klímatörvényt,

az európai Green Deal fontos állomását, amely 2030-ra már azt írja elő az Európai Unióban, hogy az 1990-es szint 60 százalékával szorítsák vissza a tagállamok a károsanyag-emissziójukat.

A fő üzenetek

Ha az elsősorban a pénzügyi szféra zöld feladataira koncentráló rendezvény fő üzeneteit szeretnénk összegyűjteni, akkor több gondolat is kiemelhető.

Nem dőlhetünk hátra, hiába vannak dicséretes európai sikerek és kezdeményezések, valójában a világ még nem áll jól, sok szempontból nem értünk el globális eredményeket, még nyílnak a szénerőművek, a bolygó sok országában egyáltalán nem divatos a zöld gondolat.

Bár a koronavírus miatt nagyon fontos a gazdaság működtetése, újraindítása, a munkahelyek megtartása, de a zöld célok nem kerültek margóra. A kettőnek kéz a kézben kell járnia, vagyis a gazdasági élénkítését csak egy olyan új struktúrában értelmes megvalósítani, amely sokkal jobban vigyáz a környezetünkre.

A legkisebb is számít. van értelme a nemzeti programoknak, a zöld kötvények népszerűsítésének, de még a konferenciák, intézmények egyedi nettó karbonsemlegesítésének is.

Elnöki védnökség

Az esemény védnöki feladatait Áder János, Magyarország köztársasági elnöke vállalta el, aki rövid videóüzenetében idézte a 2018-ban éppen a klímaváltozás gazdasági hatásainak felméréséért közgazdasági Nobel-díjat elnyert William Nordhaust. A neves szakember szerint, ha nem foglalkozunk a klímaváltozással, mint negatív externáliával, akkor nagyon drága árat fogunk fizetni.

Éppen ezért a jövő gazdasági tevékenységbe már most kalkulálni kell a természeti erőforrások védelmének költségeivel. Az elnök utalt rá, hogy hasznos lenne valós számításokat végezni a járvány társadalmi-gazdasági károk mértékéről és azt összevetni a fenntarthatóság várható költségeivel.

Jegybanki vállalások

A bevezető gondolatokat megfogalmazó és később is felszólaló Kandrács Csaba, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke is kiemelte, hogy bár a koronavírus erős csapást mért a jólétünkre, de nem feledkezhetünk meg a klímaváltozás kihívásairól. Mint mondta, azt még nem látjuk pontosan, hogy a Covid-19 vírus hosszú távon hogyan befolyásolhatja a világ gazdaságait, de azt már egyre pontosabban látjuk, hogy az éghajlatváltozásnak milyen következményei vannak.

A klímaharc végső célja, hogy az évszázad globális hőmérséklet-emelkedését 2 fok alatt (legfeljebb 1,5 fokon) tartsa. A cél elérésének előfeltétele a szén-dioxid-semlegesség.

Ez a big picture, de a szavaknál többet jelentenek a tettek. Ezért is döntött úgy a jegybank, hogy, hogy az intézmény már ettől az évtől nettó széndioxid-semleges lesz, ez azt jelenti, hogy ugyan marad még némi kibocsátása, de eltünteti a karbonlábnyomát, mert a szennyezést ellensúlyozza (erdősítéssel), és ezalatt nominálisan is visszafogja az emissziót.

A szén-dioxid kibocsátást 30 százalékkal csökkenti a következő évben, és 80 százalékkal öt éven belül. A fennmaradó kibocsátás ellentételezésére a zéró kibocsátás eléréséhez pedig nagyszabású projektet indít a Természetvédelmi Világalappal (WWF) együtt. 

A WWF segít

Hogy egy ilyen karbonsemlegesítést segítő ellentételezés milyen koncepció mentén zajlik, azt t a World Wide Fund for Nature (WWF) Magyarország igazgatója, Sipos Katalin mutatta be.

Mint mondta, a jó hír az, hogy a természet nem akadály, nem az ellenségünk, hanem a szövetségesünk, ő is erdősít, segíti a szén-dioxid megkötését.

Az MNB konkrétan Pápateszéren segíti majd egy 1,5 hektáros területen az erdősítést a saját karbonlábnyoma ellensúlyozására. A szakember elmondta, hogy a jó projekt teljesen transzparens, jogilag is garantálja a hosszú távú megközelítést, és jó esetben a helyiek életét is befolyásolja, őket is bevonja a projektbe.

