Meddig tarthat a háború Közel-Keleten?

A két hét alatt gyorsan kiterjedt iráni háború időtartamára vonatkozó előrejelzések nagyban eltérnek attól függően, honnan nézzük az eseményeket.

Donald Trump amerikai elnök eddig több ellentmondásos becslést adott a háború időbeli hosszát tekintve, amelyek néhány naptól négy-öt hétig terjednek.

Az amerikai kormány célja egy intenzív légi támadás-sorozattal Irán képességeinek meggyengítése, mielőtt a regionális kiterjedés vagy a gazdasági veszteségek – olajválság, infláció – túl kockázatossá válnának.

Irán azonban egy hosszabb háborúra is felkészülhetett: a teheráni vezetés arra számít, hogy a rezsim képes lesz túlélni a vezető tisztségviselők elleni csapásokat.

Irán a hozzá hűregionális központokból – pl. Libanon, Jemen – is folytatná a harcot, azzal a céllal, hogy kivárja, hogy a konfliktus globális gazdasági költségei elviselhetetlenné váljanak, így helyezve nyomást Washingtonra.

Eltérő amerikai és izraeli célok

Jelentős azonban az eltérés az amerikai és az izraeli célok között: míg az Egyesült Államok eredetileg nyitottnak mutatkozhatott még egy venezuelai típusú kimenetelre is (amelyben a rezsim megmarad, de teljes mértékben együttműködik az amerikai követelésekkel), addig Izrael egy nehezebb célt, az állam teljes összeomlását remélte, hogy megakadályozza a jövőbeli katonai fenyegetéseket. 

(Más kérdés, hogy egy gyengébb iráni központi hatalom mennyire tudná kézben tartani a szélsőségeket.)

Izrael az iráni állam teljes átalakítására törekszik, függetlenül attól, hogy ez hosszú távú regionális káoszt vagy olajválságot okozhat.

Az izraeli lakosság zöme támogatja az Irán elleni háborút, amely növeli Benjamin Netanjahu esélyeit a nemsokára esedékes választásokon. Mellesleg az izraeli kormányfő a háborúval sikeresen tudja elterelni a figyelmet a korrupciós ügyeiről, és abban bízik, hogy egy határozott győzelem esetén nagyobb eséllyel kapna kegyelmet az izraeli elnöktől, amely az ellene zajló pereket leállítaná.

Amerikai nyomás a Trump-adminisztráción

Az izraeli számítások azonban nem jöttek be: az Iránban lezajlott belső tiltakozások, valamint Ali Khamenei legfőbb vezető halála ugyan hatalmi vákuumot teremtett, de puccs nem következett be, a vezetés nagy része a helyén maradt. 

Irán szövetségesei aktivizálódtak, újra megnyílt a libanoni front és folytatódtak a Hezbollah támadásai.

Eközben pedig egyre nagyobb a nyomás Washingtonon a háború lezárására: egyrészt Trump elnök a Kongresszus felhatalmazása nélkül indította el az Izraellel együtt tervezett akciót, másrészt az amerikai külpolitika hagyományosan az olaj- és gázszállítások védelmére is fókuszál, hogy elkerülhető lehessen egy olajválság, és annak nyomán egy újabb inflációs hullám. 

Kérdéses, hogy a piacok meddig tolerálják a Hormuzi-szoros körül kialakult bizonytalan helyzetet, hogyan reagálnak a térség energiahordozóinak legnagyobb vevői, és milyen szinten ragadhatnak be az olajárak.

Éppen ezért egy fegyverszünethez kulcsfontosságú lenne a szoros békéjének biztosítása, hogy minél hamarabb helyreállhasson a kereskedelem és az öbölmenti államok olaj- és gázkitermelése.

Rezsimváltás elhalasztva?

A háború mindazonáltal az Egyesült Államok és Izrael közötti példátlan szintű együttműködést tükrözi. Bár Washington már korábbi háborúkban – többek között az 1967-es és 1973-as konfliktusokban – is nyújtott katonai és hírszerzési támogatást Izraelnek, és 2025 júniusában, Izrael rövid iráni hadjáratának idején korlátozott csapásokat hajtott végre, a jelenlegi konfliktus az első olyan eset, amikor a két ország teljes operatív partnerségben harcolt egymás mellett – emlékeztet az Al Dzsazíra elemzése.

A bizonyítékok arra utalnak, hogy a hadjáratot hónapokig tartó, az amerikai és izraeli katonai vezetés közötti kiterjedt koordináció révén tervezték meg.

Ennek ellenére a két szövetséges nem ért egyet a háború végső céljait illetően.

Amerikai tisztviselők nyilatkozatai szerint a fő célok Irán rakétarendszereinek és indítóinfrastruktúrájának megsemmisítése, haditengerészeti képességeinek semlegesítése, a katonai nukleáris program fejlesztésének megakadályozása, valamint Iránnak a régióban működő szövetséges fegyveres csoportok támogatására való képességének gyengítése. 

Mikor jöhet a tűzszünet?

Az amerikai tisztviselők azt is kijelentették, hogy Iránban demokratikus kormány létrehozása nem tartozik a háború céljai közé. Izrael azonban tágabb látókörű elképzelést fogadott el a rezsim leváltásával.

Az Egyesült Államok és Izrael légitámadásainak mértéke ellenére – amelyek állítólag több ezer célpontot értek el, köztük katonai bázisokat, parancsnokságokat, infrastruktúrát és energiaipari létesítményeket – az iráni állam nem tűnik összeomlás közeli állapotban lévőnek.

A háborús körülmények ellenére a mindennapi élet a nagyvárosokban, például Teheránban, továbbra is folyik, és az állami intézmények továbbra is működnek.

Bár egyes megfigyelők azt várták, hogy Ali Khamenei legfőbb vezető meggyilkolása a nyitó csapásban destabilizálja a rendszert, ez nem történt meg. Az iráni politikai rendszert a hatalom több központ között való megosztása jellemzi, annak ellenére, hogy a legfőbb vezető központi pozíciót foglal el. 

Miután a vezetés konszolidálódik, a rendszer belüli döntéshozatal ütőképesebbé válhat. 

Bizonyos körülmények között az Egyesült Államok kijelentheti, hogy a háború elérte céljait, gyengítve Irán katonai képességeit, majd megkísérelheti a konfliktus befejezését. Ugyanakkor a háború folytatódása is lehetséges, ha az iráni visszavonulás vagy az új feltételekről való tárgyalási szándék egyértelmű jelei nélkül folytatódik.