Euróban is megugrott a magyar bérszint, mutatjuk, hogy állunk a felzárkózásban

Amint a KSH kedden megjelent adataiból kiderült, a bruttó átlagkereset novemberben 621 ezer, a nettó átlagkereset 428 ezer forint volt a kedvezmények figyelembe vételével.

Utóbbi aktuális árfolyamon kicsit több mint 1100 euró, míg a korábbi hónapok adata stabilan kevéssel 1000 euró fölött alakult.

Egyszeri tételek hatása

A rendszeres bruttó átlagkereset 550 ezer forint alatt volt, így látszik, hogy a novemberi ugrás nem kis részben különjuttatásoknak volt köszönhető, ilyen havi ugrások azonban korábban is előfordultak.

Sőt, az is, hogy a kiugrás után a következő hónapokban csökkent is nominálisan az érték, miután valamiért az adott hónapban nagyobb volt a külön juttatások aránya. A januári adatotban ugyanakkor jelentkezhet már a minimálbéremelés hatása, így nem kizárt, hogy ha a forint árfolyama sem változik érdemben, akkor

az 1100 eurós szintre tartósan lehet számítani a jövő év első felében.

Régiós adatok 

Az 1100, vagy inkább 1110 eurós összeg azt jelenti, hogy megelőztük az 1080 euró közti szlovák szintet, persze lehet, hogy ott januárban lesz az ugrás.

A lengyel 1260 euró körüli összegtől így is le vagyunk maradva, de mégiscsak kevésbé, mint egy hónappal korábban. Akivel hasonló szinten vagyunk, az Lettország, miközben Litvánia Lengyelország közelében van 1250 euró körül.A három eddig is kiemelkedő ország: Észtország, Csehország és Szlovénia továbbra is az utolérhetetlen kategória jóval 1400 euró feletti adtaikkal, ugyanakkor a szomszédos Horvátország 1200 eurója is szép eredmény, régóta stabilan előttünk járnak.

A mostani ugrással viszont kissé eltávolodtunk a már nagyon közeledő Romániától, ahol 950 euró körüli az adat, persze nem zárható ki, hogy januárban ott is jön egy feljebb lépést.

Felzárkózási verseny

Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy az utóbbi években gyorsult a felzárkózási folyamat,

szinte versenyt futnak térségünk országai a bérnövekedésben.

Ennek részben a feszített munkaerőpiac is oka lehet, ami még a fejlett uniós országokban is megfigyelhető, és miután egy munkaerőzónában vagyunk mindannyian, és a munkaerő megmozdul, ha máshol jóval magasabb a bérszint, így törvényszerű a különbség csökkenése, a felzárkózás.

Az igazán lényeges kérdés, hogy meddig folytatódhat ez a felzárkózási ütem, hol lassul le, vagy akad el teljesen. Vélhetően döntő az a pont, amikor a munkaerő elvándorlása lefékeződik, egyes szektorokban egyenesen visszatelepülés történik.

Ez nagyjából olyan bérszintnél következhet be, ahol az adott országok bérszínvonala eléri a célországokban jellemző szint felét, ugyanis ekkor a kiköltözés addícionális költségei miatt sok esetben már nem érdemes váltani.

Ameddig szinte biztosan eljutunk

Miután a legfőbb célországok jelenleg Ausztria és Németország, az ottani, nem sokkal 3000 euró alatti szint a mérvadó, de a jövő évi adatok lesznek reálisak, mivel esetleg csak akkor jelennek meg a korábbi inflációt kompenzáló béremelések, illetve például a mostani német sztrájkok során esetlegesen kiharcolt összegek. Jelenleg mindenesetre 1400-1500 euró ez a "félszint", odáig vélhetően egész régiónk eljut pár év alatt.A további lehetőségeket nagyon nehéz most megítélni, hisz nagyon sok függ az akkori munkaerőpiaci helyzettől, az egyes országokban elért termelékenységtől, valamint attól, hogy mekkora az a diszkont, ahol még nem távoznak nagyobb cégek, illetve az új beruházók még szívesen választják a régiót.