Fontos adatok a héten

• A februári GKI konjunktúraindexszel kezdődik a jövő hét

Tavaly október és december között folyamatosan emelkedett a hazai konjunktúraindex, 2018 decemberében már elérte a 8,6-os szintet is. Idén januárban azonban megtorpant a kedvező trend, az index 7,1-re csökkent. Az üzleti és a fogyasztói várakozások egyaránt romlottak az idei év első hónapjában, bár még így is optimizmust tükröznek a várakozások idehaza. A februári üzleti és fogyasztói várakozásokra vonatkozó adatokat hétfőn teszi közzé a gazdaságkutató intézet. A kedvező üzleti bizalom 2019-ben is pozitívan támogathatja a hazai gazdasági növekedést, noha az üzleti ciklus előrehaladott állapota és a tavalyi kiemelkedő év után idén kisebb lassulásra számítunk a hazai gazdasági aktivitásban.

• Kamatdöntő ülést tart kedden az MNB Monetáris Tanácsa

Az infláció januárban is az MNB 3%-os célja alatt maradt (2,7%), azonban az MNB által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció 3%-ra nőtt a tavaly decemberi 2,9%-ról (év/év), mely a tartós inflációs tendenciák erősödését jelzi. Ennek ellenére várakozásunk szerint az idei évben 3% körül maradhat az éves átlagos infláció itthon, mely mögött elsősorban a feszes munkaerőpiacból adódó további béremelkedés árakba történő begyűrűzése áll. Ezt ellensúlyozhatják részben az év közepétől a megígért munkáltatói járulékcsökkentések.

Bár a belső folyamatok alapján szigorúbb monetáris kondíciókra lehet számítani idehaza, az ECB várhatóan 2019 év végéig vagy akár 2020 elejéig nem emel kamatot, így az MNB-n addig nem is lesz nagyon külső szigorítási kényszer. Az MNB először a 2018. szeptemberi kamatdöntő ülést követően emelte ki, hogy felkészültek a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, melyet ezt követően minden kamatdöntés utáni közleményben megerősítettek. Így a monetáris eszköztár 2018-as átalakításával már megteremtették a későbbi szigorítás lehetőségét. Azonban a jegybank még nincs lépéskényszerben, és valószínűleg azt is el akarják kerülni, hogy túl hamar kezdjenek szigorításba. Így várakozásunk szerint az idei évben a hazai bankközi rövid hozamok emelkedhetnek fokozatosan párhuzamosan a globális és regionális tendenciákkal. Az alapkamat várhatóan 2019 végéig változatlan szinten maradhat.

• Szerdán publikálják az idei év első munkaerő-piaci adatait idehaza

Az elmúlt években a foglalkoztatás dinamikus növekedése miatt a hazai munkanélküliségi ráta bőven a válság előtti szintek alá süllyedt, tavaly decemberben 3,6%-on állt. Ez leginkább a válság óta tartó gazdasági felépülésnek és a kormányzat munkaerőpiacot megreformáló intézkedéseinek köszönhető. A 2018-as év egészében 3,7%-os munkanélküliségi rátát tapasztalhattunk idehaza. A munkanélküliségi rátában középtávon már csak enyhe csökkenést várunk az előttünk álló években, mivel a gazdaság által könnyen felszívható munkaerő-állomány gyakorlatilag eltűnt. Ebből kifolyólag a következő években a hazai a hazai gazdaság bővülését már alapvetően a termelékenység növekedése határozza majd meg.

• Tavalyi negyedik negyedéves beruházási adatokat ismerhetünk meg csütörtökön idehaza

A pénteki részletes hazai GDP-adatok megjelenése előtt egy nappal publikálja a KSH a tavalyi év utolsó negyedévének beruházási adatait. 2018 harmadik negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene erőteljesen, 22,1%-kal emelkedett a 2017-es év azonos időszakához képest (második negyedév: 15,3%-os növekedés). Várakozásunk szerint továbbra is dinamikus, kétszámjegyű bővülés várható a beruházásoknál 2018 utolsó negyedévében. Az idei évben nagyobb mértékű felfutást várunk az EU-s források elköltésében idehaza, mely pozitívan járulhat hozzá a hazai beruházások növekedéséhez a gazdaság egészében. Azonban a jelenlegi információk alapján a vállalati nagyberuházások mérséklődésére számítunk 2019-ben, bár ezt részben ellensúlyozhatja a KKV hitelezés prognosztizált felívelése. Mindezen tényezők és a magas bázis miatt az idei évtől várakozásunk szerint mérséklődhet a hazai beruházások növekedése.

• Pénteken publikálják a tavalyi utolsó negyedéves és egész éves GDP-növekedés részleteit

Az előzetes adatok szerint 2018 negyedik negyedévében 5%-kal bővült a magyar gazdaság (nyers adat, év/év) az elemzői várakozásokat jóval meghaladva (4,6%), így a magyar GDP-növekedés 14 éves történelmi csúcs közelébe került (2004. III. negyedév: 5,1%). A 2018-as év egészében a magyar gazdaság 4,8%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest (nyers adat). A KSH kiemelte, hogy a GDP növekedéséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, és - várakozásunkkal összhangban - a szektorok közül a szolgáltatások húzóereje lehetett a legjelentősebb a növekedés tekintetében. A tavalyi kiemelkedő év után kisebb lassulást várunk 2019-ben a hazai GDP-bővülés tekintetében, elsősorban a fogyasztás növekedésének idei évre várt lassulása, valamint a beruházások növekedésének prognosztizált mérséklődése miatt.