A szolgáltatatóipar húzta fel a GDP adatokat

A második becslésben a KSH már közli a termelési és felhasználási oldal egyes összetevőinek alakulását is. A negyedik negyedévben termelési oldalon továbbra is a szolgáltatások jelentették a fő húzóerőt: az ágazat 2,1 százalékos teljesítménybővülése 1,3 százalékpontot adott hozzá a növekedéshez. A szolgáltatásokon belül minden ágazat teljesítménye nőtt éves összevetésben, legnagyobb ütemben, 6,4 százalékkal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, illetve 4,4 százalékkal a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat. Az ipar továbbra is jelentős visszahúzó erőt jelent: teljesítménye egy év alatt 1,6 százalékkal csökkent, azonban a feldolgozóipar 3,5 százalékkal esett vissza. Ebben továbbra is a gyenge külső keresletnek és a járműgyártástól való túlzott függésnek van szerepe.A mezőgazdaság teljesítménye a rossz termés eredményeként 13,5 százalékkal mérséklődött, ezzel az iparhoz hasonlóan 0,4 százalékpontot vett el a növekedésből. Az építőipar szintén visszahúzó erő volt a negyedévben, 3,1 százalékos teljesítménycsökkenése 0,2 százalékpontos visszahúzó erőt jelentett.

Itt a gazdasági bizonytalanság miatti alacsony beruházási kedv, az állami és önkormányzati beruházások forráshiány miatti visszafogása, illetve az uniós források egy jelentős részének visszatartása játszott szerepet. A gazdaság növekedésének alapját tehát jelenleg a szolgáltató ágazatok jelentik, így ezekre is érdemes a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni. Az ipar kedvezőtlen teljesítményét jól leírja, hogy itt még negyedéves alapon is csökkent a teljesítmény.

Felhasználási oldalon továbbra is a fogyasztás a fő húzóerő. Ez a tavalyi 9 százalék körüli reálbérnövekedést figyelembe véve nem is csoda – az elmúlt évek inflációja után a reálbérek növekedése tudta segíteni a fogyasztás helyreállását, bár az óvatossági motívum továbbra is jelen van, illetve az árak is magasan ragadtak, ami részben a vásárlási kedvet fogja vissza, részben pedig a bevásárlóturizmust erősíti. A  háztartások fogyasztásának 5,4 százalékos bővülése mindenesetre nagyon erős növekedést jelent – a háztartások fogyasztási kiadása így 2,6 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. A beruházások az építőiparnál már említett tényezők miatt gyengén alakultak, itt éves alapon 10,8 százalék a visszaesés 2,8 százalékpontot elvéve a növekedésből. Az adatokon látszik a szigorú fiskális politika, a kormányzati költések visszafogása is: a kormányzati kiadások volumene 6,2 százalékkal csökkent, 0,7 százalékponttal lassítva a növekedést. Az export az áruk esetében 3,4 százalékkal csökkent, a szolgáltatásoknál 2,3 százalékkal emelkedett, miközben az import 2,3 százalékkal alacsonyabb és 3,3 százalékkal magasabb lett.. Ezzel a külkereskedelmi egyenleg 0,5 százalékpontot vett el az éves bővülésből, ami teljes egészében az áruknak köszönhető, a szolgáltatások hatása semleges volt.

Az idei évi növekedés kapcsán talán a legfontosabb, amit hangsúlyozni lehet, az a bizonytalanság. Bizonytalanság a háború lezárásában, a külső keresletben, a járműgyártás helyzetében, az inflációban. Az év egészére egy 2-2,5 százalék körüli növekedés várható. Ezt várhatóan a fogyasztás fogja legnagyobb mértékben húzni – itt az a kérdés, hogy a reálkeresetek milyen mértékben tudnak növekedni. Ebből a szempontból a kedvező januári munkaerőpiaci adat jó előjel, a viszonylag magas infláció már kevésbé. Ugyanakkor van esély arra, hogy a beruházások és a nettó export növekedési hozzájárulása is pozitív legyen – ennek kapcsán az uniós források sorsa, illetve a nagyobb uniós gazdaságok teljesítményének alakulása lesz a kérdés, hiszen ez utóbbi nagyban meghatározza a termékeink és szolgáltatásaink iránti keresletet.

Az új gyártókapacitások beindulása szintén segítheti az export bővülését – kérdés, hogy ez milyen ütemben és milyen kihasználtsággal történik meg. A háború lezárásának kérdése és a piaci, gazdasági hangulat változása szintén nagyban befolyásolhatja az idei teljesítményt – amint azt a forint elmúlt hetekbeli változásában láttuk.

A cikk szerzője Regős Gábor vezető közgazdász