Egy sziget, amelyen megfordulhat az Irán elleni háború - Szárazföldi bevetés beláthatatlan következményekkel
ElemzésekAz Egyesült Államok mindezidáig ragaszkodott ahhoz, hogy csak légicsapásokkal gyengíti Teheránt. A napokban viszont amerikai tisztviselők azt nyilatkozták, hogy a Pentagon egy lehetséges szárazföldi hadműveletre készül Iránban, amelynek célja a Kharg-sziget elfoglalása lehet.
Az elmúlt napok tendenciáit figyelembe véve kétségtelenül nőtt egy esetleges szárazföldi amerikai behatolás esélye.
Az Egyesült Államok csapatokat (további 3500 katonát) és eszközöket csoportosított át a térségbe, amit lehet nyomásgyakorlásként, de valódi előkészítésként is értelmezni.
Donald Trump a felvetett szárazföldi offenzívával kapcsolatban azt nyilatkozta:
Lehet, hogy elfoglaljuk a Kharg-szigetet, lehet, hogy nem. Sok lehetőségünk van.
Mindez arra utal, hogy a helyzet gyors eszkalációja sem zárható ki a közeljövőben.
Irán nem Irak és Afganisztán
A Kharg-sziget ellenőrzése kritikus fontossággal bír, ugyanis az iráni olajexport 90 százalékát erről a területről bonyolítják. Ráadásul ez az a pont, amely lehetővé teszi Teherán számára a Hormuzi-szorosban a hajózás blokkolását.
Ennek következtében a sziget stratégiai jelentősége messze túlmutat a regionális konfliktus keretein.
A sziget esetleges amerikai megszállása kapcsán többek között felmerült, hogy az rendkívüli költségeket igényelne, és komoly emberveszteséggel is járhatna, ami érzékenyen érintené Donald Trump pozícióját.
Irán továbbra is erős hadsereggel és komoly drón- és rakétaképességekkel rendelkezik, ráadásul a jelenlegi szituáció jelentősen különbözik az afganisztáni és iraki helyzettől.
Irán védekezésképpen várhatóan eszkalálná a helyzetet és kísérletet tenne a Hormuzi-szoros teljes lezárására is. A perzsa ország kiterjedt milíciahálózattal rendelkezik, amely szintén megpróbálná gyengíteni az USA pozícióit,
ami egy elhúzódó és kiszámíthatatlan kimenetelű konfliktus kockázatát vetíti előre.
Az előzetes hírek szerint a szóban forgó művelet inkább heteket, nem pedig hónapokat venne igénybe. Egy ügyhöz közel álló forrás viszont a lehetséges ütemtervet „néhány hónapra” tette. Az invázió várhatóan nem lenne teljes körű, hanem a különleges műveleti erők és a gyalogos egységek közös támadásaira korlátozódna.
Drasztikusan drágulhat az olajár
Már a konfliktus eddigi szakaszában is láthattuk, hogy az energiahordozók ára érzékenyen reagál a front hirtelen változásaira. Szárazföldi offenzíva esetén az olajárak azonnali, valószínűsíthetően drasztikus emelkedésére kellene számítani.
A hordónkénti akár több tíz dolláros ugrás sem kizárt, ami rendkívül negatívan érintené az üzemanyagárakat és a szállítási költségeket.
Továbbá az energiaköltségek növekedése láncreakciót indíthat el. Ilyen esetekben drágulhat az élelmiszer, az ipari termelés és a szolgáltatások, ami viszont inflációs hullámot generálhat, különösen az importfüggő gazdaságokban. A Hormuzi-szoros további blokádja pedig fokozná az ellátási sokkot, és rövid időn belül hiányhelyzetet teremtene egyes piacokon. A stratégiai olajtartalékok (például az amerikai és európai készletek) ideiglenesen enyhíthetik a hatásokat, de hosszabb konfliktus esetén ezek gyorsan kimerülhetnek, ami további piaci feszültségeket idézne elő.
A republikánus szavazók is megosztottak
A művelet elutasításra talál a demokrata törvényhozók és néhány republikánus képviselő körében is, mivel attól tartanak, hogy Amerika ezáltal egy nagyobb háborúba keveredik.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak 53 százaléka ellenez bármilyen szárazföldi beavatkozást Iránban, míg 60 százalékuk általánosságban ellenzi a háborút.
A Pew Research közvélemény-kutatása alapján a demokraták és a demokrata beállítottságú függetlenek 90 százaléka helytelennek tartja Trump iráni konfliktuskezelését, míg a republikánusok 69 százaléka helyesli azt.
Az AP-NORC közvélemény-kutatása is hasonló álláspontokat tükröz, ugyanis kiderül hogy az amerikaiak körülbelül 60 százaléka „kissé” vagy „határozottan” ellenzi az amerikai csapatok Iránba telepítését.
Ezt a demokraták körülbelül 80 százaléka, illetve a republikánusok nagyjából 50 százaléka látja ugyanígy.
A demokraták 90 százaléka szerint pedig az amerikai beavatkozás túl messzire ment. Ez utóbbiak mélységesen elutasítják az elmúlt napokban megjelent azon kijelentéseket, amelyek egy nagyszabású csapás előkészületeiről szólnak arra az esetre, ha a diplomáciai út kudarcot vallana.
Az Egyesült Államok esetleges iráni szárazföldi művelete jelentős geopolitikai fordulópontot jelentene.
A katonai opció mellett továbbra is kulcsszerepe van a diplomáciának, ugyanis a háttérbeli egyeztetések az amerikai csapatok telepítésével párhuzamosan zajlanak, ami akár megelőzheti egy szélesebb körű háború kitörését is. Washington egyszerre próbál nyomást gyakorolni és mozgásteret hagyni egy tárgyalásos rendezésnek. A jelenlegi helyzet tehát rendkívül képlékeny, ezért a következő hetek döntő jelentőségűek lehetnek a konfliktus irányának meghatározásában.
