Elkészült az amerikai terv az oroszok sakkban tartására

Az 1970-es évek elején az volt a RAND alapkoncepciója, hogy nem mindenben kell a Szovjetunió fölé kerekedni, elég, ha fokozzák az előnyüket azon a területeken, amelyeken az USA amúgy is erős. A RAND pártoktól és kormányoktól független, középen álló szervezet, amelyet a mindenkori amerikai vezetés, az elnök mértékadó forrásnak tekint.  

A RAND 2019. április végén terjedelmes tanulmányt tett közzé, aminek a hozzávetőleges címe:

Hogyan lehet kinyuvasztani, kibillenteni egyensúlyából Oroszországot?

Az ajánlott módszerek közül néhány: aláásni a bizalmat az orosz választási rendszer – általában az egész államrend – iránt, lejáratni nemzetközileg az Orosz Föderációt, fokozni az orosz értelmiség, a szakképzett munkaerő elcsalogatását otthonról, állig felfegyverezni Ukrajnát és kigolyózni az oroszokat a nemzetközi szervezetekből.

Többtucatnyi lehetőséget sorol fel, de az elsőbbséget a katonai, a hidegháborút, a fegyverkezési versenyt felélesztő módszerek kapják. Valószínűleg ez is a RAND-tanulmány szándéka:

belehajtani az oroszokat ugyanabba a csapdába, amelybe a múlt század nyolcvanas évek első feléig tartó időszakban a szovjetek egyszer már belesétáltak, és ami nagyban hozzájárult a Szovjetunió gazdasági-politikai-katonai összeomlásához, ezzel a hidegháború végéhez. Ám ezúttal Vlagyimir Putyinban is felrémlett a déjá vu érzés, az orosz elnök vélhetően nem vevő rá, hiszen Moszkva hadikiadásai – ellentétben a meredeken emelkedő amerikai és kínai hadibüdzsével – már harmadik éve csökkennek.

A RAND-tanulmány népes és rangos szerzőgárdája óvatosságra int: Oroszország erős marad és néhány területen egyenrangú ellenfele az Egyesült Államoknak.

A lényeg, hogy akkora terheket akasszanak az oroszok nyakába, amelyek megtörik, egyensúlyából kibillentik, túlvállalásra késztetik Moszkvát – és ezek a terhek nagyobbak legyenek, mint amelyek az alkalmazóra, az Egyesült Államokra (és a Nyugat egészére) nehezednek.

Persze van némi pikantéria a 2019. áprilisi RAND-tézisekben, mert az elemzés szerzői vékony jégre tévedhetnek. Ugyanis a 2016-os amerikai elnökválasztásokkal kapcsolatban a 2019-es RAND-javaslatokhoz némiképpen hasonló beavatkozási vádakkal illették a másik oldalt, Oroszországot. Igaz a vizsgálatot végző Robert Mueller különleges megbízottnak és csapatának nem sikerült egyértelműen bizonyítania Moszkva és az amerikai elnöki környezet összejátszását és a kísérletek a választások oroszok által való manipulálására sem tűntek százszázalékig bizonyítottnak a közel 400 oldalas dokumentumban.

Ebből a szempontból a kényes rész a RAND-tanulmány ideológiai és információs Intézkedések alcímű komponense. Ez az amerikaiak és szövetségesek tennivalóinak részletezésekor megemlíti:

Az oroszországi belső tiltakozások és más nem-erőszakos rendszerellenes lépések bátorítására, a rendszer destabilizálására összpontosítanának…

Ám a kockázat mértéke igen magas, mert a nyugati kormányok számára nehéz lenne közvetlenül [beavatkozva] ösztönözni a rendszer-ellenes tevékenységet Oroszországban, figyelmeztet.

Érdekes és figyelemre méltó rész foglalkozik az Egyesült Államok közvetve Magyarországot is érintő energiapolitikájával, amely már a megvalósítás szakaszába lépett az orosz-német Északi Áramlat-2 gázvezeték megtorpedózásával, az amerikai cseppfolyósított földgáz európai eladásai ösztönzésével. Ezzel akarják az orosz gáz arányát visszaszorítani az EU-piacokon. A RAND-szerzők írják:

Az amerikai energiatermelés növelése – értsd az olaj- és gázexport – stresszhatást gyakorol Oroszország gazdaságára. Feszültséget kelt az állami költségvetésben és kihat a védelmi kiadásokra is. Olyan intézkedésekkel, amelyek növelik a kínálatot a világpiacon, lenyomják az árakat, az Egyesült Államok korlátozhatja Oroszország bevételeit.

Hogy ezt az elméletet igazolja, a RAND-tanulmány csavar egy kicsit a dolgokon. Egy ENSZ Comtrade adatsort idéz, amely szerint az orosz exportban százalékosan 2012 és 2016 között több mint egyharmaddal csökkent az olajkivitel aránya. Ez önmagában nem bizonyítja az olajexport csökkenését. Azt jelzi, hogy az oroszok kivitelében, amely az említett időszakban a tradingeconomics.com szerint mintegy 15 százalékkal csökkent, alacsonyabb lett a kőolaj aránya – ami az export diverzifikálására utal. Tehát azt bizonyíthatja, hogy valamelyest csökkent Oroszország gazdaságának függősége olajkivitelétől. Egyébként a CEIC-adatsora szerint 2012 és 2016 között napi 4,7 millió hordóról 5,1 millióra nőtt az orosz olajexport.

Legrészletesebben a tanulmány a katonai-hadiipari intézkedéseket, lehetőségeket taglalja. Fel lehet fegyverezni Ukrajnát, de annak nagy a kockázata. Amerikának ilyen lépéseit nagyon pontosan be kell kalibrálnia, mert eszkalálódó konfliktus alakulhat ki és Oroszország a földrajzi közelség révén előnyöket élvez, írják a RAND-szerzők.

A többtucatnyi opció közül elgondolkodtató az amerikai taktikai nukleáris robbanófejek számának növelése Európában.

Jelenlegi ismereteink szerint néhány tucatnyi B61-es korszerűsített amerikai atomrobbanófejet tárolnak Nyugat-Európában.

Az amerikai és a szövetséges rakétavédelmi rendszerek újrapozicionálása, hogy hatásosabban semmisítsék meg az orosz ballisztikus rakétákat, új elemet sorakoztat fel. Eddig a szomszédban, Romániában és Lengyelországban telepített (Romániában, Deveseluban 2016 óta működő, Lengyelországban, Redzikowoban még csak épülő) amerikai-NATO rakétavédelmi támaszpontok kapcsán a Nyugat azt hangoztatta, hogy a rendszer nem irányul Oroszország ellen.

Mit is ajánlanak az orosz medve kinyuvasztására? A RAND nyolc legígéretesebb megoldása: