Amikor a képzeletből építkezik a gazdaság
Elemzések
A gazdasági versenyképesség egyre inkább azon múlik, hogy egy ország mennyire képes a tudásra, az innovációra és a kreativitásra építeni. A kreatív ipar ebben a folyamatban nem csupán kiegészítő szereplő, hanem önálló növekedési tényező, amely egyszerre teremt magas hozzáadott értéket, erősíti a hazai gazdasági beágyazottságot és javítja az életminőséget. A Magyar Közgazdasági Társaság Innovációs Szakosztálya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös konferenciáján a kreatív ágazat gazdasági, társadalmi és jogi jelentőségét vitatták meg a szakértők.
A kreatív iparhoz tartozó beszállítói lánc sajátossága, hogy rendkívül erősen tudásra és szellemi tulajdonra épül. Ennek köszönhetően magas a hazai beágyazottsága, és éppen az a hozzáadott érték jelenik meg benne, amely sokszor hiányzik a nem hazai tulajdonú vállalatok működéséből. A felhasznált erőforrások döntően magyar eredetűek, az alapanyagok és a humán erőforrás tekintetében egyaránt, ami különösen fontossá teszi ezt az ágazatot a nemzetgazdaság szempontjából.
A kreatív ágazat pontos meghatározása nem egyszerű feladat, mert sokféle tevékenységet foglal magába. Ami azonban közös ezekben, az az, hogy nem fizikai erőforrásokra, hanem ötletekre, képzeletre és fantáziára épülnek.
Az úgynevezett nem megfogható erőforrások a Maslow piramis csúcsán elhelyezkedő szellemi, önmegvalósítási és spirituális igényekhez kapcsolódnak. A kreatív ipar nemcsak gazdasági, hanem társadalmi értelemben is értéket teremt, hiszen képes pozitívan formálni az értékrendet és javítani az életminőséget
- hangsúlyozta a kreatív ipar értékteremtő képességét Csath Magdolna egyetemi tanár, az MKT Innovációs Szakosztályának alelnöke.
A kreativitás és az innováció szorosan összefonódik, ami jelentős értékteremtést, magas minőségi igényt és esztétikai élményt eredményez. A kreatív ágazat fontos része a gazdaságnak, kiváló exportlehetőségeket kínál, és támogató szerepet tölt be a hagyományos iparágak számára is, például a design révén.
Működéséhez azonban támogató környezet szükséges, amelyben elérhetők a finanszírozási források, a befektetők és a kockázati tőke. A tudásalapú gazdasági modell, az élénk kulturális élet, valamint a hálózatok és kreatív közösségek jelenléte mind elengedhetetlenek. A szektor működését inkább laza szervezeti formák és horizontális kapcsolatok jellemzik, amelyek idegenek a túlzott bürokráciától. Nem mennyiségi, hanem minőségi szemlélet uralkodik, és gyakran elmosódik a munka és a magánélet határa
- emelte ki az erős társadalmi tőke szerepét Csath Magdolna.
Az uniós adatok is alátámasztják az ágazat jelentőségét. A kulturális és kreatív iparágak az EU hozzáadott értékének mintegy négy százalékát adják, és közel 8 millió embernek biztosítanak munkát.
A kreatívipari termékek és szolgáltatások esetében elengedhetetlen, hogy megfelelő jogi védelem vegye körül az adott márkát, amelynek költsége természetes módon beépül az árba. Ugyanakkor régóta felmerül igényként, hogy a kreatív ipar számára az iparjogvédelmi eljárásokat illetékmentessé vagy legalább kedvezőbbé tegyék
- hívta fel a figyelmet a márkavédelem és az iparjogvédelem fontosságára Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az MKIK alelnöke.
Jelenleg egy külföldi védjegyoltalom kialakítása akár több százezer vagy egymillió forintos költséget is jelenthet, de Magyarországon is illetékek terhelik a vállalkozásokat.
A termékazonosítás szintén kulcskérdés, különösen a hamisítások megelőzése érdekében. Pontosan nyomon kell követni, hogy egy termék mikor és hol készült, milyen formában és milyen designnal. Ehhez folyamatos piackutatásra van szükség, amely segít kiszűrni a hamisítványokat a piacról. Amennyiben egy márka jogsértést észlel, elengedhetetlen a határozott és következetes jogérvényesítés.
A kreatív ipar magyar gazdaságban játszott szerepről szóló teljes konferenciát az alábbi linken tekintheti meg.
