Gócpontok Ukrajnától Tajvanig - Ezek lehetnek idén a világ forró pontjai

Az utóbbi időszakban az Ukrajna és Tajvan körüli feszültségek lehetséges eszkalálódásától volt hangos a nemzetközi sajtó. Azonban ezek mellett még számtalan olyan, már zajló konfliktus van világszerte, melyekről kevesebbet tudhatunk meg a médiából.

Ukrajna: Új inváziótól tartanak

A Krím-félsziget 2014-es annektálását követően Ukrajna keleti részén, a Donyec-medencében két, főként oroszok által lakott terület, a luhanszki és donyecki szeparatista köztársaságok lényegében elszakadtak az országtól. Ezt követően a konfliktus befagyott, azonban 2021-ben újra felforrósodott a helyzet körülöttük, miután Oroszország ősszel nagyszabású katonai mozgósításba kezdett az ukrán határ mentén.

Az amerikai hírszerzés emiatt attól tart, hogy Moszkva bármelyik pillanatban lerohanhatja a kelet-európai államot, melynek kapcsán Washington egyértelművé tette: ebben az esetben akár katonailag is felléphet Oroszországgal szemben. A helyzet rendezésének érdekében január tizedikén Genfben ülnek tárgyalóasztalhoz amerikai és orosz tisztviselők, azonban a felek alapvető kérdésekben is teljesen különböző álláspontot képviselnek, így előreláthatólag nem lehet érdemi előrelépésre számítani.

A helyzet lehetséges kimeneteléről itt írtunk bővebben.

Tajvan: Az új hidegháború egyik gócpontja

A Washington és Peking között zajló gazdasági, technológiai és katonai verseny szakértők szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti hidegháborúhoz hasonló, hosszú évtizedeken át tartó szembenállást fog eredményezni. A két hatalom konfrontációjának központja a dél-kelet-ázsiai régió, ezen belül is Tajvan lehet, számos erre utaló jel történt az elmúlt években.

Peking soha nem mondott le a a „két Kína” újraegyesítéséről, míg az Egyesült Államok a sziget legfőbb diplomáciai és katonai szövetségese. Ha Tajpej a jövőben intenzívebben próbálná elérni függetlenségét átlépve ezzel a Kína által emlegetett „vörös vonalakat”, az könnyedén eredményezhet háborút Washington és Peking között.

Arról, hogy Kína miért nem próbálta ezidáig katonai eszközökkel elérni az újraegyesítést, Wagner Péter a Külügyi-és Külgazdasági Intézet kutatója számolt be bővebben.

Mali: Franciák helyett oroszok?

Mali az elmúlt bő egy évben két katonai puccsot is átélt, valamint az országot évtizedek óta sújtja polgárháború és több radikális iszlamista terrorszervezet is működik területén. Az közép-afrikai ország kvázi három részre szakadt, ezen nem segít az sem, hogy Franciaország ősszel kivonta katonáit a konfliktus sújtotta államból. Az így kialakult űr betöltésére jelentkezett az oroszok legjobb háborús érdekérvényesítő fegyvereként funkcionáló Wagner-csoport, mely a hírek szerint nemsokára elkezdheti misszióját Bamakóban.

Az országot irányító katonai junta a napokban elállt az ENSZ által felvázolt menetrendtől, miszerint 2022 februárjában választások útján adja át a hatalmat, a vezetők még további négy évig, 2026-ig irányítani szeretnék Malit. Ez a jövőre nézve az eddigieknél is nagyobb feszültségeket eredményezhet az afrikai országban, ami egyáltalán nem kedvező az újraegyesítés szempontjából.

A Wagner-csoport tevékenységéről itt írtunk részletesebben.

