Fordulóponthoz érhet az MNB: kamatvágás vagy kivárás?
ElemzésekA Magyar Nemzeti Bank a nyár folyamán háromszor csökkentette az alapkamatot, a döntések mögött elsősorban az alacsony infláció, a mérséklődött inflációs várakozások és az erős forint áll. A legfontosabb kérdés most az, hogy ebben a hónapban folytatódik-e a kamatvágás, vagy a jegybank kivár.
Összefoglaló pontok:
- Az MNB Monetáris Tanácsa a kedvező inflációs helyzet és külső környezet nyomán a nyáron háromszor mérsékelte a jegybanki alapkamatot.
- A pesti tőzsde a alacsonyabb kamatszintből általában profitál, de geopolitikai kockázat bármikor átírhatja a képet.
- A legfontosabb kérdés most az, hogy szeptemberben folytatódik-e a kamatvágás, vagy a jegybank a kivárás mellett dönt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) augusztus 25-én 25 bázisponttal, 5,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A döntés nem okozott meglepetést, az elemzők erre számítottak.
Varga Mihály jegybankelnök a nyár elején jelentette be, hogy az MNB mini kamatcsökkentési ciklusba kezd, ennek megfelelően döntöttek júniusban, júliusban és augusztusban is. A három egymást követő vágás után az irányadó ráta legutóbb 2022 tavaszán volt ennél alacsonyabb szinten.
Mi áll a folyamatos kamatvágások hátterében?
A lazításra az ad lehetőséget, hogy az infláció az MNB várakozásainál is jobban alakul.
A júliusi éves infláció 1,2 százalékra esett, ilyen alacsony értéket legutóbb 2016 novemberében mértek.
A kedvező kép mögött több tényező húzódik. Lassult az élelmiszerárak drágulása, a forint az elmúlt hónapokban stabilan tartotta magát. Az áprilisi országgyűlési választások után az új kormány az uniós források hazahozatalát és az euró bevezetését ígérte meg, ami javította Magyarország külföldi megítélését, ezáltal csökkent a kockázati prémium.
A kockázatokból sincs hiány: az amerikai-izraeli-iráni háború magasan tartja az olajárakat. Ha ez sokáig így marad, az energiaárakon keresztül visszaköszönhet az infláció, és szűkülhet az MNB mozgástere.
A magyar jegybank utat mutat
Az elmúlt hónapokban a jegybankok sokkal óvatosabbak voltak a magyar központi bankhoz képest. Az Európai Központi Bank (EKB) júniusban 25 bázisponttal emelte az irányadó betéti rátát 2,25 százalékra, az elhúzódó energiaválság és a gyorsuló infláció miatt. Júliusban az EKB változatlanul hagyta a betéti rátát, de az EKB igazgatóságának tagja, Isabel Schnabel szerint újabb kamatemelésre lehet szükség a jövőben.
A Fed is szigorú: Kevin Warsh elnöksége alatt, 2026 májusa óta nem nyúlt a kamathoz, az irányadó sáv 3,50–3,75 százalékon áll. A piacok és az elemzők szűk többsége most arra számít, hogy az amerikai jegybank szeptemberben megint változatlanul hagyja a rátát, de év végéig egy újabb emelés is elképzelhető.
Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a magyar alapkamat az egyik legmagasabb az Európai Unióban, így még mindig van tér a fokozatos csökkentésre.
Forint, állampapír, tőzsde: ki jár jól?
A háromhónapos BUBOR az év eleje óta folyamatosan az alapkamat alatt mozog, vagyis a piac már jó előre beárazta az MNB kamatcsökkentéseit.
A forint szempontjából a legfontosabb tényező a kamatkülönbözet, azaz az a hozamelőny, amit a forintban tartott megtakarítás kínál a többi devizához képest. Amíg ez az előny magas, a külföldi befektetők szívesen vásárolnak forinteszközöket, ami erősíti a devizát. A kamatvágásokkal azonban ez az előny lassan fogy.
Az állampapíroknál hónapok óta tart az átrendeződés: az inflációhoz kötött változó kamatozású papírok hozama jövőre könnyen 2 százalék közelébe kerülhet. A fix kamatozású papírok hozama szintén csökkent, de sokan azért választják őket, hogy rögzítsék a jelenlegi szintet, mielőtt az még tovább csökkenne. A bankbetéteseknek is érdemes odafigyelniük: a hazai pénzintézetek az elmúlt hónapokban mérsékelték a kamatokat, és a tendencia várhatóan folytatódik.
A tőzsdén a kép inkább kedvező. Alacsonyabb kamatoknál a kötvények veszítenek vonzerejükből, a részvények pedig kedvezőbb befektetési lehetőséggé válhatnak. Augusztus közepén a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető indexe, a BUX először zárt 150 ezer pont felett, miközben az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom árfolyama sorra dönti a csúcsokat.
Ha az MNB folytatja a kamatcsökkentést, akkor a pesti tőzsde tovább erősödhet, bár egy geopolitikai sokk, például az olajár emelkedése, gyorsan megváltoztathatja a befektetők hangulatát.
Megosztottak az elemzők
Az elemzők többsége év végére 5,0–5,5 százalékos rátát prognosztizál.
Az Erste Bank szerint szeptemberben folytatódhat a júniusban megkezdett lazítási ciklus, az év végére 5 százalékos alapkamatot vár. A K&H jelenlegi prognózisa alapján az alapkamat az év végén 5,5 százalékos lehet, de 2027-ben az irányadó ráta akár 4,5 százalékra is csökkenhet.
Az Amundi Alapkezelő az év végéig már csak egy kamatvágást vár.
Jövőre viszont felgyorsulhat a kamatvágások üteme, és az irányadó kamatláb 4 százalékon zárhatja a 2027-es évet.
Az MBH Bank Nyrt. elemzői egyelőre fenntartják becslésüket, hogy idén már nem, csak jövő januárban indulhat újra az irányadó kamat csökkentése. A következő kamatdöntő ülésre szeptember 22-én kerül sor, ahol a friss inflációs és növekedési előrejelzés fényében dönt az MNB.