Drágulhat a csokoládé: csak idén megduplázódott a kakaó ára

Az égbe szállt a kakaó ára: egy mezőgazdasági termék esetében az csak akkor áll elő, ha hiány keletkezik belőle. Pontosan ez történt: a két afrikai országban, amely a világ termelésének 60 százalékát adja, annyira kevés kakaóbab termett, illetve jutott el a feldolgozó üzemekhez, hogy azoknak átmenetileg le kellett állniuk.

Kakaó, tonna/dollár, 5 év. Forrás: stooq.com

Az áremelkedés természetesen a felhasználókhoz, fogyasztókhoz is elér: a csokoládé ára nagymértékben megemelkedik, vagy a gyártók csökkentik a felhasznált mennyiséget. A kakaó és csokoládé iránti kereslet a világban a következő években becslések szerint évi 4 százalékos ütemben fog növekedni, aminek kielégítéséhez a termesztést fenntarthatóan kellene végezni. 

A hiány okai

A két ország, Elefántcsontpart és Ghána termelésének visszaeséséért elsősorban az El Nino jelenséget okolják, amely a szokásosnál szárazabb időjárát okozott Nyugat-Afrikának ezen az egyébként erősen csapadékos területén. Emellett a kakaócserjéket megtámadó betegségek is szerepet játszottak, ez azonban már a nem megfelelő termesztéssel is összefügg.

A kakaótermesztés ciklikus: az elöregedő cserjéket könnyebben megtámadják a kórokozók, így költségesebb az ültetvény fenntartása. A gazdálkodók ilyenkor elhagyják az elöregedett területet, ahelyett, hogy azokat rekultiválnák, és másikon ültetnek cserjéket. Nem biztos azonban, hogy van elegendő megfelelő új terület, ráadásul az utóbbi időben sok farmer illegális bányászoknak adta bérbe földjeit, mivel ez jobban megéri, mint a kakaótermesztés.

Gazdasági válság, gyengülő valuta

A helyzetet nehezíti, hogy különösen Ghána esetében általános gazdasági válság is jelentkezik erősen leértékelődő valutával, amely a gazdaság minden szintjét, így a kakaótermesztést is megzavarja. Az emelkedő árak még nem éreztetik hatásuk a farmereknél, bár ezeket látva vélhető, hogy visszatérnek a termesztéshez, illetve megérheti a kiöregedett ültetvényeket rekultiválni.

Ghána esetében az állam is megpróbál beavatkozni: múlt hónapban 200 millió dollláros kölcsönt vettek fel a Világbanktól a a fertőzött, régi fákkal teli ültetvények rendbe hozatalára. A kakaószektorral foglalkozó állami szerv átveszi az érintett farmokat, eltávolítja a fertőzött növényeket, újakat ültet, megvárja, míg termőre fordulnak, és akkor adja vissza a területet a gazdáknak.

Piaci torzulás

A kakaót az állam vásárolja meg a gazdáktól kötött áron, ami nem feltétlenül követi a piacot, így torzulások keletkezhetnek, pláne most, hogy leértékelődött a ghánai valuta. A gazdák így sokszor a szomszéd országokba viszik a termést, ahol jobb árat kapnak érte erősebb valutában. Ezt célszerűen úgy lehet elkerülni, ha a felvásárló állami szerv piaci árat fizet, különben olyan a hatás, mintha kötelező beszolgáltatás lenne.

Intézkedések

Elefántcsontpart esetében az állam kevésbé avatkozik be, viszont ott jelen vannak multinacionális cégek is, amelyek most megkezdték a fenntarthatósági programok elvégzését, vagyis az ültetvények rekultiválását. Az áremelkedés hatására ezt most gyorsítják: az intézkedéseknek előbb-utóbb nyilván lesz hatása, de a hiány érdemben csak akkor enyhül, ha az újonnan ültetett cserjék termőre fordulnak.

Helyettesítő termékek használata

Az áremelkedés hatása így egyrészt a termelés helyre állása lehet, ugyanakkor sok feldolgozott termék esetében a gyártók megpróbálnak a kakaó helyett más alapanyagokat felhasználni, amit jobb esetben észre sem vesznek a fogyasztók, vagy tudomásul veszik a helyzetet, és ha az eredeti kakaótartalmú termékhez ragaszkodnak, azt megveszik lényegesen drágábban.