Összeomlott az infláció az USA-ban, lépéskényszerben a Fed

Elemzések2019. jún 20.Harsányi Péter

  • A konszenzusnak megfelelően szinten tartotta az irányadó rátát a Fed a kamatdöntő ülésén
  • 2021 előtt nem éri el az infláció a jegybanki célt az Egyesült Államokban, véget ért a kamatemelési ciklus
  • A kereskedelmi háború továbbra is veszélyezteti a növekedést
  • A lazább amerikai monetáris politika jellemzően kedvez a forintnak és a feltörekvő devizáknak

Mit jelent ez ránk nézve?

A feltörekvő régiós devizák és így a forint árfolyamát is jelentősen befolyásolja, hogy miként alakul a pénzpolitika az Egyesült Államokban. A Fed mai kommunikációjával elmozdult a lazább monetáris politika irányába, amely alapvetően kedvez a globális kockázatvállalási hajlandóságnak, ezáltal a feltörekvő régiós részvényeket, kötvényeket, devizákat is jobban megvehetik a befektetők. Mindazonáltal nagy horderejű bejelentés ezúttal nem hangzott el, így a piaci reakciók is visszafogottabbak voltak, bár ez is volt a Fed egyik célja.

Mit várt a piac?

A piac a mai napon egyértelműen tartást várt, míg egy júliusi 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésnek 75 százalékos valószínűséget adott, illetve az idei év egészére összesen 2-3 kamatcsökkentést áraztak a befektetők.

Ezenfelül az inflációs pálya jelentősebb lefelé történő módosítását is várták az elemzőházak.

Adott is meg nem is a Fed

A Fed 2,25-2,50 százalékon szinten tartotta az irányadó rátát a konszenzusnak megfelelően, ugyanakkor a piaci várakozásokkal ellentétben nem módosította lefelé az idei kamatpályára vonatkozó prognózisokat. Ellenben jövőre már alacsonyabb lehet az irányadó ráta, illetőleg a hosszú távú egyensúlyi kamatszintre vonatkozó előrejelzést is lecsökkentette a jegybank.

Emellett a döntéshozók egyértelműen nyitva hagyták az ajtót az idei kamatcsökkentések előtt, melyekre sor kerülhet szükség esetén. Egyelőre azonban még kivár a nyíltpiaci bizottság és a beérkező adatoktól függően hoznak döntést.

A döntés egyébként nem volt egyhangú, az egyik tag James Bullard már indokoltnak tartott volna egy 0,25 százalékpontos kamatvágást.

Az infláció tekintetében sokkal borúlátóbbá vált a Fed: 1,5 és 1,9 százalékra csökkentette az idei és a jövő évi inflációs előrejelzéseit a korábbi 1,8 és 2,0 százalékos értékekről. Az infláció így legkorábban 2021-ben érheti el a jegybank 2 százalékos célját.

A GDP növekedési prognózis érdemben nem változott, nagyságrendileg 2 százalékkal bővülhet a gazdaság az előrejelzési horizonton. A Fed prognózisai itt érhetők el.

Összességében egyértelműen elmozdult az amerikai jegybank egy lazább monetáris politika irányába, azaz véget ért a kamatemelési ciklus az USA-ban. Sikeresen lehűtötte továbbá a túl korai kamatcsökkentési várakozásokat is a Fed úgy, hogy nem bontakozott ki számottevőbb esés a részvény- és devizapiacokon, legfeljebb a rövid hozamok szakadtak be kissé a tengerentúlon.

Vége a kamatemelési ciklusnak az USA-ban, hogyan jutottunk el idáig?

Az elmúlt időszakban jelentősen lassult a globális növekedés többek között az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború miatt, amely már az amerikai gazdaságra is egyre jobban kifejti hatását.

A globális makrogazdasági meglepetésindex hosszú hónapok óta negatív értékeket mutat, amivel párhuzamosan sorra rontják a nagyobb intézmények a növekedési előrejelzéseiket. Legutóbb a Fitch Ratings mondott véleményt, a hitelminősítő szerint a globális GDP bővülés 2020-ban 2,7 százalékot tehet ki szemben a korábbi 2,8 százalékos becslésekkel, ugyanis a protekcionista intézkedések miatti bizonytalanság visszafogja a beruházásokat.

Ez a forgatókönyv ráadásul azt feltételezi, hogy az Donald Trump nem vet ki újabb védővámokat a fennmaradó 300 milliárd dollár értékű eddig még „érintetlen” kínai vámárura.

Makrogazdasági oldalról egyre több jel utal azonban arra, hogy minden idők egyik leghosszabb gazdasági felívelő ciklusa fokozatosan lassul az Egyesült Államokban.

A mérséklődő kiskereskedelmi forgalom, valamint a tartós fogyasztási javak megrendelés állományának a visszaesése is a gyengébb belső keresletet jelzi.

Az előremutató feldolgozóipari beszerzési menedzserindexek egyre visszafogottabb értékeket vesznek fel, ami nem is csoda, hiszen a feldolgozóipar az egyik legnagyobb vesztese a protekcionista intézkedéseknek.

A munkaerőpiac egyelőre jó állapotban van, de a foglalkoztatottság és a bérek legutóbb már jóval a várakozások alatt emelkedtek.

A világszerte gyengülő gazdasági teljesítményt egyébként az is jól mutatja, hogy több nagyobb szervezet (OPEC, EIA) is lefelé módosította a globális kőolaj kereslet bővülésére vonatkozó előrejelzését.

A kereskedelmi háború miatti bizonytalanság következtében a beruházások láthatóan visszaestek. Gondot okoz az is, hogy nem tudni, hogy Donald Trump kivet-e, és ha igen mikor és milyen mértékű védővámot az Európai Unióra, Mexikóra vagy esetleg Indiára.

Szélesedik a kereskedelmi háború?

Nem ad túl sok okot a bizakodásra, hogy Donald Trump élesen kritizálta Mario Draghi EKB elnököt, amiért az Európai Központi Bank első embere belengette egy újabb mennyiségi lazítás lehetőségét, ami gyengítené az eurót, ezáltal az EU exportszektora előnybe kerülhetne az Egyesült Államokkal szemben.

Amíg javában dúl a kereskedelmi háború Kínával, addig vélhetően nem kell komolyabb védővámoktól tartania az Európai Uniónak, de ez a kockázat változatlanul jelen van, ami negatívan hat mind a befektetői, mind az üzleti hangulatra.