Budapest ékköve így született meg – több tonna arany értéke kellett a felállításához

Csak az ideiglenes kiállításaival látogatók százezreit mozgatja meg. A Szépművészeti Múzeum mindig is mágnesként vonzotta a Budapestre érkező turistákat.

A múzeum legújabb tárlata a „Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa” a főigazgató Baán László szerint annyi érdeklődőt terelhet be az intézmény falai közé, hogy hasonlót jó eséllyel a következő tíz évben nem is fogunk látni egyetlen hazai kiállításnál se.

A fényes jelen tükrében érdemes vetni egy pillantást a dicső múltra is. A Szépművészeti Múzeum abban a korban született, amikor a fővárosból gombamódra nőttek ki a látnivalók. A XIX. században egymást érték az építkezések Budapesten.

Kiépült az Andrássy út, felhúzták a Keleti és a Nyugati pályaudvart, beindult a fogaskerekű és már javában készült a Parlament és a Bazilika. Még új jövevénynek számított a Milleniumi Emlékmű is, amelyet azóta „Hősök terére” kereszteltek.

A Szépművészeti Múzeum helyén eredetileg egy Rotunda állt, ahol a Feszty-körképet állították ki (Kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.112)

Szerencsésebb európai országokban az uralkodók gyűjteménye önmagában elég néhány lenyűgöző kiállítás megtartásához. Magyarországról azonban a történelem viharai messzire sodorták a középkori királyok kincseit. Ezért a főurak és az egyházi méltóságok kollekcióira kellett alapozni.

Amikor a Szépművészeti még csak egy terv volt, az első kiállítási tárgyak már össze is álltak.

A múzeumnak volt ugyanis egy elődje: ez volt az Országos Képtár. Még akkor jött létre, amikor 1871-ben a kormány felvásárolta az Eszterházy-gyűjteményt, amelyben holland, olasz és spanyol remekművek is akadtak. A Képtár ezután folyamatosan gyarapodott, viszont nem volt önálló épülete. Az európai festészet remekeinek a Magyar Tudományos Akadémia adott helyet.

Egy idő után nyilvánvaló lett, hogy ezen változtatni kell.

Miután 1896-ban törvény rendelte el a Szépművészeti megalapítását az építési területet a főváros ingyen átadta a kormánynak, amely 3,6 millió forintot szánt az új múzeum felállítására. Ebből 1,5 millió az építkezésre, 2,1 millió pedig a gyűjtemények bővítésére lett elkülönítve. Persze a forint értéke egészen más volt akkor, mint manapság: a teljes büdzsé két tonna arany értékének felelt meg.

Az épületre kiírt pályázatra kilenc pályamű futott be.

Az első helyet az a Pecz Samu szerezte meg, aki a Vásárcsarnokot is tervezte. De hiába: végül a második helyezettet használták. A jelenlegi kialakítással Schickedanz Albert és Herzog Fülöp rukkolt elő: az ő munkájukat dicséri a Műcsarnok és a Milleniumi Emlékmű is, így mondhatjuk, hogy végül szinte az egész Hősök terét ők tervezhették meg.

A győztes pályázati terv egyik képe (Forrás: szepmuveszeti.hu)

Az építkezés roppant gyorsan folyt. Az első kapavágásokra 1900-ban került sor, Ferenc József császár pedig 1906-ban már fel is avathatta a Szépművészetit. Csak összehasonlításul: a Szent István Bazilikát még 1851-ben kezdték építeni, de végül ugyanabban az esztendőben készült el, mint a Szépművészeti. A múzeum megnyitó ünnepségen Ferenc József egyébként állítólag Munkácsy Mihály Honfoglalására volt a legkíváncsibb.

Eleinte főleg külföldi vásárlásokkal gyarapították a kollekciókat.

Az Antik Gyűjtemény alapjait például 1908-ban tették le azzal, hogy a múzeum egy müncheni műkereskedőtől Paul Arndt-tól megvett száznál is több márvány műtárgyat. Kezdetben nem volt annyira fontos, hogy a kiállított művek eredetiek legyenek: az intézmény számos gipszmásolatot is vásárolt az első években.

A Szépművészeti Múzeum 1936-ban (Kép forrása: Fortepan)

Arra, amíg az Egyiptomi Gyűjtemény összeállt viszonylag sokat kellett várni. Bár korábban is felmerült, hogy a hazai közgyűjteményekben lévő egyiptomi alkotásokat egy helyen kéne bemutatni, végül az első ilyen állandó kiállítás a Szépművészetiben csak 1939-ben indult el.

A második világháború nem csak az épületben, de a gyűjteményben is kárt tett.

Mielőtt a tankok körbekerítették volna Budapestet az értékes műkincsek jó részét nyugatra szállították. Bár 1947-ig a kollekció túlnyomó hányada visszatért, néhány festmény úgy tűnik örökre elveszett a háború káoszában.

Azóta szerencsére a múzeum újabb aranykorát éli. Még 2018-ban a legszebb termét a Román Csarnokot is felújították. Itt rögtön a bejáratnál a freibergi dóm Aranykapujának a másolata fogadja a látogatókat. A múzeumban ma már százhúszezernél is több műtárgy található.