Döntő lehet Donald Trump és Elon Musk politikai szövetsége az elnökválasztásban

Példátlanul szoros, fej fej melletti lesz a november 5-i amerikai elnökválasztás a republikánus Donald Trump és a demokrata Kamala Harris között. 

A két jelölt hullámzó pillanatnyi előnye a közvélemény-felmérésekben olyan kicsi (mélyen a statisztikai hibahatáron belüli), hogy a nagy meccs ténylegesen döntetlenre áll.

De nemcsak országosan, hanem abban a hét „billegő”, bizonytalan kimenetelű államban is (Pennsylvania, Michigan, Wisconsin, Georgia, Arizona, Nevada, Észak-Karolina), ahol a választás minden bizonnyal eldől majd.

Lehetséges, hogy ezekben az államokban néhány tízezer (esetleg néhány ezer?) szavazat dönti el, hogy ki kaparintja meg az összes elektori szavazatot „a győztes mindent visz" szabálya alapján.

(Például 2020-ban Joe Biden csupán 10 500-al több vokssal a tarsolyában szerezte meg Arizona tizenegy elektorát.)

Amerikában – a mérleg nyelve szerepét játszva – majdnem mindegyik szoros elnökválasztást a bizonytalan („független") voksolók döntik el, akik jelenleg az össz-szavazók körülbelül öt-hat százalékát (8-10 millió ember) teszik ki.Közülük sokan csak a választás napjához nagyon közel döntik el, hogy kire szavaznak. Amerika-szerte meglehetősen általános a vélekedés, hogy most is az a jelölt fog diadalmaskodni, akit a bizonytalanok vonzóbbnak tartanak a kritikus billegő államokban.

De korántsem biztos, hogy ez a jól ismert forgatókönyv fog bejönni. Miért? Mert van egy, a „bizonytalanoknál" jóval méretesebb virtuális szavazóréteg: az elhanyagolt nem-szavazók.Ezek a választásra jogosult népesség mintegy harmadát alkotják: 80 millió körüli potenciális új voksolót, akikhez képest eltörpül a bizonytalanok rétege.

Hetekkel az elnökválasztás időpontja előtt Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, a világmárkás SpaceX, Tesla és X cégek tulajdonosa, Amerika egyik legismertebb és leghatásosabb influenszere nagy fába vágta a fejszéjét.

Mindenekelőtt arra vállalkozott, hogy – a „Vote, Vote, Vote” jelszó alatt – újdonsült politikai hőse („Imádom Őt”), Donald Trump javára mozgósítson néhány millió embert az „alacsony információjú” (értsd: politikailag tájékozatlan és tétlen) nem-szavazók nagy tömegéből.

A rejtőzködő Trump-szavazók

A professzionális közvélemény-kutatók már régóta tudnak a „rejtőzködő” Trump-szavazók millióiról, akik – amellett, hogy nem verik nagydobra a személyes politikai preferenciájukat – általában nem vetetik fel magukat a kötelező választási névjegyzékbe, ezért nem is szavazhatnak.

Milyen esélye van a Musk-stratégiának? A siker természetesen nem borítékolható, de nem kizárt, hogy elszánt akciója eldöntheti az elnökválasztás végleges kimenetelét a referendum tényleges szorosságától függően. Egy dolog biztos: kemény pénzkorlát nem lesz.

Musk ötszázmillió dollárra rúgó választási alapot (America PAC) hozott össze, amelyből finanszírozzák a költséges, házról házra járó korteskedést, a hagyományos nem-szavazókra összpontosítva a billegő államokban, azon belül is kulcsállamnak számító Pennsylvániában, Michiganban és Wisconsinban, a kék-galléros Rozsda-övezetben.

A rejtőzködő vagy passzív Trump-hívek választási aktivizálására az America PAC szorosan együttműködik az olyan kimondottan szélsőjobbos, „sötét pénzekkel” működtetett szervezetekkel is, mint a Turning Point Action.

A különc tech mogul maga is tevékenyen részt vesz a véghajrára felturbózott Trump-kampány támogatásában. A saját tulajdonában lévő X (korábban: Twitter) médiaplatformján több mint kétszázmillió követőjéhez közvetlenül szólhat.

Musk kiváló politikai érzékkel látja, hogy az „alacsony információjú“ nem-szavazókra lehetetlen hatni a választási platformokban meghirdetett, szűk szakpolitikai kérdésekkel (klímaválság, vámháború, oktatásügy, infrastruktura stb.).

