Adósságcsapda felé száguld Dél-Európa

Elemzések2020. júl 29.Harsányi Péter

A koronavírus-járvány majdnem visszafordíthatatlan adósságcsapdába lökte az Európai Unió déli tagállamait. Olaszország, Spanyolország és Görögország GDP arányos államadóssága extrém magasságokba emelkedett, miközben a fenti országok népessége folyamatosan csökken. Ha 10 éven belül jön egy újabb válság, akkor jó eséllyel soha nem állnak fel ebből a gödörből a periférikus országok, melyek egyre kiszolgáltatottabbá válnak az Európai Központi Banknak. Most értékelődik fel igazán, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent Magyarország államadóssága, mely biztosítja a szükséges költségvetési mozgásteret és a gyorsabb gazdasági kilábalást.

A GDP arányos államadósság emelkedése növekvő kamatterheket és hosszú távon szigorúbb költségvetési politikát von maga után. Erre a folyamatra igencsak ráerősít, hogy egy-egy előre nem látott válság időről-időre számottevően megemeli az eladósodottság szintjét. Ilyen nem várt esemény volt 2008-ban a globális pénzügyi válság, 2011-ben az eurózóna pénzügyi krízise vagy az idei koronavírus-járvány.

Ezt az igen súlyos kockázatot számos országban mégis figyelmen kívül hagyják a döntéshozók, akik nem veszik számításba, hogy nagyságrendileg 10 évente szokott jönni egy komolyabb nemzetközi válság.

Egy eladósodott ország pénzügyi nehézségek idején nem tud kellően támogató fiskális politikát folytatni. Sőt, gyakran megszorító intézkedések bevezetésére kényszerül az adott kormány, hogy ne szálljon el fenntarthatatlanul az államadósság. A szükséges mozgástér és a támogató kormányzati intézkedések hiánya még mélyebb recessziót és lassabb kilábalást eredményez.

A magyar út

Az államnak és a jegybankoknak fontos szerepe van a gazdasági ciklusok kisimításában. Erőteljes növekedés idején egy fegyelmezett fiskális politika mentén le kell szorítani az adósságot, hogy a vészterhes időkben legyen elegendő költségvetési mozgástér.

Magyarországon egy évtized alatt a GDP 80 százalékáról 66 százalékra mérséklődött tavaly év végére az államadósság. Ezzel párhuzamosan gyakorlatilag lefeleződött hazánk külső adóssága, mely napjainkban a teljes adósság harmadára süllyedt. Ennek köszönhetően hazánk külső sérülékenysége is jelentősen csökkent.

Elrettentő déli példa

Az Európai Bizottság előrejelzései szerint a járvány hatására Olaszország, Spanyolország és Görögország gazdasága közel 10 százalékkal zsugorodhat az idei évben. Mindeközben az olasz munkanélküliségi ráta 11,8 százalékra ugorhat. A spanyol és a görög munkanélküliségi mutatók elérhetik a csillagászati 18,9 és 19,9 százalékos értékeket.

Ezzel egyidejűleg a GDP arányos bruttó államadósság Olaszországban 160 százalékra, Spanyolországban 115 százalékra, Görögországban pedig 200 százalékra emelkedhet.

Egy ilyen környezetben nem lehet egykönnyen támogató gazdaságélénkítő intézkedéseket bevezetni és fenntartani, miután egy hajszál választja el ezen országokat attól, hogy visszafordíthatatlanul belekerüljenek egy negatív adósságspirálba.

Visszafordíthatatlan?

A hosszú távú kilátások nem túl rózsásak a periférikus államok számára. A termékenységi ráta a déli uniós országok esetében ugyanis rendkívül alacsony. A mutató jócskán alulmúlja esetükben a társadalom fenntartásához szükséges 2,1-es szintet.

Teljes termékenységi ráta alakulása

Forrás: Eurostat

A népességfogyás miatt a potenciális GDP-növekedési pálya süllyedése elkerülhetetlen, miközben egyre nehezebbé válhat az adósságszolgálat. Ha pedig a következő 10 évben egy újabb előre nem látott sokk éri a sérülékennyé vált országokat, akkor már az államcsőd veszélye is realitás lehet.

A csökkenő életszínvonal miatt évről évre egyre több fiatal hagyhatja el a déli uniós országokat, mely tovább nehezíti a helyzetet.

További gondok

A periférikus uniós országokban alig van infláció. Emiatt nem lehet „elinflálni” az óriásira duzzadt adósságállományt. A lomha GDP-növekedési pálya miatt pedig kinőni sem tudják az érintett országok az államadósságot.

A politikai instabilitás különösen Olaszország esetében magas. Az olasz társadalmon nehéz lenne bármilyen kormánynak keresztülvinni egy több éves reformprogramot, mely megszorításokon keresztül az ország adósságállományának leépítését célozná.

Európai Központi Bank

Az Európai Központi Bank (EKB) az eurózóna integritásának megőrzése és az inflációs cél elérése érdekében soha nem látott mértékű kötvényvásárlási programba kezdett, melynek komoly élvezői a déli periférikus államok.

A végtelenségig azonban nem lehet az EKB mérlegét sem építeni, a jegybank nem vásárolhatja fel a teljes adósságállományt már csak a belső szabályrendszere miatt sem.

Más megoldás híján idővel még így is óriási állampapír-állományok koncentrálódhatnak az Európai Központi Banknál, melynek befolyása a periférikus államok felett ily módon nagyobb lesz, mint valaha.