A legkelendőbb amerikai fegyvereket Európában is veszik

Rendkívüli keresletet generált az ukrajnai háború az amerikai fegyvergyártók termékeire. A harctéren szerzett tapasztalatok azonban érdekes trendfordulót is magukkal hoztak a  védelmi beszerzések terén.

Míg korábban a drágább és bonyolultabb fegyverrendszerek jelentették a fegyvereladások gerincét, addig most inkább az egyszerűbb, olcsóbb eszközök, például vállról indítható rakéták, tüzérségi lőszerek és drónok töltik ki az egyes hadseregek beszerzési listáinak nagyrészét – olvasható a Reuters katonai tisztviselők és iparági vezetők megkérdezése alapján készített elemzésében.

Mint írják, különösen az Oroszországhoz közeli országok, többek közt Lengyelország, Németország és Finnország kezdett gyors fegyverkezésbe.

Mintegy tucatnyi katonai attasé megkérdezése alapján a beszerzések elsődlegesen a 155 milliméteres tüzérségi lövedékek, légvédelmi rendszerek (utóbbiakból azért vannak igen drága, komplex rendszerek is a MANPADS eszközök mellett), kommunikációs berendezések, vállról indítható rakéták (Javelin) és drónok köré összpontosulnak.

Mindez rávilágít arra, hogy az ukrajnai háborúban szerzett eddigi tapasztalatok átalakították az európai országok gondolkodásmódját a védelmi stratégiákkal kapcsolatban.

A korábbi víziókat az informatikára és gépekre támaszkodó high-tech háborúkról, ismét felváltott a rideg valóság, a könyörtelen tüzérségi párbajokról, a lövészárkokban didergő katonákról, a romba döntött, porig égetett városokról.

Szintén fontos tanulság a nyugati hadseregek számára, hogy egy XXI. századi magas intenzitású háborúhoz olyan hatalmas lőszerkészletekre van szükség, amilyennel korábban nem számolt senki.

Amerikai sztár rakéta

A fegyverbeszerzések során különös népszerűségnek örvend a Javellin. A Reuters-nek nyilatkozó katonai attasék egyöntetűen kijelentették, hogy kormányaik szívesen vásárolnak Javelint, látva azok harctéri teljesítményét.

Jól mutatja a Javelin iránti érdeklődést, hogy májusban a gyártó Lockheed Martin közölte, hogy megduplázza a termelést, majd a hónap folyamán gyártópartnerével, a Raytheonnal együtt 309 millió dolláros megrendelést nyert el több mint 1300 Javelin rakétára Norvégiának, Albániának és Lettországnak, valamint az Ukrajnába küldött amerikai készletek feltöltésére. Ezen kívül augusztusban az Egyesült Államok jóváhagyott egy 300 millió dolláros megrendelést Nagy-Britanniának és még tavaly áprilisban Litvánia is 1 milliárd eurót különített el többek közt páncéltörő rakéták megvásárlására.

Egyetlen Javelin egyébként körülbelül 263 000 dollárba kerül az amerikai hadseregnek. A népszerűségét többek közt az egyszerűségének és magas fokú hatékonyságának köszönheti, habár nem szabad elfelejteni, hogy vannak más hasonló tudású alternatív modellek is a piacon.

A tüzérség megkerülhetetlen

Előtérbe került a tüzérség is. Eddig már öt európai ország jelezte érdeklődését a Raytheon Technologies precíziós vezérlésű, 155 milliméteres tüzérségi lövedékei iránt – mondta a hírügynökségnek a vállalat neve elhallgatását kérő egyik szóvivője.

Az említett öt országról egyelőre hivatalos megerősítés még nem érkezett, három országról azonban már most is tudni, hogy valóban rendeltek az említett lőszerekből.

Érdemes megjegyezni, hogy az érdeklődés az amerikai fegyverek megvásárlása esetén egy igen bonyolult folyamatot takar. Többek közt magában foglalja az ügylet Egyesült Államok kormánya általi jóváhagyását és a fegyvergyártó cég, illetve a vásárló közti tárgyalásokat is. Épp ezért mire az érdeklődést a valódi vásárlás is követi, az akár egy évbe is beletelhet.

