Volt nagykövet az afganisztáni válságról: "Normál jelenet, hogy fegyverrel sétálnak az emberek az utcán"

Ön 2012 és 2020 között Iszlámábádban teljesített nagyköveti szolgálatot. Pakisztánban nagyon sok menekült él, az afganisztáni harcok miatt számuk tovább emelkedett. Ön hogyan látja, képesek lesznek a tálibok kontroll alatt tartani a helyzetet a szomszédos országban?

A menekültek száma valóban jelentős, Pakisztánban és Iránban hozzávetőlegesen 3,5-4 millió afgán menekült él, ezért a menekültkérdés megoldása mind az érintett országokat, mind a nemzetközi szervezeteket komoly kihívás elé állítja.

A feladat adott: elkerülni a kabuli rezsim teljes összeomlását, a káoszt, a humanitárius katasztrófát. Ebben elsősorban Pakisztánnak, a regionális hatalmaknak és a nemzetközi szervezeteknek kell szerepet vállalni. Ez nem jelenti a szélsőséges tálib rendszer feltételek nélküli támogatását, hiszen annak több vezetője is rajta van a nemzetközi szervezetek terrorista körözési listáján. A normális élet beindításához, a tömeges éhínség megfékezéséhez kell valamilyen célzott támogatást nyújtani, de csak szigorú feltételek mellett.

A szomszédos országoknak közvetlen érdeke az afganisztáni destabilizáció, a kaotikus, háborús viszonyok elkerülése, mert egy ilyen forgatókönyv az egész dél-ázsiai térség biztonságát negatívan érinti.

Az afganisztáni fejlemények szempontjából kétségtelenül Pakisztán a leginkább érintett szomszéd.

A két ország között a britek által húzott több mint 2600 kilométeres, -az afgánok által egyébként vitatott határ húzódik-. Afganisztán beékelődik a közép-ázsiai országok és Pakisztán közé, így nincs közvetlen tengeri kapcsolata. Tranzit ország az észak-déli kereskedelmi útvonalon, tengeri kapcsolattal azonban csak Pakisztánon és Iránon keresztül rendelkezik.

Pakisztánban ma a legnagyobb veszélynek a kabuli rendszer működésképtelenségét tartják, ami könnyen kaotikus, polgárháborús viszonyokat eredményezhet.

Egy ilyen forgatókönyv az Iszlám Állam afganisztáni szárnyának megerősödését is eredményezné.

Mennyire kormányzóképes a tálib vezetés, van-e arra esély, hogy nemzetközileg elismerjék a tálib hatalmat?

Senki nem számított arra, hogy ilyen gyors katonai győzelmet aratnak a tálibok, mert

senki nem gondolta, hogy az amerikaiak ennyire amatőr módon vonulnak ki, és ilyen gyorsan olvad el az afgán kormány nemzetközi koalíció által kiképzett és felszerelt 300 ezres serege.

Egészen más azonban a katonai győzelem kivívása a hatalom megszerzése, mint az ország működtetése, irányítása, az élet megszervezése. A kormányzóképesség alapvető feltétele a gazdaság beindítása, a pénzügyi helyzet konszolidálása. Ehhez azonban nincs meg a tálibok szakértelme, szervezettsége, illetve nincsenek meg az ehhez szükséges intézményeik, forrásaik sem. Szétszabdalt, korrupció által mélyen átitatott országról van szó, amely mindig is külföldi segélyekből tartotta fenn magát. Ezek a nemzetközi és bilaterális segélyek azonban elapadtak.

Minek köszönhető, hogy viharos gyorsasággal omlott össze az afgán hadsereg ellenállása?

Az afgán kormányerők, néhány elit alakulattól eltekintve , nem rendelkeztek komolyabb harci értékkel. Az USA vezette koalíciós erők kivonulásának megkezdését követően, jól kimutathatóan megnőtt a dezertálások száma, ami a tálibok amnesztia ígéretét követően még inkább felgyorsult.

Az amerikai légi támogatás beszüntetése jelentősen rontotta a harcoló alakulatok esélyeit.

A gerillahadviselést alkalmazó tálibok területfoglalásai, katonai sikerei nyomán is gyorsan demoralizálódott a kormány fegyveres ereje. A bekerített településeken lévő kormány erők nagyon gyorsan megadták magukat, és letették a fegyvert vagy átálltak a tálibok soraiba. Sokan egyszerűen hazamentek a családjukhoz. A morális erózióhoz az is hozzájárult, hogy a mindent átszövő korrupció miatt a zsoldok kifizetése is akadozott, vagy egyszerűen elmaradt. Fentiek ellenére, úgy gondolom,

mindenkit meglepett ennek a nagy létszámú, jól kiképzett és jól felszerelt katonai erőnek a napok alatt bekövetkezett kapitulációja.

A magyar katonai kontingensből ugye nem maradt senki Afganisztánban?

Tudomásom szerint, már nincs kint egyetlen magyar katona sem.

Az iszlámábádi nagykövetségen mennyien kértek menedéket a Pakisztánba menekülő afgánok közül?

Jogilag menedékkérelmet csak abban az államban nyújthattak be ez időben, amelytől a menedéket kérték. A háborús cselekmények miatt, voltak olyan afgán állampolgárok, akik vízum kérelmet nyújtottak be a nagykövetségen, és így tudtak beutazni Magyarországra. Nekem 2020 júliusában befejeződött pakisztáni külszolgálatom. Azt nem tudom, hogy a kabuli rendszer 2021. augusztusi összeomlását követő napokban, hetekben mi volt a helyzet ezzel kapcsolatban.

