Az ukrajnai háború kitörése óta az USA folyamatosan növeli katonai erejét Európában. A katonai erők gyors növelését egy szofisztikált raktárrendszer teszi lehetővé, amely az egész világot behálózza, és ahol több mint százezer katonának való fegyver van előre letárolva.
Sajtóhírek szerint 2022 márciusában az amerikai katonák létszáma Európában meghaladta a 100.000 főt. Bár most mindkét oldalon megy a játék a számokkal, ebbe a számba, amely 2005 óta nem volt ilyen magas, valószínűleg az utolsó konyhást is beleszámolták, csakúgy mind a Földközi tengeren hajózó 6. flotta haditengerészeit is.
A rég nem látott csapaterősítés Oroszország ukrajnai támadására válaszul történt, célja pedig az NATO keleti szárnyán fekvő országok biztonságának megerősítése.
Az elmúlt két évtizedben folyamatosan csökkent az állandóan a kontinensen állomásozó amerikai katonák száma, Donald Trump alatt az akkor 65.000 fő körüli létszám további csökkentése is be volt tervezve.
Az amerikai katonai jelenlét „központja” hagyományosan Németország, ahol a létszám több mint fele tartózkodik, szárazföldi alakulatok, a légierő és különböző parancsokságok és kiszolgáló/támogató egységek formájában.
Ebből a felsorolásból látszik, hogy ezek a hatalmas számok nem egy az egyben a harcoló katonát számát jelentik. A szárazföldi erők ún. manőver egységeiből mindössze három van Europában, kettő állandó-, egy pedig rotációs jelleggel, azaz rendszeres időközönként a katonák hazamennek az Egyesült Államokba és újak jönnek helyettük. A három alakulat létszáma együtt nem haladja meg a 20.000 főt se.
Németország után a legtöbb amerikai katona Olaszországban állomásozik (12.500 fő), majd Nagy-Britannia és Lengyelország (10.000) következik.
A szigeteken főleg az amerikai légierő egységei állomásoznak, a lengyel és olasz bázisokon vegyesen találunk szárazföldi és légierős egységeket is.
Az amerikai hadsereg európai parancsnokságának márciusi adatai szerint a szomszédunkban is jelentős amerikai erők állomásoznak, Romániában 2500 fő, Szlovákiában 1500 fő (igaz ott nem állandó jelleggel).
Európában az amerikai stratégia a hidegháború alatt is arra épült, hogy egy keletről érkező támadás esetén a kontinensen tartózkodó erők, összefogva a szövetségesekkel, feltartóztatják az agresszorokat addig, amíg az óceán túloldaláról megérkeznek a fő erők, amelyek aztán visszaverik majd a támadást.
A logika az elmúlt időszakban is hasonló volt, azzal a különbséggel, hogy a 2014-es krími orosz invázió után az USA az Europában tárolt katonai eszközei terén is frissítette a terveket, új raktárakat épített, és gondoskodott arról is, hogy az ott tárolt harci eszközök tényleg pöccenésre induljanak.
Az Egyesült Államok példátlan globális hálózatot tart fent annak érdekében, hogy a világ fontosabb térségeiben nagyon gyorsan tudjon katonai erőket átcsoportosítani.
Csak a szárazföldi haderőnek az USA-ban és Európában egy-egy, Ázsiában kettő (egyik a Közel-Keleten) és egy folyamatosan tengeren úszó ilyen készlete van előkészítve bármilyen vészhelyzetre (a tengerészgyalogság, a haditengerészet és a légierő hasonló készletekkel rendelkezik).
A katonai szlengben Army Prepositioned Stock-nak hívott készletek egyszerre a páncélos dandár harccsoport eszközállományát tárolják főként klimatizált, pormentes raktárakban és a szabadtéren.
Az Europában levő Army Prepositioned Stock-2 (vagy APS-2) letárolt egységei négy különböző raktárbázison vannak szétszórva, amiből hármat 2014 után alakítottak ki az amerikaiak. Ezek a helyszínek Hollandiában (Eygelshoven), Németországgban (Dülmen), Belgiumban (Zutendal) és Lengyelországban (Powidz) vannak és mindegyik helyszínen 40.000-50.000 nm klimatizált raktár és másik 4000-5000 nm szabadtéri tárolókapacitás áll rendelkezésre.
Mit „tud” az APS-2 készlet? Egy teljes értékű dandár harccsoport kiállítását, amely jelentős ütőerőt képvisel a maga 87 M1A2 Abrams harckocsijával, M2 152 Bradley gyalogsági harcjárművével és 18 M109-es önjáró tüzérségi eszközével.
Ezek mellett persze még további páncélozott járművek, teherautók, rakodók, hűtőkocsik és terepjárók százai is a készlet részét képezik egészen a generátorokig és a gulyáságyúkig bezárólag. Amikor 2021-ben gyakorlatot tartottak az amerikaiak, összesen 700 járművet vagoníroztak be a német, holland és belga raktárakból és küldték le őket Olaszországba.
A kulcs, hogy ezek az eszközök olyan állapotban legyenek mindig, hogy tényleg pöccre induljanak, ha megérkezik a parancs.
Amikor tavaly véget értek a készlet egyes eszközeivel végrehajtott gyakorlatok, a logisztikai egységeknek csak úgy volt szabad visszatárolni őket, hogy mindent üzemképes állapotba hoztak. Ezért sem véletlen, hogy az elmúlt években az amerikai haderő évente 1-2 milliárd dollárt költött arra, hogy ezek a „képességek” hadrafogható állapotban legyenek.
A puding próbája az evés, erre került sor, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én. Alig négy nappal később máris elindulhattak Európába 3. gyalogos hadosztály 1. páncélos dandár harccsoportjának katonái Georgia államból, hogy a katonai terveknek megfelelően megerősítsék a kontinens védelmét. A kiegészítő erőkkel együtt mintegy 7000 katonának a hátizsákjukon kívül, kis túlzással semmi mást nem kellett magával vinni, a felszerelésüket otthon hagytatták, mert pont ugyanolyan eszközökbe ülhettek be Európában.
Az APS-2 raktáraiból ekkor már elkezdődött az ott levő eszközök kitárolása és bevagonírozása, hogy aztán a harceszközök vasúton induljanak el Kelet-Európába. A katonák és eszközeik „párosítása” aztán már ott történt meg megmutatva az amerikai haderő rendkívül gyors reagálóképességét.
Még nem tudni érkeznek-e újabb csapaterősítések a kontinensre a jövőben, de az ilyen képességek kellő mozgásteret adnak az USA-nak és a NATO-nak, hogy gyorsan tudjon reagálni bármilyen váratlan eszkalációra a jövőben is.
A szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem docense.
