Polgárháborútól tartanak az amerikaiak - Zajlik a fegyverkezés

Elemzések2022. aug. 21.D.J.

Amikor a biztonságérzete összeesik sok amerikai máris rohan egy újabb fegyvert venni. Az utóbbi időben részben emiatt beindult egy erőszakhullám: a városokban a gyilkosságok száma 2019 és 2021 között 44 százalékkal emelkedett.

Sose jó jel, amikor egy államban az emberek jó része meg van róla győződve, hogy a „másik politikai oldal” végérvényesen tönkre akarja tenni az országot. Az Egyesült Államokban a demokraták és a republikánusok közötti szembenállás különösen elmérgesedett az utóbbi években. Ma már a két oldal olyan alapvető kérdésekben sem tud közös nevezőre jutni, mint hogy „ki nyerte a legutóbbi elnökválasztást?”.

A Washington Post beszámolója szerint a republikánusok túlnyomó része szentül hiszi, hogy a demokraták 2020-ban mahináltak a szavazatokkal és Joe Biden csalással került hatalomra.

Annak ellenére, hogy erre nincsenek bizonyítékok.

Sokan a legrosszabbtól tartanak. Nemrég látott napvilágot egy kutatás, amely szerint az amerikaiak közel fele attól fél, hogy pár éven belül kiüt az országukban a polgárháború.

A Washingtonban működő Amerikai Egyetem egyik oktatója Kurt Braddock szerint a felmérés eredményei ijesztőek, de nem meglepőek.

Az erőszakos cselekmények száma egyre nő: a városokban a gyilkosságok száma 2019 és 2021 között 44 százalékkal emelkedett. Braddock szerint idővel az erőszakhullám a politikai szférát is elérheti.

Aligha csitítja a kedélyeket, hogy időről időre felmerül ötletként, hogy az egyik államnak ki kéne lépnie az USA-ból. Bár ez nem egy túlzottan népszerű elgondolás, a politikai fősodorban is vannak, akik foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

A helyi képviselőház egyik tagja Kyle Biedermann például azon dolgozik, hogy a republikánusok egyik fellegvára, Texas népszavazáson dönthessen a függetlenségéről. Egy ilyen voksolást aligha tudnak tető alá hozni és ha sikerülne is: az amerikai törvények nem teszik lehetővé, hogy az államok kilépjenek az USA-ból. Ezt csak erőszakkal tudnák megtenni.

Texas például 1861-ben a polgárháború idején hiába szavazta meg, hogy otthagyja az Egyesült Államokat, ezt a szavazást utólag jogszerűtlennek minősítették.

Biedermann ötlete inkább csak arra jó, hogy tovább fokozza az egyébként sem rózsás hangulatot.

A Harvard Egyetem lapjának nyilatkozó politológus Jay Ulfelder szerint azonban a polgárháborútól való félelmek alaptalanok. Tehetős országokban nem szoktak efféle fegyveres konfliktusok kialakulni. Akiknek van egzisztenciája és vesztenivalója azok aligha fogják nagy számban kockára tenni az életüket a politikai meggyőződésük miatt. Akinek van lakása, kocsija és állása az nem igen szokott átvedleni brutális forradalmárrá.

De Ulfelder ehhez hozzáteszi: ez koránt sem jelenti, hogy ne lenne komoly baj.

Ettől még fent áll a veszély, hogy az erőszak elharapódzik. Konfliktusok, amelyeket korábban egy ütés-váltás elintézett, egyre gyakrabban torkollhatnak lövöldözésbe.

Amerikában százezer lakosra évente úgy nyolc gyilkosság jut. Csak összehasonlításul: itthon ez a mutató egynél is kevesebb.

Nem csitul a golyózápor

Olyan lövöldözésekből, amelyekben több mint négyen meghalnak évente átlagosan 19 szokott előfordulni az USA-ban. Úgy másfél hónapja például heten haltak meg, amikor Illinois államban egy 21 éves férfi gyilkolászni kezdett.

A legvéresebb amerikai tömeggyilkosságok az elmúlt 70 évben

Hely Halottak száma Év
Nevada állam, Las Vegas 61 2017
Florida állam, Orlando 50 2016
Virginia állam, Blacksburg 33 2007
Connecticut állam, Newtown 28 2012
Texas, Sutherland Springs 27 2017

Más országokban, amikor hasonló történik a politikai vezetés komoly fegyvertartási korlátozásokba fog. Ausztráliában egy 1996-os mészárlás után például a kormány elkezdte felvásárolni a lakosságnál lévő fegyvereket. Úgy 650 ezer puskáról és pisztolyról mondtak le az ausztrálok.