Ezért apokaliptikus retorikával, a demokrata politikai ellenfelek (különösen Harris és Biden) erőteljes démonizálásával, konspirációs elméletekkel, az egzisztenciális veszély rémképének szüntelen felidézésével próbálja őket megszólítani és a Donald Trumpra való választásra rábírni.

Musk jóslata

A napokban Musk eme végítéletszerű kijelentéssel sokkolta a lehetséges új voksolók sokmilliós táborát:

Nagyon kevés amerikai van tisztában azzal, hogy ha Trumpot NEM választják meg novemberben, akkor ez lesz az utolsó szabad választás. Trump távolról sem veszélyes a demokráciára, ellenkezőleg csak ő tudja megmenteni azt.

A demokraták tudatosan árasztják el illegális bevándorlókkal az országot, hogy távlatilag így biztosítsák be a permanens politikai uralmukat.” „Ki tudja hány éves börtönbüntetés vár rám, ha netán Harris győz?”

Az, hogy Trumpnak miért van szüksége a vizionárius, karizmatikus Elon Muskra – szupervastag pénztárcájával, brilliáns üzleti tehetségével és sugárzó karizmájával együtt –, nem kíván magyarázatot.

De milyen érdeke van a Trumppal való szélsőjobboldali kollaborációban annak a Musknak, aki eddig a politikai spektrum másik oldalán állt bejegyzett függetlenként vagy demokrata szavazóként?

Muskot Amerikából már jó ideje megkülönböztetett figyelemmel kísérve két jelentős motivációra gondolok. A fő mozgatórugó az erős, országos szintű politikai befolyásra való törekvés, azt követően, hogy az üzleti életben már mindent elért: a legvagyonosabb és az egyik legcsodáltabb ember lett a világon.

Eget verő becsvágyának ismeretében távolról sem kizárt, hogy Musk idővel Amerika elnökeként kívánja megkoronázni a párját ritkító karrierjét.

Ehhez „csak” az amerikai alkotmányt kellene módosítani, amely kizárólag az Egyesült Államok területén született embereket tart alkalmasnak az elnökségre (Musk Dél-Afrikában született, s 2002-ben lett honosított amerikai állampolgár).

Az elnökválasztási kampány véghajrájában toronymagasan Musk lett Trump legfontosabb egyéni szponzora.Önkéntesen fölajánlott támogatásáért a tech milliárdos máris kormányzati állásajánlatot kapott az exelnöktől, amit azon melegében elfogadott.

Ha Trump győz, Musk – a kormány de facto tagjaként – fogja vezetni a Kormányzati Hatékonysági Bizottságot (amelyet némelyek minisztériumnak neveznek) azzal a feladattal, hogy átfogó tevékenységi tervet dolgozzon ki a szövetségi kormányon belüli költekezés ésszerűsítésére, a csalások és illegális kifizetések megszüntetésére, amelyek Trump szerint billió dollárokra rúgnak.

Ezek után vádolhatják-e majd Muskot valamelyik esetleges jövőbeli elnökválasztáson, hogy nincs semmilyen kormányzati tapasztalata?

Éles elméjű, pragmatikus üzletemberként Musknak meg kell továbbá mentenie a globális vállalatbirodalmát Trump féktelen kereskedelmi protekcionizmusától, amely az esetleges második elnöksége alatt újabb szintet ugrana.Trump nem nagy barátja az elektromos autóknak és a hazai gyártásukhoz nyújtott bőkezű állami támogatásnak, amelynek a Tesla az egyik nagy haszonélvezője.

Vámok, Kína, Tesla

A Tesla masszívan jelen van a kínai piacon annak minden geopolitikai kockázatával együtt. Csak idő kérdése, hogy a Kínával szembeni drasztikus washingtoni kereskedelmi korlátozásokra való ellencsapásként Peking mikor ejti túszul az ott működő olyan amerikai nagyvállalatokat, mint a Tesla.

És ott van Trump elnökjelölt beharangozott vámpolitikája, amely eget verő (kétszáz százalék vagy még magasabb) vámtarifát róna ki a Kínából és Mexikóból származó elektromos járművekre, köztük a Tesla által gyártottakra.Trump döntő fontosságú szövetségeseként és a fehér házi kabinet de facto tagjaként Musk lebeszélheti Trumpot a nemzetközi kereskedelmi jogba ütköző „vadnyugati” vámtarifákról, amelyek veszélybe sodorhatják saját zászlóshajóját is.

Good luck, Mr. Musk.

A szerző a Világbank volt vezető közgazdásza.