Konszolidáció, új befektetők megjelenése, magán-egészségbiztosítások adókedvezményének megszüntetése és együttműködés az állammal: többek között ezekről a témákról esett szó a Profolio Private Health Forum szakkonferencián.
Érdekes panelbeszélgetésre került sor a Portfolio Private Health Forum-on, ahol sok és fontos magán-egészségüggyel kapcsolatos iparági kérdés merült fel. Elsőként a szekcióvezető Bartók János, a Duna Medical Center vezérigazgatója azt tudakolta a résztvevőktől, hogy mi hoz változásokat a következő években a magyar magán-egészségügyi piac szerkezetében?
Börzsei-Knoll Veronika (Emineo) szerint egyelőre fej-fej mellett halad az organikus és az akvizíciós úton történő növekedés. Csermely Gyula (Rózsakert) úgy látja, a biztos anyagi háttér mellett a szakmai hozzáértésnek is óriási jelentősége van, abban bízik, hogy a szakmai befektetők fogják segíteni a piacot. Kirschner András (Swiss) elsősorban az organikus fejlődésben bízik, Leitner György (Affidea) pedig úgy látja, a szektor nagyon szétaprózódott, az akvizíción átesett Affideánál természetesen a felvásárlásokhoz is nagy reményeket fűznek. Papik Kornél (Dr. Rose) szerint a növekedés során elérkezik egy olyan szint a cégeknél, amikor már egy külföldi szakmai befektetőnek érdemes beszállnia, elsősorban az akvizíciók fogják mozgatni a piacot.
Ezután a szakértők arra keresték a választ, hogy miként alakul a vidéki és fővárosi szolgáltatók kapcsolata, erőviszonya?
Erre a kérdésre Csermely Gyula (Rózsakert) adta meg elsőként a választ. Szerinte erős a vidéki magánegészségügy, bizonyos speciális ellátások területén van szükség feltétlenül a budapesti szolgáltatásra. Leitner György (Affidea) szerint erősödött Budapesten is a földrajzi elhelyezkedés szerinti választás, és vidéken is jellemzővé válhat a hálózatszerűség.
Papik Kornél: a probléma ott van, hogy a nagy állami szolgáltatók uralják a piacokat, már-már meg tudják fojtani az egyes vidéki kezdeményezéseket, vidéken sokkal erősebb az állami dominancia.
Börzsei-Knoll Veronika (Emineo) a kevésbé speciális ellátásokhoz meg kell adni vidéken is a maga színvonalú hozzáférést. Kirschner András (Swiss) szerint az egyetemi centrumok támogatására és a tömeges betegigényre is szükség van komolyabb centrumok létrejöttéhez.
Szó esett arról is, hogy miként hatott a magánegészségbiztosítások adókedvezményének megszüntetése?
Csermely Gyula (Rózsakert) szerint nem jó irány a magánbiztosítások adókedvezményének megszüntetése, de a Rózsakert Medical Centert elsősorban munkaadóként érintette a változás, drágább ezek megvásárlása a munkavállalók számára. Szolgáltatói oldalon nem érinti érdemben őket a változás. Börzsei-Knoll Veronika (Emineo) hasonlóról számolt be, alacsony náluk a magánbiztosításból finanszírozott ellátások aránya. Leitner György (Affidea) nagyon rossz iránynak nevezte az adókedvezmény megszüntetését, a prevenciós programokban és a többletfinanszírozásban nagyon fontos lett volna megtartani.
Leitner György: az adóváltozás dacára várhatóan jórészt megmaradnak a munkáltatói egészségbiztosítások, de most defenzív időszak, amiben vagyunk.
Kirschner András (Swiss) felhívta a figyelmet, hogy 2018-ban még sok vállalat kihasználta az adókedvezményt. Ezért tavaly megkötötte csoportos egészségbiztosítását 2019-re, 2020-ban azonban ez a hatás már érvényesül a kedvezmény megszűnése miatt. A biztosítói díjbevételek további, akár kétszámjegyű növekedése várható, de már nem a darabszám, hanem a díjak emelkedése miatt. Papik Kornél (Dr. Rose) szerint a vállalatok lenyelik a plusz terhet, nincs alternatíva, így nem várható tömeges visszalépés. A legnagyobb probléma az volt, hogy úgy szüntette meg az állam, hogy nem vezetett be helyette semmit sem.
Lényeges az is, hogy milyen szerepük lesz a magánbiztosítóknak a következő években?
Börzsei-Knoll Veronika (Emineo) szerint az elmúlt években a biztosítók elkezdtek biztosítási portfóliókat építeni, az egészségbiztosítási kockázatközösségük viszont nem vált kellően naggyá, az adóváltozás nem könnyíti meg a helyzetüket. Csermely Gyula (Rózsakert) szerint a szolgáltatóknak szükségük van a biztosítókra.
Csermely Gyula: a fekvőbeteg-biztosítások méregdrágák, és kevés az olyan termék, amely külföldi szolgáltatást biztosít.
Kirschner András (Swiss) hangsúlyozta: hiányoznak azok a magánkórházak, amelyekben a kórházi biztosítási csomagokat igénybe tudnák venni a betegek, érdeklődés mindenesetre lenne ezekre. Leitner György (Affidea) szerint nagyon progresszív az MNB Versenyképességi programja, a benne javasolt kötelező egészségpénztári tagság kitörési pont lehetne, belőle magánbiztosítás is vásárolható lenne. Papik Kornél (Dr. Rose) szintén a fekvőbeteg-ellátói hálózatot hiányolta, ha ez létezne, a biztosítások is megjelennének hozzá.
A konferencián arról is szó esett a magánegészségüggyel kapcsolatban, hogy óriási lehetőségeket látnak a betegek adataiban.
A klinikai vizsgálatok, az adatgyűjtés/adatelemzés, a biztosítási csomagokon keresztül történő betegbevonás és a személyre szabott ellátás fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta, és ezek lehetőségeiről beszélt Vereckei Péter, a Pfizer magyarországi ügyvezető igazgatója, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) elnöke. Mint modta, a piaci alapon szerveződő betegállátásban a betegek elérése és róluk részletes adatok generálása segíthet a klinikai vizsgálatokba történő bevonásukban is, a big data és a személyre szabott diagnosztika előtt is óriási tér van. Ezt bizonyítja, hogy az egészség és az egészségügy minden tekintetben befektetésigényes iparág, nagy kérdés, ki milyen arányban finanszírozzon, és a WHO adatai alapján nincs általános megoldás az állam és a magánpiac viszonyára vonatkozóan.
Az viszont lényeges, hogy nagyon heterogén az egészségügyi kiadások finanszírozása a világ és Európa országaiban, nálunk rendkívül magas a zsebből kifizetett pénz nemzetközi összehasonlításban. Eközben Magyarországon is egyre nagyobb a magán-egészségügyi piac jelentősége, 2016-ban a budapestiek 60 százaléka vett igénybe magánorvosi ellátást, 2014-ben ez az arány még 49 százalék volt.
