Az EU fegyverkezési terve blöff vagy történelmi fordulópont Európa védelmében?

Európa fegyverkezik

Az Európai Bizottság elnöke egy minden eddiginél ambiciózusabb, 800 milliárd eurós finanszírozási keretet javasol Európa felfegyverzésére. Ursula von der Leyen „Rearm Europe” javaslata két célt szolgálna. Egyrészt, hogy reagáljon Európa azonnali védelmi igényeire, beleértve Ukrajna támogatásának fenntartását. Másrészt, hogy Európa felfegyverzésével, az európai védelmi ipari kapacitások felépítésével a kontinens hosszú távon nagyobb felelősséget vállalhasson saját biztonságáért.Von der Leyen javaslatának időszerűségét nemcsak az EU határainál három éve zajló háború adta, hanem az is, hogy a Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok várhatóan hátrébb léphet Európa biztonságának garantálását illetően, miközben Ukrajna támogatásáról, a háború lezárásáról is láthatóan egészen más elképzelései vannak Washingtonnak - írja Nagy Dávid, politikai elemző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány oldalán.

A tagállamok vezetői a március 6-i rendkívüli csúcstalálkozón támogatásukat fejezték ki a grandiózus európai fegyverkezési program kapcsán, amelyet „korszakalkotó pillanatnak” neveztek, tekintve, hogy ilyen nagy keretösszeggel nem született még átfogó, védelmi célú kezdeményezés az EU-ban.

De ki fizeti a számlát?

A Rearm Europe terv keretein belül tagállami és uniós szinten is minden eddiginél nagyobb összeget fordítanának védelemre, kérdés persze, hogy miből? Von del Leyen a terv finanszírozásának lehetőségeit öt pontban vázolta fel:

1. A közfinanszírozás felszabadítása tagállami szinten. A Bizottság javasolni fogja a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti menekülési záradékának aktiválását. Ezzel az Európai Unió államai jelentősen növelhetnék a védelmi kiadásaikat annak veszélye nélkül, hogy ezért az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indítana velük szemben, hiszen a hiányszámításnál levonhatók lennének a védelmi beruházások. A számítások szerint, ha a tagállamok a GDP 1,5 százalékával növelnék védelmi kiadásaikat, az közel 650 milliárd eurós költségvetési mozgásteret teremtene négy év alatt a blokk számára.
2. A Bizottság mintegy 150 milliárd eurós kölcsönt tenne elérhetővé a tagállamok számára a következő öt évben, hogy tompítsa a megemelt védelmi költések által okozott gazdasági terhet. Ezáltal a tagállamok növekvő katonai kiadásokat nem adóemelésekből, hanem az államadósság növelésével tehetnék meg. A 150 milliárdból a katonai kiadások összehangolt, hatékonyabb elköltését, Ukrajna fenntartható támogatását segítené elő az Európai Unió. A közös beszerzésekkel a tagállamokra háruló költségek csökkenését várja Ursula von der Leyen, az összehangolt beszerzés és fejlesztés pedig az európai védelmi képességek duplikációjának elkerülését szolgálná.
3. Az Európai Bizottság javaslatot fog tenni uniós költségvetés egyes forrásainak védelmi célú felhasználására, így például a hétéves ciklusokban meghatározott Kohéziós Alap forrására is. A 2021-2027-közötti időszakra 392 milliárd eurót allokált az Európai Unió költségvetése kohéziós célokra.
4. A magántőke mozgósítása a megtakarítási és befektetési unió felgyorsításával. Becslések szerint az európai háztartások évente 1400 milliárd eurót takarítanak meg, ebből azonban évente mintegy 300 milliárd euró az EU-n kívüli piacokra áramlik. A terv célja, hogy fokozza a magántőke európai piacon való befektetését a védelem területén is.
5. Védelmi célú projektek, beszerzések és fejlesztések finanszírozása az Európai Beruházási Bankon keresztül.

Nem minden arany, ami…

Az Ursula von der Leyen által bejelentett ambiciózus fegyverkezési csomagot érdemes fenntartásokkal kezelni, még akkor is, ha a legutóbbi rendkívüli EU-csúcson a tagállamok támogatták a tervet.

Egyrészt a bizottság elnökének bejelentése egy politikai szempontból felfokozott hangulatban történt, amikoris az Európai Uniónak bizonyítani kell azt, hogy ha kell, önállóan is képes önmaga védelmére, közvetlen szomszédságának biztosítására saját érdekei mentén. Ez az egyfajta „bizonyítási vágyból” és geopolitikai kényszerből született bejelentés pedig sok elemében tűnik még kidolgozatlannak.Másrészt, hogy a már ismert részletekről is beszéljünk, az elnökasszony által bemondott 800 milliárd euró valóban történelmi méretű keretösszeg, amit az Európai Unió védelemre fordítana, de ebben a formában az összeg inkább egy kommunikációs fogás, mintsem valami teljesen új, EU-s kezdeményezés vagy támogatási forma.

Az összeg jelentős részét ugyanis a tagállamok védelmi költségvetése adja, amely összeértéke a 2024-es évben már elérte 326 milliárd eurót és várhatóan tovább emelkedhet, főként akkor, ha a júniusi hágai NATO-csúcson a tagállamok valóban leglalább 3%-ra emelik a védelmi költések minimumát. Az EU tagállamok katonai kiadásai tehát a Rearm Europe előtt, már 2022-ben dinamikusan emelkedő pályára álltak.

A teljes elemzés szövege EZEN a linken olvasható.