Kanadában pedig 2020-ban két héttel egy tragédia után megtiltották a katonai lőfegyverek tartását. Amerikában viszont hiába jelentenek hosszú ideje problémát a lövöldözések, a törvényhozók nehezen mozdulnak.

Bár idén egy picit szigorítottak. Aki családon belüli erőszakos bűncselekményt követett el az például nem tarthat fegyvert.

De igazán komoly változások nem történtek. Az alsóház ugyan megszavazta a félautomata gépkarabélyok birtoklásának a tiltását, de ennek a jogszabálynak minden bizonnyal keresztbe fog tenni a szenátus. Hogy milyen bizarr szabályok között élnek az amerikaiak azt jól mutatja, hogy kézifegyvert csak 21 éves kor felett lehet vásárolni, de a legtöbb államban AR-15-ös típusú puskát 18 éves kortól is lehet venni.

Az efféle fegyverek eladásával a gyártók az utóbbi 10 évben úgy 1 milliárd dolláros forgalmat bonyolítottak le.

A legnagyobb fegyvertartó országok a világon

  A 100 főre eső fegyverek becsült száma a lakosságnál
Egyesült Államok 120,5
Jemen 52,8
Szerbia 39,1
Montenegró 39,1
Uruguay 34,7
Forrás: Small Arms Survey

Hogy pontosan mennyi puska és pisztoly van az amerikaiaknál arról nincsenek is pontos számok, csupán becslések.

Az egyik szerint a 330 milliós Egyesült Államokban úgy 390 millió fegyver lehet az állampolgároknál.

Rengetegen vannak, akik kisebb házi arzenált tartanak fent. A lakosság 42 százalékának van valamilyen lőfegyvere, viszont az embereknél lévő puskák és pisztolyok fele a lakosság három százalékánál van. Csak tavaly úgy 20 millió fegyvert vettek az amerikaiak, ami kis híján rekordnak számít.

A kereskedőknél az üzlet egyébként mindig jobban megy, amikor válság van vagy egy véres tragédia rázza meg az országot.

Néhány beszámoló szerint van, hogy egy-egy lövöldözés után tömött vásárló-kocsikban viszik a fegyvereket, mintha legalábbis valamiféle invázió lenne a küszöbön. Amikor a biztonságérzete összeesik sok amerikai máris rohan egy újabb "csúzlit" venni.

A fegyveres halálesetek és a fegyvervásárlások változása

(fegyvervásárlás: sárga vonal; fegyveres halálesetek: fekete vonal)

A fegyveres halálesetek és a fegyvervásárlások változásaA Sandy Hook iskolai lövöldözés és a 2020-as George Floyd tüntetések idején látványosan megnőttek a fegyvereladások (Grafikon forrása: Washington Post)

Jellemző, hogy a gyártók piaci értéke minden egyes mészárlás után megugrik. Ahogy az lenni szokott most júliusban az Illinois-i tragédia után például a Smith & Wesson és a Sturm Ruger részvények is meglódultak.

Utóbbinak a társalapítója William Ruger 1992-ben még azt mondta, hogy egy őszinte embernek egy fegyverbe nincs szüksége többre tíz tölténynél. Utódai azonban már inkább az ellenkezőjét vallják. A cég jelenlegi alelnöke szerint, ha a boltok polcairól eltűnnének a 30-50-es tárak, az nem a bűneseteket fogná vissza, hanem veszélybe sodorná a civileket.

Hisz vész esetén nem tudnák megvédeni magukat - szól a bizarr magyarázat.

Bár a gyártók rendszeresen lobbiznak azért, hogy a fegyvertartási szabályok ne szigorodjanak, az érintett vállalatok nem érzik magukat felelősnek az elharapódzott erőszak miatt. Marty Daniel szerint a gyilkosságok helyi problémák, amelyeket helyi szinten kell kezelni.

Cégének a Daniel Defense-nek az egyik fegyverét idén egyébként egy texasi iskolai lövöldözésnél is használták.

Az elmúlt hónapok tragédiái után a közvélemény egyértelműen a további szigorítások mellett állt ki, de ahhoz, hogy komoly korlátozások lépjenek életbe politikai fordulatra lenne szükség. A republikánusok, akik roppant jó viszonyt ápolnak a befolyásos fegyverlobbival, vagyis az Országos Fegyverszövetséggel, nem hisznek benne, hogy a fegyvertartási szabályokkal van a probléma.

Helyette a bajok forrásainak inkább más tényezőket, például a kezeletlen mentális betegeket nevezik meg.