Jemen: Egyre rosszabb a helyzet

Az Arab-félsziget délnyugati csücskén elterülő Jemenben 2014 óta mindennaposak az Irán által támogatott húszi felkelők és a nemzetközileg elismert kormányerők közötti összecsapások. Mivel az ország jelentős részét a Washington által terrorszervezetnek nyilvánított húszik ellenőrzik, így a segélyezés folyamata sem egyszerű, emiatt korunk egyik legnagyobb humanitárius katasztrófája zajlik e percekben is Jemenben. A 28 milliós ország lakosságának közel ötven százaléka mindennapos éhezéssel küzd, két millió gyermek pedig alultáplált. Emellett hatalmas problémát okoz a gyermekkatonák alkalmazása is.

Az elmúlt hat évben a legóvatosabb becslések szerint is százezer életet követelt a háború. Habár az elmúlt évben szaúdi – a Szaúd-Arábia által vezetett szunnita koalíció a nemzetközileg elismert kormány legfőbb támogatója – és iráni tisztviselők is a háború lezárásának fontosságát emlegették, nem valószínű, hogy erre idén sor kerül.

Líbia: Megbosszulhatja magát az elmaradt elnökválasztás

A listán szereplő következő három ország kakukktojás abból a szempontból, hogy területükön jelenleg nem zajlik háború, azonban ez a jövőben különböző okokból könnyen változhat.

Ilyen ok például a Líbiában tavaly december 24-ére kitűzött, azonban napokkal előtte elhalasztott elnökválasztás. A közel egy évtizedig polgárháború által sújtott ország „demokráciája” nagyon instabil lábakon áll, ha nem tudnak megegyezni egy egységes választási törvényben és nem tudják lebonyolítani a szavazást, az könnyedén eredményezhet újabb konfliktust. Ezt mutatja az is, hogy Tripoliban a választás elnapolásának hírével egy időben különböző milíciák jelentek meg, akik városrészeket vontak ellenőrzésük alá és utakat barikádoztak el.

A líbiai helyzetről itt számoltunk be részletesebben.

Etiópia: Sikerült visszaszorítani a felkelőket

Alig pár hónappal azután, hogy Abij Ahmed etióp miniszterelnöke béke Nobel-díjat vehetett át azért, mert sikerült lezárnia az országgal szomszédos Eritreával való konfliktust, Etiópiában újra háború ütötte fel fejét: 2020 novemberében a Tigré tartományi felkelők megelégelték a szerintük elnyomó kormány intézkedéseit és fellázadtak. Emlékezetes, hogy pár hónappal ezelőtt, 2021 őszén már a főváros, Addisz-Abeba ellen vonultak a Tigréi Védelmi Erők egységei, azonban decemberben a kormányerők sikeresen visszaszorították őket, véget vetve ezzel a több, mint egy éves vérontásnak.

A polgárháború következtében több ezren vesztették életüket, körülbelül kétmillióan menekültek el lakhelyükről, valamint tízmillió körüli azok száma, akik segélyre szorulnak. A megadásra kényszerített szeparatista erők csapatkivonásokat és repülési tilalmat követelnek Tigré tartományra tekintettel, azonban a kormány még nem válaszolt feltételeikre. Amennyiben nem sikerül megegyezni könnyen folytatódhat a háború.

Irán: A világ szeme az atomalku tárgyalásokon

2021 végén kezdődött meg az iráni nukleáris megállapodás újratárgyalása, melyből még 2018-ban Donald Trump akkori amerikai elnök egyoldalúan kivonult. Habár eddig nem történt érdemi előrelépés, a felek bizakodóan tekintenek a jövőre, ami az egész világ számára megkönnyebbülést hozhat. Amennyiben ugyanis Teherán képes lenne atomfegyvert előállítani, az nukleáris háborúval fenyegetné a térséget.

Az Egyesült Államok és Izrael védelmi tisztviselői már a múlt hónapban kilátásba helyezték a legrosszabb forgatókönyvre felkészítő hadgyakorlatok lebonyolítását: ezek során az iráni nukleáris létesítményeket vennék célba. Mivel ezek nagyrészt földalatti, hegyek gyomrában elterülő építmények, így az egyetlen megoldás elpusztításokra a nukleáris töltet.

A Teherán és Tel-Aviv szembenállásából adódó veszélyekről itt számoltunk be bővebben.