A túl sok evés rákot is okozhat – a magyarok mégse figyelnek oda magukra
ElemzésekAz Unióban Horvátországban és Máltában van a legtöbb túlsúlyos vagy elhízott ember, de sajnos a csehekkel együtt mi sem vagyunk tőlük nagyon lemaradva.
A századfordulón előfordult, hogy a pocakos nőket és férfiakat a cirkuszban mutogatták, egyfajta furcsa látványosságként. Akkoriban a többség máshol nem igen láthatott igazán elhízott embereket.
A világ azóta nagyot változott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) először még 1997-ben nyilvánította az elhízást súlyos közegészségügyi és globális problémának. Azóta a helyzet minden esztendővel egyre csak rosszabb lett. Az előrejelzések szerint 2030-ra a világon a többség már túlsúlyos vagy elhízott lesz.
Bár a népszerű városi legenda szerint az amerikaiak a legkövérebbek a világon, valójában az USA még a top 10-ben sincs benne.
A dobogó tetején egy kis sziget Nauru áll, amelyre a foszfátbányák feltárása után váratlanul tört rá a jólét. Ahogy a pénz elkezdett beáramlani a helyiek leszoktak a halászatról és annyira rákaptak a szupermarketekre, hogy most már majdnem a lakosok fele cukorbeteg.
Viszont tény: egyik fejlett országban sincsenek annyira kikerekedve a férfiak, mint Amerikában. Ebben a kutatások szerint az is közrejátszhat, hogy a tengerentúlon különösen rákaptak a feldolgozott élelmiszerekre, amelyek jóval magasabb telített zsírsav-, cukor- és nátriumtartalommal rendelkeznek, mint a friss élelmiszerek.
Ráadásul az USA-ban az ételadagok európai szemmel egészen meghökkentőek. Amikor összehasonlították, hogy az egyik amerikai nagyvárosban Philadelphiában és Párizsban a hasonló fogásoknál hogyan változnak a porciók, kiderült, hogy a francia fővárosban úgy negyed akkorák voltak, mint a világ túlfelén.
Eleve Amerikában a gyorskaják mérete úgy a négyszeresére nőtt az ’50-es évek óta.
Bár vannak, akik egészségügyi okok miatt lettek túlsúlyosak, a globális trendek mögött nem ez a tényező áll.
A felmérésekből is kiderült: minél több élelmiszert tesznek elérhetővé, az emberek annál többet fognak enni.
Az elhízás sajnos a korai halálozás egyik fő oka. Növeli számos krónikus betegség kockázatát. Az elhízottaknál például hétszer nagyobb az esély, hogy cukorbetegség fog kialakulni.
Sőt ahogy korábban a Magyar Rákellenes Liga elnöke elmondta: az elhízás kockázati tényező több daganatos megbetegedésnél. A nőknél mindenekelőtt az emlő-, méh-, epehólyag-, vese- és vastagbélráknál, a férfiaknál pedig a vastagbél-, vese-, végbél-, hasnyálmirigy- és nyelőcsőráknál.
Hátul kullogunk
A legutóbbi Eurostat adatok alapján a vizsgált európai országok közül Horvátországban és Máltában van a legtöbb túlsúlyos vagy elhízott ember, de sajnos a csehekkel együtt mi sem vagyunk tőlük nagyon lemaradva. A magyarok 60 százalékának vannak fölös kilói.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának még csak a 2019-es állapotokról vannak adatai. De sajnos más forrásokból lehet tudni, hogy azóta nem javult a hazai helyzet.
Még korábban készült egy kutatás „Elhízó Magyarország” címmel. Abból az derült ki, hogy az elhízottak aránya férfiaknál a csak általános iskolát végzetteknél, nőknél az ennél is kevésbé iskolázottaknál volt a legmagasabb. Az elhízás legnagyobb arányban a községekben volt kimutatható mindkét nemnél.
Viszont, ahogy korábban írtuk: a túlsúly elleni harcban a jövőben komoly fegyvertényt jelenthetnek az egyre népszerűbb, fogyásra is használható gyógyszerek. Ezen a piacon mozog, a dán Novo Nordisk is, amely Európa legértékesebb vállalata lett.