Nemzetközi kitekintés

Az eseményen nagyon sokat hallottunk a globális feladatokról, a kihívásról és a zöld kötvényekről is. PavanSukhdev, a WWF globális elnöke rendkívül érdekes prezentációjában sokkoló tényeket mutatott arról, hogy a klímaváltozás milyen hatással van az életünkre (csak az elmúlt egy évben támadt egy ausztrál erdőtűz, óriásis ázsiai és afrikai áradások, pusztító észak-amerikai és közép-amerikai viharok).

Ő mondta a bevezetőnkben használt adatot is, vagyis azt, hogy bár borzalmas, hogy egymillió embert elvesztettünk a koronavírus miatt, de az elnök szerint a levegőszennyezettsége miatt minden évben 7 millió ember hal meg.

Mattia Romani, az EBRD részéről bemutatta bankja tevékenységét, amely nevével ellentétben nemcsak Európában, de a Közel-Keleten, Ázsiában és Észak-Afrikában is visz projekteket. Célja, hogy az emberek életére gyakorolt pozitív hatást, a zöld átmenetet a tőkepiacokkal együttműködve érje el, mert mint mondta nem lehetetlen ötvözni a gazdaság hatékonyságát, versenyét, innovációját, a zöld és fenntartható célokkal.

Még mindig támogatjuk a szennyezést

Bemutatta, hogy a különböző emissziós forgatókönyvek milyen felmelegedést okoznak, sajnos a jó eredményhez nem elég az energiatermelést megújulóvá konvertálni, de a városokat is hatékonyabban kell működtetni, máshogy kell a termőfölddel bánnunk. Képei között voltak optimistább és pesszimistább gondolatok is.

Morani szerint a Covid által lelassult fogyasztás, a kevesebb közlekedés abban segített, hogy gyorsabban is tudunk lépni, a korábbi célszámok ma már konzervatívnak számítanak.

Ugyanakkor sok olyan államot is kiemelt, ahol mg ma is abból él a gazdaság, hogy államilag dotálnak szennyező iparágakat. Többek között Irán, Szaúd-Arábia, Oroszország és Indonézia több tízmilliárd dollárt költ évente arra, hogy támogatott fosszilis üzemanyaggal lásson el kedvezményezett iparágakat, vagy éppen a lakosságot.

Jo Paisley, a GARP intézet elnöke és többen mások is beszéltek arról, hogy ma már a vállalatok, illetve a pénzügyi intézmények elkezdték beépíteni az üzleti tervezésükbe a klímaváltozás negatív hatásait.

A Minsky-pillanat

Többen is használták a Climate Minsky Moment kifejezést. Mint kiderült, a Hyman Minsky közgazdászról elnevezett pont egy iparág korábbi modelljének hirtelen összeomlását, egy gigantikus tőzsdei leértékelődést jelöl. Ha az iparban nem számolunk a klímaváltozás elleni védekezés költségeivel, akkor nem fogjuk elkerülni ezt a pillanatot.

Gurbuz Gonul, a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség Abu-Dhabiból bejelentkező igazgatója pozitívabban fogalmazott, mint mondta, az energiaszektor most zajló, 5,9 milliárd dollár költségű átalakítása akár 5 millió új munkahelyet is teremthet. Mint mesélte, a programoknak körülbelül a fele energiahatékonysági, míg negyede megújuló energiaprojekt. Ahogy fogalmazott, minden szektorban úgy érdemes invesztálni, legyen az közlekedés, szállítmányozás, ipar, hogy az elektromos jövő tervezésében már a megújuló források felé rugalmas rendszereket érdemes tervezni.

A hazai feladataok

A közeljövő hazai feladatairól szólva Kandrács Csaba kiemelte, hogy Magyarország légszennyezés szempontjából az egyik legsebezhetőbb európai ország.

Az MNB sokféle zöld programjának ez is súlyt ad, itt és most nem lenne könnyű felsorolni a többszintű célkitűzést, de összefoglalva a bankszektor, a tőkepiac zöldítése, a zöld kötvény szegmens erősítése, az ezzel kapcsolatos nemzetközi kapcsolatok elősegítése és a saját tevékenység már említett emisszió-mentesítése is szóba került.

Sok minden történt (szuverén zöld kötvény kibocsátás), van, ami készül (tőzsdei ESG iránymutatás), büszkék is lehetünk a tetteinkre, de - és alighanem ez lehet az egész esemény mottója - még az élenjáró országokban és régiókban sem dőlhetünk hátra.