Polgárháborútól tartanak az amerikaiak - Zajlik a fegyverkezés

Sose jó jel, amikor egy államban az emberek jó része meg van róla győződve, hogy a „másik politikai oldal” végérvényesen tönkre akarja tenni az országot. Az Egyesült Államokban a demokraták és a republikánusok közötti szembenállás különösen elmérgesedett az utóbbi években. Ma már a két oldal olyan alapvető kérdésekben sem tud közös nevezőre jutni, mint hogy „ki nyerte a legutóbbi elnökválasztást?”.

A Washington Post beszámolója szerint a republikánusok túlnyomó része szentül hiszi, hogy a demokraták 2020-ban mahináltak a szavazatokkal és Joe Biden csalással került hatalomra.

Annak ellenére, hogy erre nincsenek bizonyítékok.

Sokan a legrosszabbtól tartanak. Nemrég látott napvilágot egy kutatás, amely szerint az amerikaiak közel fele attól fél, hogy pár éven belül kiüt az országukban a polgárháború.

A Washingtonban működő Amerikai Egyetem egyik oktatója Kurt Braddock szerint a felmérés eredményei ijesztőek, de nem meglepőek.

Az erőszakos cselekmények száma egyre nő: a városokban a gyilkosságok száma 2019 és 2021 között 44 százalékkal emelkedett. Braddock szerint idővel az erőszakhullám a politikai szférát is elérheti.

Aligha csitítja a kedélyeket, hogy időről időre felmerül ötletként, hogy az egyik államnak ki kéne lépnie az USA-ból. Bár ez nem egy túlzottan népszerű elgondolás, a politikai fősodorban is vannak, akik foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

A helyi képviselőház egyik tagja Kyle Biedermann például azon dolgozik, hogy a republikánusok egyik fellegvára, Texas népszavazáson dönthessen a függetlenségéről. Egy ilyen voksolást aligha tudnak tető alá hozni és ha sikerülne is: az amerikai törvények nem teszik lehetővé, hogy az államok kilépjenek az USA-ból. Ezt csak erőszakkal tudnák megtenni.

Texas például 1861-ben a polgárháború idején hiába szavazta meg, hogy otthagyja az Egyesült Államokat, ezt a szavazást utólag jogszerűtlennek minősítették.

Biedermann ötlete inkább csak arra jó, hogy tovább fokozza az egyébként sem rózsás hangulatot.

A Harvard Egyetem lapjának nyilatkozó politológus Jay Ulfelder szerint azonban a polgárháborútól való félelmek alaptalanok. Tehetős országokban nem szoktak efféle fegyveres konfliktusok kialakulni. Akiknek van egzisztenciája és vesztenivalója azok aligha fogják nagy számban kockára tenni az életüket a politikai meggyőződésük miatt. Akinek van lakása, kocsija és állása az nem igen szokott átvedleni brutális forradalmárrá.

De Ulfelder ehhez hozzáteszi: ez koránt sem jelenti, hogy ne lenne komoly baj.

Ettől még fent áll a veszély, hogy az erőszak elharapódzik. Konfliktusok, amelyeket korábban egy ütés-váltás elintézett, egyre gyakrabban torkollhatnak lövöldözésbe.

Amerikában százezer lakosra évente úgy nyolc gyilkosság jut. Csak összehasonlításul: itthon ez a mutató egynél is kevesebb.

Nem csitul a golyózápor

Olyan lövöldözésekből, amelyekben több mint négyen meghalnak évente átlagosan 19 szokott előfordulni az USA-ban. Úgy másfél hónapja például heten haltak meg, amikor Illinois államban egy 21 éves férfi gyilkolászni kezdett.

A legvéresebb amerikai tömeggyilkosságok az elmúlt 70 évben

Más országokban, amikor hasonló történik a politikai vezetés komoly fegyvertartási korlátozásokba fog. Ausztráliában egy 1996-os mészárlás után például a kormány elkezdte felvásárolni a lakosságnál lévő fegyvereket. Úgy 650 ezer puskáról és pisztolyról mondtak le az ausztrálok.