A tüzérségi lőszerek iránti keresletet fokozza, hogy elkezdtek kifogyni a NATO országok készletei. Az Egyesült Államok tavaly több mint 1 millió 155 milliméteres lövedéket szállított Ukrajnába. Egy szabványos lövedék, darabja körülbelül 800 dollárba kerül az amerikai hadseregnek.

A hadsereg egyik tisztviselője szerint a 155 milliméteres lövedékekre vonatkozó amerikai gyártási cél a következő két év során a havi 30 000 lövedékről havi 90 000-re nőtt. A hatalmas növekedés abból fakad, hogy az Egyesült Államok, valamint a szövetségesei, köztük Norvégia, Kanada, Finnország, Franciaország, Németország és Olaszország készleteit újra kell tölteni, hiszen azok egy részét Ukrajnába küldték.

Tarolnak a drónok

A tüzérségi lőszerek és a vállról indítható páncéltörő rakéták mellett természetesen a drónok és a többmillió dolláros pilóta nélküli repülőgépek is felkerültek a ’’bevásárlólisták’’ élére.

Finnország és Dánia például a háború kitörése után nem sokkal tárgyalásokba kezdett az amerikai General Atomics-al, tengeri és szárazföldi megfigyelésre alkalmas MQ-9B SeaGuardian drón megvásárlásáról.

Finnország egyelőre nem kommentálta ezeket a híreket. Ellenben Dánia megerősítette, hogy megindították a beszerzési folyamatot.

Az említett drón iránt Lengyelország is érintkezik. Jelenleg két használt példányt lízingel a gyártótól egy korábbi generációs modellből és épp várja az amerikai kormány jóváhagyását, hogy újakat vásárolhassanak. Utóbbi értesülést Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter is megerősítette. A drónokat elsősorban a fehérorosz határ ellenőrzésére kívánják használni.

A rettegett HIMARS

Természetesen a Lockheed Martin HIMARS rakétarendszere sem maradhat ki a népszerű beszerzések sorából, habár utóbbi fegyverről semmiképp sem mondható, hogy egyszerű, vagy olcsó volna. Az amerikai önjáró rakétatüzérségi rendszerek rendkívüli precizitásuknak, és nagy hatótávolságuknak köszönhetően óriási pusztítást vittek végbe az oroszok soraiban. Nem csoda hát, hogy sokan állnak sorba, hogy megvásárolhassák. Fokozza a keresletet, hogy jelenleg hasonló képességű rendszer nincs a NATO és szövetségeseinek fegyverpiacán.

Az Arkansas állam béli Camdenben található gyártóüzem kapacitásai azonban végesek, míg a kereslet hatalmas. Épp ezért jelenleg van rá esély, hogy európai partnerek is beszállhatnak az eszközök licensz alapú gyártásába. Konkrétumokat még nem lehet tudni, de Rita Flaherty, a Lockheed Martin kelet-európai üzletfejlesztési menedzsere annyit megerősített, több nemzetközi partnerrel együtt vizsgálják a koprodukció és a technológiatranszfer lehetőségeit.

Magyarország szempontjából érdekes lehet, hogy a magyar hadiipar újjáépítésének egyik, ha nem a legfontosabb szereplője, a német Rheinmetall is érdeklődik a HIMARS gyártása iránt.  

A drágább amerikai fegyverek iránt is nőtt egyébként az érdeklődés. Ezek közül most leginkább Szlovákia F-16-os vadászgép beszerzése látszik körvonalazódni.

Szárnyalnak a részvényárak

A fegyvervásárlások kapcsán a finanszírozási oldalon is érdekes változások történtek. Korábban számos fegyvergyártó panaszkodott az európai vevők késedelmes fizetésére. Ez a probléma most megoldódhat. A Reuters által megkérdezett katonai attasék ugyanis kijelentették, hogy országaikban belpolitikai prioritássá váltak a védelmi beszerzések, így gondoskodni fognak róla, hogy a vásárlások során a kifizetések az ütemezésnek megfelelően történjenek, a szállítások gördülékennyé tétele érdekében.

Mindent összevetve a háború okozta rendkívüli keresletnövekedésre alapozva a befektetők most nagyon szívesen invesztálnak a fegyveriparba. Ennek köszönhetően az amerikai védelmi vállalkozók részvényeinek az árfolyama eddig összesen 35 milliárd dollárral növekedett – ​​az ukrajnai invázió kezdete óta.