Fordulat Kamala Harris megítélésében: ez az öt kérdés dönti el a választásokat

Kamala Harris megítélése érdekesen alakult az elmúlt napokban: a legfrissebb felmérések szerint elvesztette a vita után szerzett előnyét, és most országosan a megítélése épp annyira kedvező, mint amennyire kedvezőtlen (46,8-46,6%.

Donald Trump esetében a helyzet változatlan: személyisége megosztó, 52,7 százalék szerint nem lenne jó, ha ismét megválasztanák, 42,8 százalék pedig mellette áll.

A legutolsó felmérések alapján a biztos szavazók körében a két jelölt fej-fej mellett áll, Kamala Harris demokrata elnökjelölt 2-3 százalékpontos előnnyel rendelkezik, de a billegő államokban a verseny kiegyensúlyozott.Az elnökjelöltek közötti küzdelem öt fő pontban gyűjthető össze, melyek közül a gazdasági bajok kezelése, a magas árak letörése és a bevándorlásra adott válasz a legnagyobb horderejű.

Kérdés, hogy a demokraták érvényesíteni tudják-e az országos előnyüket, mozgósítják-e elegendő mértékben a szavazóikat. Sokat számít, hogy az előző választáskor a járvány miatt azok is szavaztak - levélszavazással - akik egyébként nem vették volna a fáradságot, hogy beálljanak az urnák előtti sorokba.Márpedig a levélszavazatok nagy része a demokratákhoz került, ezért a mostani mozgósítás kulcsfontosságú lesz.

A hét billegő államban (Arizona, Ohio, Michigan, Pennsylvania, North Carolina, Nevada, Wisconsin, Georgia) nagyon kevés szavazó döntheti el a választás végeredményét az elektori rendszer miatt, ezért is kiélezett a harc több olyan témakörben, amely a billegőket érinti.

A korai szavazások mindenesetre megkezdődtek, nézzük, melyek a legfontosabb kérdések, ami alapján döntést hozhatnak a még bizonytalanok.

1. Árak, energia, gazdasági helyzet

Az elmúlt évek energetikai kríziseinek hatására az egyik legfontosabb felmerülő kérdés a 2024-es elnöki vitában az energiagazdálkodás volt. A jelöltek mindketten elkötelezettnek mutatták magukat abban, hogy átalakítsák és diverzifikálják az energetikai beszerzési láncokat - írta Abishur Prakash geopolitikai szakértő és a The Geopolitical Business tanácsadó cég vezérigazgatója. 

Az Egyesült Államok (USA) érdekében áll belföldi energiaforrásokat kialakítani, például hidraulikus rétegrepesztéssel (fracking), amelynek segítségével saját földgáztartalékot tudnának létrehozni.

Az USA ezen felül igyekszik majd ellátási láncait „bebiztosítani” baráti államok bevonásával, vagyis teljes mértékben megoldani az energetikai ellátást. Ezzel az USA garantálni tudja, hogy ne kerüljön az 1973-as olajválsághoz hasonló helyzetbe. 

2. Veszélyek

Az elnöki vita alatt leggyakrabban emlegetett országok között szerepelt Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea. Várhatóan az amerikai politikusok ezekre az országokra nem egyéni fenyegetésekként, hanem egymással összeköttetésben lévő egységes veszélyként gondolnak majd.

Mike Johnson, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának képviselőházi elnöke beszédében használt kifejezés, „a gonosz tengelye” (axis of evil) is erre utal. Az Egyesült Államok szemszögéből tehát úgy tűnik, hogy ezek az országok egyre inkább integrálódnak és összekapcsolódnak, és több fronton is fenyegetést jelentenek, így a védelmi politikát a győztes jelölttől függetlenül ez fogja meghatározni. 

3. Kína - technológiai háború

A vita közben felvetődött, hogy melyik elnökjelölt segítené jobban elő az USA technológiai fejlődését, hogy az továbbra is vezető szerepet tölthessen be a világban. Kifejezetten Kína megerősödésétől és felemelkedésétől tartanak a technikai szektorban, hisz Kína az utóbbi években nagymértékű gazdasági növekedésen ment keresztül. Harris a „chip törvényt” szükségességével kampányolt, ami állítása szerint az USA érdekeit képviselve helyezné az Egyesült Államokat a chipgyártás és a technikai szektor élére. 

4. Bevándorlás

Jelenleg több millió illegális bevándorló tartózkodik az Egyesült Államokban, nemzetiségük sokféle. A legtöbben mexikóiak, indiaiak, filippinók és kínaiak. Trump migrációellenes politikájának fontos része a „deportációs terv”, aminek keretében több tízezer embert küldhetnének vissza Indiába, a Fülöp-szigetekre vagy Kínába.

Ez fokozhatja a már esetlegesen fennálló konfliktusokat abban az esetben, ha ezek az országok nem akarják visszafogadni az illegális bevándorlókat.

5. Háborúk

Az elnöki vita alatt az elnökjelöltek csak egy dologban értettek egyet: a Kelet-Európában és a Közel-Keleten dúló konfliktusok rendkívül aggasztóak és negatív hatással bírnak az egész világra nézve. Az elhangzottak alapján úgy tűnik, hogy mindkét jelölt támogatná a tűzszüneti tárgyalások felé irányuló törekvéseket. Egyértelművé vált, hogy Washington politikája november ötödikétől nagy fordulatot vehet.