Kanadában pedig 2020-ban két héttel egy tragédia után megtiltották a katonai lőfegyverek tartását. Amerikában viszont hiába jelentenek hosszú ideje problémát a lövöldözések, a törvényhozók nehezen mozdulnak.

Bár idén egy picit szigorítottak. Aki családon belüli erőszakos bűncselekményt követett el az például nem tarthat fegyvert.

De igazán komoly változások nem történtek. Az alsóház ugyan megszavazta a félautomata gépkarabélyok birtoklásának a tiltását, de ennek a jogszabálynak minden bizonnyal keresztbe fog tenni a szenátus. Hogy milyen bizarr szabályok között élnek az amerikaiak azt jól mutatja, hogy kézifegyvert csak 21 éves kor felett lehet vásárolni, de a legtöbb államban AR-15-ös típusú puskát 18 éves kortól is lehet venni.

Az efféle fegyverek eladásával a gyártók az utóbbi 10 évben úgy 1 milliárd dolláros forgalmat bonyolítottak le.

A legnagyobb fegyvertartó országok a világon

Hogy pontosan mennyi puska és pisztoly van az amerikaiaknál arról nincsenek is pontos számok, csupán becslések.

Az egyik szerint a 330 milliós Egyesült Államokban úgy 390 millió fegyver lehet az állampolgároknál.

Rengetegen vannak, akik kisebb házi arzenált tartanak fent. A lakosság 42 százalékának van valamilyen lőfegyvere, viszont az embereknél lévő puskák és pisztolyok fele a lakosság három százalékánál van. Csak tavaly úgy 20 millió fegyvert vettek az amerikaiak, ami kis híján rekordnak számít.

A kereskedőknél az üzlet egyébként mindig jobban megy, amikor válság van vagy egy véres tragédia rázza meg az országot.

Néhány beszámoló szerint van, hogy egy-egy lövöldözés után tömött vásárló-kocsikban viszik a fegyvereket, mintha legalábbis valamiféle invázió lenne a küszöbön. Amikor a biztonságérzete összeesik sok amerikai máris rohan egy újabb "csúzlit" venni.

A fegyveres halálesetek és a fegyvervásárlások változása

(fegyvervásárlás: sárga vonal; fegyveres halálesetek: fekete vonal)

A Sandy Hook iskolai lövöldözés és a 2020-as George Floyd tüntetések idején látványosan megnőttek a fegyvereladások (Grafikon forrása: Washington Post)

Jellemző, hogy a gyártók piaci értéke minden egyes mészárlás után megugrik. Ahogy az lenni szokott most júliusban az Illinois-i tragédia után például a Smith & Wesson és a Sturm Ruger részvények is meglódultak.

Utóbbinak a társalapítója William Ruger 1992-ben még azt mondta, hogy egy őszinte embernek egy fegyverbe nincs szüksége többre tíz tölténynél. Utódai azonban már inkább az ellenkezőjét vallják. A cég jelenlegi alelnöke szerint, ha a boltok polcairól eltűnnének a 30-50-es tárak, az nem a bűneseteket fogná vissza, hanem veszélybe sodorná a civileket.

Hisz vész esetén nem tudnák megvédeni magukat - szól a bizarr magyarázat.

Bár a gyártók rendszeresen lobbiznak azért, hogy a fegyvertartási szabályok ne szigorodjanak, az érintett vállalatok nem érzik magukat felelősnek az elharapódzott erőszak miatt. Marty Daniel szerint a gyilkosságok helyi problémák, amelyeket helyi szinten kell kezelni.

Cégének a Daniel Defense-nek az egyik fegyverét idén egyébként egy texasi iskolai lövöldözésnél is használták.

Az elmúlt hónapok tragédiái után a közvélemény egyértelműen a további szigorítások mellett állt ki, de ahhoz, hogy komoly korlátozások lépjenek életbe politikai fordulatra lenne szükség. A republikánusok, akik roppant jó viszonyt ápolnak a befolyásos fegyverlobbival, vagyis az Országos Fegyverszövetséggel, nem hisznek benne, hogy a fegyvertartási szabályokkal van a probléma.

Helyette a bajok forrásainak inkább más tényezőket, például a kezeletlen mentális betegeket nevezik meg.