Érdekességek az Európai Régiók 2025 kiadványból: mekkorák a magyar regionális különbségek?

Általában megfigyelhető, hogy nemcsak az országok, de az országokon belüli régiók között is jelentős különbségek vannak, ami nyilvánvalóan gátolja a fejlődést. A továbbiakban a magyar régiók hat fontos jellemzőjét mutatják be nemzetközi összehasonlításban.

Az első ábrán az egy főre jutó, vásárlóerőparitáson mért GDP-t látjuk 2023-ban a magyar régiók mellett néhány országra és fővárosra. 

1. ábra. Egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson, 2023 (Euro)

Forrás: Eurostat 2025.03.12.

Az ábrán először is az országok közötti jelentős eltérésekre kell felfigyelnünk. A magyar érték például az EU-s átlag 76,6, az osztrák érték 63,9, a cseh érték 84,6 százaléka. A V4-ek között a magyar érték csak a szlovákot előzi meg.A második észrevétel, hogy a fővárosok adatai, elsősorban régiónkban, nagy mértékben haladják meg az országos átlagot. A budapesti érték például az országos érték 2,2, Prágáé 2,1, Varsóé 2,0-szerese, viszont a bécsi érték csupán 1,15-szöröse az országos értéknek. Ez arra mutat rá, hogy régiónkban nagyobbak a regionális különbségek.

Ha pedig megvizsgáljuk a magyar adatokat, akkor azt találjuk, az észak-magyarországi egy főre jutó GDP a budapestinek csupán 28,7 százaléka, vagyis csak kevéssel több, mint egy negyede. (Budapest 64100, Észak-Magyarország 18400 euro/fő).

A budapesti érték egy negyedét csak két régió, Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl haladja meg. Még a „fejlettnek” tekintett Nyugat-Dunántúl régióban is az egy főre jutó GDP a budapesti átlag csupán 40,2 százaléka. Ezek az adatok világosan mutatják, hogy az országban folyó nagy hozzáadott értéket teremtő tevékenységek Budapesten összpontosulnak. Ezt igazolják a kutatás-fejlesztés területén foglalkoztatottak adatai is. 

1. táblázat. K+F területen foglalkoztatottak (az összes foglalkoztatott arányában), 2022

Forrás: Eurostat 2025.05.02.

A táblázatban azt látjuk, hogy az összes foglalkoztatottból Budapesten dolgoznak a legtöbben K+F területen. A budapesti érték egyébként magasabb a cseh, a szlovák, a lengyel és a finn értéknél is. Fel kell figyelni arra is, hogy Budapest esetén a cégeknél foglalkoztatott kutatók aránya is magas, ami azt érzékelteti, hogy az egyetemek és a kutatóintézetek mellett a cégek is végeznek kutatás-fejlesztést, amihez nyilván nagytudású szakemberekre is szükség van.

Ezek regionális megoszlását a 2. táblázatban látjuk. 

2. táblázat. Végzettségi szintek a 25-64 éves korcsoportban, 2025 (%)

Forrás: Eurostat 2025.09.11.

A 2. táblázat bizonyítja, hogy Budapesten kiemelkedően magas a felsőfokú végzettségűek aránya a 25-64 éves korcsoportban. Budapestet – elég nagy távolságból bár – de Pest régió követi (34,1 százalék). Az alacsony végzettségűek aránya viszont Budapesten messze a legalacsonyabb, viszont feltűnően magas az Észak-Magyarország és Észak-Alföld régióban.

A demográfiai adatok is kiemelkedően fontosak, mert a nemzet megmaradásának esélyeire, valamint a munkaerő jövőbeli rendelkezésre állására világítanak rá. A 3. táblázat a régiók népességi adatait mutatja. 

3. táblázat. A magyar régiók népességi adatai (2023, 2024)

Forrás: Eurostat 2025.05.08.

A táblázat szerint a népességfogyás – két régió kivételével – minden további régióra, így az egész országra is jellemző. 

A veszélyhelyzet leginkább Észak-Magyarországon, Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon és a Dél- Alföldön nyilvánvaló. Fontos az is, hogy mennyi kisgyermek születik. Ezt például jól mutatja, hogy egy adott évben mennyi az 5 évnél fiatalabb kisgyermekek száma. Ezt látjuk a 4. táblázatban. 

4. táblázat. 5 évnél fiatalabb gyermekek (fő)

Forrás: Eurostat 2025.05.08.

A táblázat adatai nem biztatók. Egyedül Budapesten volt több 5 évnél fiatalabb kisgyermek 2024-ben, mint 2023-ban. Mindenhol máshol a fogyás jellemző. (Az 5 évesek „idősebbek” lesznek, de nincs elég „utánpótlás”.)

Végül jól mutatja a demográfiai problémák egyik gyökerét, a várható élettartamban lévő nagy különbségeket a 2. ábra. 

2. ábra. Várható élettartam a régiókban, 2023

Forrás: Eurostat 2025.06.05.

Az ábrán azt látjuk, hogy egy átlag budapesti lakos 2,1 évvel élhet tovább, mint egy észak-magyarországi. (Persze az EU-s átlaghoz viszonyítva ez sem sok!). 

A tanulmány további érdekes adatokat is tartalmaz, amelyek segítségével mélyebb elemzéseket is lehet végezni a régiók közötti különbségekkel kapcsolatban.

De már ezekből az adatokból is látható, hogy Magyarország esetén a nagy regionális eltérések továbbra is jellemzők. Ezzel kapcsolatban felvethető lenne, hogy a korábbi kohéziós támogatások vajon miért nem járultak hozzá a regionális különbségek jelentősebb csökkenéséhez.

Ezek a különbségek egyértelműen gátolják a fejlődést, rontják Magyarország esélyeit a gyorsan változó és egyre inkább a humán erőforrásokra támaszkodó fejlődési irányokba való bekapcsolódásra.

A nemzetközi versenyképességi és innovációs elemzések is rendre arra figyelmeztetnek, hogy Magyarország nem a „fizikai” (gépi, infrastrukturális), hanem a humán beruházások területén van lemaradva. Ez az Eurostat tanulmány pedig arra mutat rá, hogy az országos lemaradás csökkentését a jelentős regionális eltérések is gátolják.