Az USA elbaltázott inváziója, amely az ukrán háborút is okozhatta – Mi történt azóta az afgánokkal?

Bő egy éve már, hogy az amerikaiak leghosszabb háborúja véget ért. Az afgán konfliktus végül a NATO oldaláról csúfos kudarccal ért véget. Az USA támogatásával felszerelt mintegy 300 ezer fős afgán hadsereg valamint a rendőri erők pillanatok alatt feloszlottak, a kormány szélnek eredt, a tálibok pedig augusztus végére könnyedén bevették az egész országot.

Az Egyesült Államok védelmi minisztere Lloyd J. Austin nemrég próbálta pozitív színben feltüntetni a 20 évig húzódó háborút. Mint hangsúlyozta: részben az afgán harcoknak köszönhető, hogy 2001 óta külföldiek nem hajtottak végre jelentős terrorakciót az USA-ban.

De az efféle optimista megközelítésben nem sokan osztoznak.

Több külpolitikai elemző, például Svédország volt külügyminisztere Carl Bildt szerint a balul elsült amerikai kivonulásnak is szerepe lehetett az ukrán háború kitörésében. Hisz látszott, hogy a nyugat-barát erők mellett nem feltétlenül áll ki az USA a „végsőkig”. Miután egyértelmű lett, hogy Afganisztánt magára hagyták a Kreml figyelmeztette is Ukrajnát: az Egyesült Államok támogatására nem számíthat Kijev túl sokáig.

Ahogy a nyugat-barát erőket bedarálták Közép-Ázsiában, az oroszok el is kezdték a csapataikat összevonni Ukrajna határában. Nem sokra rá az amerikaiak pedig már elkezdték kongatni a vészharangot: figyelmeztettek, hogy az orosz invázió küszöbön áll.

Béke és pusztulás

Mióta a világ figyelme elkerüli az afgánokat az ázsiai ország az eddigieknél is nagyobb nyomorba süllyedt. Mielőtt sor került volna a tálib hatalomátvételre az ország büdzséjének a 80 százalékot külföldi adományok tették ki. A pénzcsapok jó része azonban elzárult, mióta az amerikaiak kitették a lábukat. Az afgán tartalékok nagyrésze külföldi pénzintézetekben van elhelyezve ezeket viszont befagyasztották. Nem tudnak hozzáférni.

Az országot eleve egy sor nemzetközi szankció is sújtja és bár időről időre vannak felajánlások, amelyek próbálnak segíteni a helyieken, az ENSZ számításai szerint a beérkező támogatások háromszorosára lenne szükség, ahhoz hogy Afganisztán talpra tudjon állni. Ennek hiányában pusztít az éhínség: úgy 1 millió öt év alatti gyermek szenvedhet alultápláltságtól.

Tovább rontotta a helyzetet júniusban egy földrengés, amely több ezer otthont pusztított el.

Közben a tálibok visszaállították a korábbi szigorú szabályokat: a nők csak az egészségügyben és az alapfokú oktatásban dolgozhatnak. Önállóan még csak nem is utazhatnak. A korábbi rendszer híveit folyamatosan üldözik. A becslések szerint 160 embert végeztek ki bírósági tárgyalás nélkül.

De még ebben a helyzetben is sokan fellélegeznek, hogy legalább a korábbi harcok elmúltak. Főleg vidéken ahol az államterrort kevésbé érezni. A National Geographic magazin megszólított összeállításában egy családot, ahol korábban a testvérek szó szerint egymás ellen küzdöttek. Az egyik fivér a tálibok oldalán, három másik pedig az amerikaiakén.

A lapnak egy afgán férfi, a 34 éves Rahmanullah azt mondta: eleinte rettegve figyelte milyen gyorsan tör uralomra megint a tálib vezetés.

„Figyelembe véve a páncélozott járműveket és a hadseregünket, nem hittem, hogy a tálibok átveszik az uralmat” – mondja. Ám miközben félve követte mivé válik az országa volt benne egy kis megkönnyebbülés:

Boldog voltam, hogy a háború véget ér.

Vannak, akik viszont újra felvennék a harcot. Mint a korábbi nyugatbarát afgán hadsereg volt tábornoka Sami Sadat. "Amíg nem kapjuk vissza a szabadságunkat, amíg nem kapjuk vissza a szabad akaratunkat, addig folytatjuk a harcot" – mondta a BBC-nek. Ám az erős szavakat egyelőre nem követték nagyszabású tettek.

A lakosság jó része belefáradt az állandó harcba. Afganisztán évtizedek óta egyik konfliktusból a másikba esik. Akik nem menekültek el azok egyelőre úgy tűnik nem akarnak megint nagy számban fegyvert ragadni.

Közben ha nem is gyors léptekben Kína elkezdett közeledni Afganisztán felé.

Most hogy az USA kikerült a képből, megvan a lehetőségük, hogy növeljék a befolyásukat az országban. Peking az elsők között biztosította támogatásáról az új tálib vezetést. A jó viszony már csak azért is érdekük, mert korábban Afganisztánban ujgur iszlamisták is be tudták fészkelni magukat.

Kína pedig nem szeretné, ha ez újra megismétlődne, hisz attól tartanak, hogy az ujgurok esetleg kínai célpontokra is lecsapnának.

Viszont a két ország közeledése egyelőre főleg szimbolikus lépésekben merül ki. Idén például Kína engedélyezte a táliboknak, hogy újranyissák az afgán pekingi nagykövetséget. A júniusi afgán földrengés után pedig átváltva 8 millió dollárnyi segélyt küldtek az országnak. Kis lépésekben haladnak. Peking ugyan igyekszik maga mellé állítani Afganisztánt, túl nagy potenciált egyelőre úgy tűnik nem látnak a nyugati szomszédjukban.