Háború: pokoli veszteségeket szenvedett el Ukrajna – az állapotok tragikusak

Viktor egyike annak a több százezer ukrán katonának, aki a fronton harcol az orosz invázió ellen. A 37 éves férfi eredetileg négy hónappal a háború kezdete után kapta meg az értesítését a mozgósításról. Hamarosan északra küldték egy Oroszországgal határos területre, hogy árkokat ásson.

Később áthelyezték Bahmutba, ahol az orosz Wagner-csoport zsoldosai harcoltak a város elfoglalásáért. Tavaly szeptemberben Viktornak átadtak egy Browning géppisztolyt, és megtanították neki, hogyan kell a fegyvert tisztítani és karbantartani. Egy héttel később a donyecki frontra szállították anélkül, hogy egyetlen gyakorló lövést is leadott volna.

A vég bármelyik pillanatban eljöhet. Kezdek hozzászokni a halál gondolatához... hogy bekövetkezhet, és nem menekülhetsz előle

– nyilatkozta Viktor a Reuters-nek.  

Miközben a katonák ezer nappal azután is, hogy megindultak az orosz tankok, igyekeznek kitartani, Ukrajnát válságok egész erdeje kezdi beborítani. Mind közül az egyik legsúlyosabb a demográfiai krízis. Az ukrán menekültek száma mára elérte a 6,7 milliót. A lengyelországi Rzeszów városába például olyan sokan érkeztek, hogy a település lakossága emiatt a másfélszeresére ugrott. Jellemző, hogy a lengyel egyetemekre beiratkozott külföldi diákok majdnem fele ukrán nemzetiségű.

Lebombázott ortodox templom Ukrajnában (Forrás: Shutterstock)

A demográfiai válságot tovább erősíti, hogy akik otthon maradtak a háború árnyékában érthető módon csak ritkán vállalnak gyereket. Egy nőre az élete folyamán átlagosan kevesebb, mint egy gyerekszülés jut.

A teljes termékenységi arányszám Ukrajnában alacsonyabb, mint bárhol máshol Európában.

A Krím-félsziget megszállása, vagyis 2014 óta Ukrajna lakossága több mint 10 millióval csökkent, az ENSZ számításai szerint.

Ukrán katona egy donyecki lövészárokban (Forrás: Shutterstock)

Majdnem a lakosság fele szorul humanitárius segélyre

Bár Ukrajna jelentős részén nem zajlanak harci cselekmények, a háború következményei alól szinte senki nem tudja kivonni magát. Már csak azért sem, mert a sorozatos bombázások miatt az energia-infrastruktúra jó része romokban hever. A kemény télre úgy fordul rá az ország, hogy az áram-kimaradások egyre rendszeresebbek.

Egyes források szerint Ukrajna saját energiatermelő kapacitásának 65 százaléka megsemmisült. Több szervezet is igyekszik tüzelőanyagot és meleg ruhát szállítani a veszélyeztetett közösségeknek, de sok embert, így például a lakótömbökben élő tömegeket nehezen tudják kiszolgálni. Ráadásul az egészségügyben is egyre vészesebb állapotok uralkodnak. Az Egészségügyi Világszervezet szóvivője szerint a gyógyszerek és a kezelések magas költségei, valamint az egészségügyi dolgozók elégtelen száma a frontvonalak közelében is komoly aggodalomra ad okot.

Ukrajnában a lakosság közel 40 százaléka humanitárius segítségre szorul. Rengetegen vesztették el az otthonukat. A bombázások és az ágyúzások legalább 2 millió otthont rongáltak meg vagy pusztítottak el.

Traumatizált lakosság

A szakemberek ráadásul figyelmeztetnek: van egyfajta rejtett válság is Ukrajnában. Az elhúzódó háború széles körben váltott ki a lakosság körében pszichés szorongást. Még egy esetleges béke után is hosszú időbe fog telni, amíg az embereknek segíteni tudnak feldolgozni a traumáikat.

Csak a civil halálos áldozatok száma meghaladhatja a 12 ezret, míg a katonáké már jóval 80 ezer felett jár a nyugati becslések szerint.

Az utóbbi időben az is rombolja a morált, hogy a háborúban az oroszokhoz került a kezdeményezés. Az elmúlt hónapokban sorra foglalják el az ukrán településeket. Bár az Oroszország által 2024-ben megszerzett területek nagysága - mintegy 2455 négyzetkilométer - kevesebb mint 1 százaléka Ukrajna háború előtti területének, a pszichológiai hatása ennek óriási – figyelmeztet egy kijevi elemző Mykola Bielieskov.

Kilőtt ukrán lakóépületek (Forrás: Shutterstock)

Az oroszokat nem érdeklik a veszteségek?

A múlt héten volt olyan nap, amikor 24 óra leforgása alatt 1950 halottja és sebesültje volt az orosz erőknek, úgy hogy a támadók még 81 páncélozott járművet is vesztettek, állítják az ukrán védelmi erők. Ez volt az inváziós sereg egyik legvéresebb napja a háborúban. Az orosz veszteségek az utóbbi hónapokban látványosan megnőttek.

Oroszország számára a cél szentesíti az eszközt

- mondta korábban egy névtelenséget kérő volt orosz védelmi tisztviselő a Guardian-nek. „A háború előtt ilyen veszteségek elképzelhetetlennek tűntek volna. Most úgy néz ki, hogy a tábornokokat aligha érdekli, amíg teljesítik Putyin követeléseit”.

Mivel Oroszország idén nyáron és ősszel sok embert vesztett, fokozták a toborzások ütemét is.

Az ukrán OpenMinds kutatóközpont adatai szerint az orosz katonai toborzási hirdetések 224 százalékkal nőttek a nyári ukrán kurszki bevonulást követően.

Hogy mit hoz a jövő az elsősorban most Donald Trumpon múlhat, akinek az egyik választási ígérete az ukrán konfliktus gyors lezárásáról szólt. Hogy ezt miként képzeli el a soron következő amerikai elnök az egyelőre nem világos.