Akárki is nyer Németországban, nagyon nehéz helyzetet örököl
ElemzésekA német politikai élet egyik legjelentősebb változásának küszöbén állunk: az előrehozott választások után Friedrich Merz és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetésével új kormány alakulhat. A kérdés az, hogy Merz képes lesz-e helyreállítani a gazdasági válságtól és politikai megosztottságtól szenvedő Németországot, vagy kormányzása csak tovább mélyíti a bizonytalanságot.
A német választásokon a bevándorlás szabályozása mellett a gazdasági helyzet javítása, a külpolitikai irányvonal (vámháború, Ukrajna támogatása, hadsereg fejlesztése, stb.) bizonyul a legfontosabb kérdésnek a pártválasztók körében.
Az elmúlt években a német gazdaság recesszióba süllyedt, a politikai színtér pedig egyre instabilabbá vált. Az illegális migráció miatti társadalmi feszültségek felerősítették a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) pártot, miközben Olaf Scholz hárompárti koalíciója kudarcot vallott. Ebben a kiélezett helyzetben a CDU a bajor testvérpártjával együtt közel 30%-os támogatottságra számíthat, ami ugyan elegendő a hatalom átvételéhez, de az önálló kormányzást nem biztosítja. Így Merz kancellárrá válásának egyik legnagyobb kihívása a koalíciós partnerek kiválasztása. A CDU a Szociáldemokrata Párttal (SPD) vagy a Zöldekkel léphet szövetségre, de akár egy hárompárti koalíció is elképzelhető.
Ki lehet Németország következő kancellárja?
Friedrich Merz 1955-ben született a nyugat-németországi Brilon városában, egy konzervatív, katolikus családban. Apja bíróként dolgozott, és később felesége, Charlotte is ezt a hivatást választotta. Merz már iskolás évei alatt csatlakozott a CDU-hoz, írja a BBC beszámolója. Tanulmányai befejeztével katonai szolgálatot teljesített, majd jogot tanult. 1981-ben feleségül vette egykori diáktársát, Charlotte Gass-t, akivel három gyermeket nevelnek.
Merz néhány évig ügyvédként dolgozott, de mindig a politikai életre összpontosított. 1989-ben, 33 évesen beválasztották az Európai Parlamentbe, ahol hamar nevet szerzett magának. Ambíciói azonban nem álltak meg itt, 1994-ben áttért a német nemzeti politikába, és a Bundestag tagja lett. A konzervatív, hagyományőrző frakció egyik legtehetségesebb politikusaként tartották számon, aki gyorsan haladt a ranglétrán.
Azonban politikai karrierje megtorpant, amikor Angela Merkellel szemben alulmaradt a párton belüli hatalmi harcban. Ezt követően visszavonult az üzleti szférába, ahol pénzügyi és társasági jogi területen dolgozott, különböző nemzetközi vállalatok igazgatótanácsának tagjaként. Több mint egy évtized után, hosszú kihagyás után tért vissza a politikába, hogy újra vezető szerepet töltsön be.
Merz gazdasági és belpolitikai tervei
Merz a szabadpiaci elvek híve. Kijelentette, hogy Németország eddigi üzleti modellje, amely az olcsó orosz energiára és a kínai exportra épült, fenntarthatatlan. A 69 éves politikus megérti az üzleti szféra aggodalmait, és keresztes hadjáratot fogadott mind a brüsszeli, mind a berlini bürokrácia ellen.
Ugyanakkor Merz eddigi politikai tevékenysége inkább fokozatos változtatásokat ígér, semmint radikális reformokat. Az államadósság-korlát enyhítése például kiemelt lenne a német infrastruktúra, az oktatás és a védelem fejlesztéséhez, de az Economist tudósítása szerint Merz eddig nem adott egyértelmű választ arra, hogy támogatná-e ennek eltörlését.
Európai és nemzetközi kihívások hálójában
Merz ellentmondásos álláspontot képvisel az európai pénzügyi integráció terén. Miközben támogatja az egész EU-ra kiterjedő bankunió kiépítését, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa versenyképes maradjon az amerikai és kínai egységes piacokkal szemben, határozottan ellenzi a német Commerzbank UniCredit olasz hitelező általi felvásárlását.
Eközben a geopolitikai helyzet is feszült. Noha Donald Trump és Vlagyimir Putyin tárgyalásai esetleg tűzszünethez vezetnek Ukrajnában, Oroszország továbbra is fenyegetést jelent Európára nézve. Merznek és az európai vezetőknek fel kell készülniük arra, hogy Trump egyoldalúan, az európai partnereket kihagyva kíván döntéseket hozni.A tűzszünet után Trump várhatóan csökkenti Amerika NATO iránti lojalitását, ami komoly biztonságpolitikai kihívást jelenthet Európának. A szakértők egyetértenek abban, hogy a GDP 3,5%-ának megfelelő védelmi kiadásokra lenne szükség, ám Merz eddig nem kötelezte el magát e cél mellett. Emellett határozottan elutasítja a közös európai kötvény bevezetését a védelmi kiadások finanszírozására.
Mit várhatunk Merz migrációs politikájától?
A német társadalom egyik legmegosztóbb kérdése továbbra is a bevándorlás. Az utóbbi években a német választók egyre elutasítóbbak az illegális migrációval szemben, és ez nagyban hozzájárult a szélsőjobboldali pártok erősödéséhez. Merz ugyan határozottabb fellépést ígér a bevándorlás ellen, de az AfD-vel való hallgatólagos együttműködése miatt sokan bírálták.
