Budapest környékén túl sokan laknak – a kertvárosi élet rémálommá válik

Puszta megszokásból sokan Budapestet a mai napig 2 milliós városnak hívják. Pedig már lassan történelem lesz az a kor, amikor valóban ennyien laktak a fővárosban.

A 2 milliós számot több mint 30 éve elhagytuk. Tavaly pedig átléptünk egy újabb lélektani határt: a KSH adatai alapján már nem 1,7, hanem csak 1,6 millióan lakják az ország központját.  

Budapest nem csak a természetes fogyás miatt zsugorodik. A nagyvárosi zsivaly és az egekbe szökő ingatlanárak elől tömegek menekültek a környező településekre.

Emiatt Pest vármegye egyre nagyobbra duzzad: a rendszerváltás évében még csak 950 ezren laktak a legnépesebb megyében, most már viszont 1,32 millióan. Ha ez a trend nem áll meg, még eljöhet azaz idő is, amikor a fővárost körbe ölelő vármegyében többen fognak lakni, mint Budapesten.

Budapest és Pest vármegye lakosságszámának alakulása

Forrás: KSH

A gyors gyarapodás iskolapéldája Telki. Amikor annak idején részben itt forgott Sinkovits Imre híres vígjátéka a Tizedes meg a többiek, egy kis szerény falu volt a budai hegyek árnyékában.

Csupán néhány utca egy domb tetején. Azóta a pár százas település közel ötezresre nőtt: korszerű iskola, sporcentrum, kertes házak egész garmadája meg egy akkora szupermarket épült, amely könnyedén kiszolgálja a környező települések lakóit is.

Viszont a környék közlekedése nem tudta tartani a lépést.

Aki a tömegközlekedést választja még mindig csak távolsági buszokkal tud bejutni a fővárosba, ezért a túlnyomó többség autókkal jár. Egy olyan úthálózaton, amelynek a szélességét még akkor tervezték meg, amikor az utaknak még csupán párszázas kis falvakat kellett kiszolgálniuk.

A helyzetet tetézi, hogy a gépjárművek száma még az embereknél is gyorsabb léptékben sokasodik a vármegyében. Ha a budai agglomerációban lakik és reggelente úgy érzi, hogy a négykerekűek évről évre többen vannak és a dugók egyre borzalmasabbak, megnyugodhat: a megérzései nem csalnak.

Csak 2015 óta majdnem másfélszer több lett a kocsi.

A személygépkocsik száma Pest vármegyében (2000-2023)

Forrás: KSH

A furcsa kettőségre az Egyensúly Intézet is felhívta nemrég a figyelmet. A 2024-es településindexük szerint a főváros körül találhatóak az ország egyik legfejlettebb települései, viszont a beköltözők iramát a helyi infrastruktúra nehezen bírja.

Az elemzésükben azt írják: a Budapestet sújtó kivándorlás számos agglomerációs településre ró jelentős terhet: a hagyományosan erősnek számító Budaörs, Dunakeszi és Vecsés példája azt mutatja, hogy 1–2 ezer betelepülőt sem képesek befogadni úgy, hogy közben megtartsák az infrastrukturális és az intézményi ellátottság színvonalát.

Ez különösen igaz a főváros északkeleti csücskében található Kistarcsára, Kerepesre, Csömörre és Nagytarcsára: ez a négy település különösen nagy mértékű elszenvedője a kitelepülési hullámnak.

A víz- és úthálózat vagy a szennyvízkapacitás korlátai rendszerint igazán nyáron ütnek ki. Amikor beüt a nagy meleg a vízhiány az elsők között az agglomerációs településekre csap le.

Ami viszont folyamatosan gondot okoz, hogy több helyen is előfordul, hogy nincs elég orvos a lakosokra, a bölcsődék és az óvodák pedig helyhiány miatt nem tudják az összes gyereket befogadni. 

A helyzetet olykor ideiglenes változtatási tilalmakkal igyekeznek orvosolni a települések. A megtelt táblát tavaly már Érd is kitette.

Sokat segítene, ha Budapest vissza tudná csalogatni legalább a lakosok egy részét, de ezügyben nem sok biztatót látni. Egyre több kerületben már 1 millió forint felett vannak az átlagos négyzetméterárak.

Az Ingatlan.com elemzése alapján pedig a napokban mi is megírtuk, hogy az albérletek terén is el van szállva egy kicsit a főváros. Ha Budapestet és a vármegyeszékhelyeket tesszük górcső alá, akkor a fővárosban a legdrágábbak a kiadó lakások a helyi átlagfizetésekhez képest.