Mi a helyzet a gazdaságban, hiszen nem jönnek a nemzetközi segélyek, ott van viszont az ópiumkereskedelem?

A tálibok szinte teljes elszigeteltséggel találták szembe magukat, ezért az illegális ópiumkereskedelem által jutnak pénzhez, illetve az ott maradt amerikai fegyverek értékesítése is biztosít számukra valamiféle bevételt.

A fegyverkereskedelem egyébként bevett szokás ezen a vidéken, szinte minden családban vannak fegyverek, nem ritka, hogy egy-egy családban két-három gépfegyver, gránátvető is megtalálható. Normál jelenet, hogy fegyverrel sétálnak az emberek az utcán.

Mekkora a veszélye a humanitárius katasztrófának?

Kétségtelen, hogy komoly humanitárius válság, éhínség van kialakulóban.

A 39 milliós országnak legalább a fele mélyszegénységben él, eladják bútoraikat, de akár gyerekeiket is, hogy ne éhezzenek. 

Egyelőre a tálibok nem tudnak hozzáférni az amerikai bankok kezelésében lévő 9,5 milliárd dolláros, korábbi kormány által felhalmozott valuta tartalékhoz. Ennek feloldását az amerikai kormányzat az ismert feltételekhez köti. A nemzetközi szervezetek egyelőre kivárnak. Kisebb mértékű humanitárius segítség a környező országokból (Pakisztán, India) érkezik Afganisztánba.

Szaúdi kezdeményezésre december 17-én ülnek össze az iszlám országok képviselői, hogy segélyprogramot hozzanak létre a helyzet javítása érdekében.

Hol tart most a kínai Új Selyemút, az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés keretében tervezett gazdasági folyosó megvalósítása?

2013-ban kínai kezdeményezésre született meg a megállapodás a Kínai Pakisztáni Gazdasági Folyósó beruházásáról, egy évvel később pedig megkezdődött a kivitelezés.

Jelenleg 62-64 milliárd dolláros programról beszélünk, amely becslések szerint 80-90 százalékos készültségi állapotnál tart.

A kínai határtól induló útvonal, a kínaiak által száz évre bérbe vett Gwadar kikötőjéig tart. Közúti, vasúti, illetve energiahálózati beruházásról van szó, amelynek számos leágazása van pakisztáni nagyvárosok irányába. A hatalmas beruházást részben kereskedelmi banki, részben pedig állami hitelből finanszírozzák, amelyeket vissza kell fizetni. Ismereteim szerint idén kellett elkezdeni a törlesztést.

Kínának kifejezetten érdeke a beruházás, melynek megvalósulásával szárazföldi úton jelentősen lerövidítheti az Öböl országokból szállított földgáz és kőolaj tengeri szállítási útvonalát.

Az is fontos, hogy Kína a Gwadar-i kikötővel kaput nyitott az Indiai-óceánra. Ennek nem elhanyagolható stratégiai jelentősége is van Kína számára. A beruházás Pakisztán számára is előnyös, hiszen jelentősen fejleszti infrastruktúráját és az üzleti bekapcsolódás lehetősége munkaalkalmakat is teremt. Saját erőből Pakisztán nem lett volna képes ilyen nagy horderejű projektet finanszírozni.

Van arra esély, hogy a 220 milliós igen szegény ország képes lesz ezt a hatalmas összeget visszafizetni?

A COVID által is hátrányosan érintett pakisztáni gazdaság kezd magához térni. Kedvező prognózisokat lehet olvasni az Ázsiai Fejlesztési Bank, a Világbank elemzéseiben. 2022-re 4,5-5 százalékos gazdasági növekedésről szólnak az elemzések.

Pakisztán történelme során 13-14 alkalommal részesült IMF hitelcsomagban és jelentős támogatást kap a Világbanktól is és egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetektől.

Ezen túlmenően az Öböl-államok is gyakran kisegítik a finanszírozási problémákkal küzdő iszlámábádi kormányt. Eddig még nem volt komoly csődhelyzetben.

Az országnak hitelezők és segélyeket nyújtók abban érdekeltek, hogy a 220 milliós nukleáris hatalom stabilitása, működőképessége ne kerüljön veszélybe.

Ön sokáig élt Iszlámábádban, milyen az élet Pakisztánban?

A dolgok egészen másként festenek távolról, mint közelről. Ezt pályám során többször is tapasztaltam, és így volt ez Pakisztánban is. A 2010-es évek elején terrorcselekményekről, természeti katasztrófákról szóló jelentések vezették az országról szóló híreket.

Éppen ezért nagyon veszélyes országnak tűnt, -ami igaz is volt-, így csak a legbátrabb hegymászók érkeztek az országba. Az elmúlt években azonban jelentősen javult az ország biztonsági helyzete.

Ha nem üt be a koronavírus-járvány, a turizmus fellendülésére is sor kerülhetett volna. Amikor 2012-ben Iszlámábádba érkeztem, azt tapasztaltam, hogy a helyiek nagyon kedvesek, segítőkészek, vendégszeretők. Az eltelt évek alatt értékes kapcsolatokra sikerült szert tennünk és barátságok is születtek, amelyek még ma is élnek, másfél évvel azután, hogy hazajöttünk Pakisztánból.