Hatalmas árat fizetnek az olaszok a hosszú nyári leállásokért
ElemzésekAz olaszok legnagyobb nyári ünnepe az augusztus 15-i Ferragosto, melynek ünneplése köré közel egy hónapos nyaralási szezon alakult ki. Az olaszok jelentős része elutazik, idén 20 millióan, közel egy hónapra leáll az élet a legtöbb olasz gyárban. Mindez meglátszik az olasz versenyképességen, ami a 41. helyen áll. A világ nyolcadik legnagyobb gazdaságának exportpartnerei ugyanis folyamatos beszállítást várnának el, így az olasz cégek piacveszteséget szenvednek el a hosszú leállás miatt.
Több mint 20 millió olasz nyaral augusztusban, a legtöbben legalább egy-két hétre vesznek ki szabadságot. Idén júliushoz képest 25 százalékkal többen mentek nyaralni, és az olaszok 29 százaléka külföldön (is) pihen idén nyáron.
Az olasz versenyképességet még ma is jelentős mértékben lehúzza, hogy augusztusban gyakorlatilag egy teljes hónapra leáll az élet az országban, a legtöbb vállalat több hétre bezár.
Az olasz gazdaságban ugyanis az export szerepe mindig is óriási volt, a GDP-nek több mint 37 százalékát adta tavaly, és a leállás jelentős versenyképesség hátrányt okoz az olasz vállalatoknak.
A megrendelő partnereknél ugyanis nincs nyári leállás, a termelési és logisztikai láncokat a nyári hónapokban ugyanúgy működtetni kell, és a legtöbb helyen az úgynevezett just-in-time rendszerben töltik fel a raktárakat a költségracionalizás miatt.
Márpedig ebbe nem fér bele, hogy akár több hónapos mennyiséget előre berendeljenek, kifizessenek és tároljanak, csak azért, mert az olasz beszállítók nem tudnak - vagy csak nehézségek árán - több mint egy hónapig szállítani.
A partnerek egy része - főleg az élelmiszeriparban, ahol értelemszerűen nincs leállás nyáron - ezért nem olasz beszállítót választ, hanem olyat, amelyik folyamatos ellátást tud biztosítani az év egésze során.
Olaszország legfőbb kiviteli célországai:
- Németország 13 százalék
- Egyesült Államok 11 százalék
- Franciaország 10,1 százalék
- Spanyolország 5,2 százalék
- Svájc 5 százalék
- Nagy-Britannia 4,5 százalék
Az olasz külkereskedelmi többlet mindig is jelentős volt, legutóbb júniusban 7,7 milliárd eurót tett ki.
A kiviteli cikkeknél a legnagyobb súlyt a gépek és berendezések, valamint a gyógyszerek, acél- és műanyagáruk jelentik. Az utóbbi években látványosan csökkent a hagyományos olasz bőráruk, ruházati cikkek kivitele (1,9%), melyek gyártását részben kiszervezték külföldre.
A legfrissebb IMD versenyképességi rangsorban Olaszország csak a 41. helyen áll India és Szlovénia között, és a legtöbb nyugat-európai gazdaság megelőzi.
A listán Magyarország a 46. helyen áll, a listavezető Dánia és Svájc, Írország és Szingapúr.
Fürdőzők Riccione partjainál Ferragosto idején (Fotó: MTI/EPA/Giorgio Benvenuti)
Csehország áll a régiónkból a legelőkelőbb helyen, idén a 18. legversenyképesebb ország. Olaszországot még Portugália és Litvánia is lekörözi.
A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint Olaszország a világgazdasági rangsorban a nyolcadik helyen áll Franciaország mögött és Kanada előtt a GDP tekintetében. (USA, Kína, Japán, Németország, India és Nagy-Britannia állnak az első hat helyen.)
Az olasz export-versenyképességet korábban a gyenge lírával oldotta meg az olasz jegybank, de az euró bevezetése után az önálló monetáris politika hiánya nagyon súlyos károkat okozott az olasz gazdaságnak, amely emiatt legalább 5 helyet lecsúszott a versenyképességi listákon.
Elvesztették az export-fölényüket számos piacon, mert az euró bevezetése jelentős drágulást hozott Olaszországban, így tovább rontva a nyugat-európai mércével gyengébb termelékenységet és a magas adókulcsok miatt amúgy is kedvezőtlenebb versenyképességet.
Fontos kiemelni a hagyományosan erős olasz szakszervezetek szerepét: a dolgozók érdekképviselete sokszor a rosszul teljesítő munkaerő elbocsátását is megnehezíti. Ezért Olaszországban különösen gyakori a nem állandó, hanem rövid idejű megbízással dolgozók szerződtetése.
Szintén versenyképességi probléma a déli tartományok felzárkózásának bukdácsolása: egyes déli régiók az uniós GDP-átlag 66-68 százalékán állnak, ami főleg a szakképzetlen munkaerő nagyobb arányával, és az infrastrukturális fejlesztések alacsonyabb intenzitásával indokolható.
Olaszországban továbbá magas a nemzeti kis- és középvállalatok, a családi vállalkozások súlya, ezek versenyképessége a nagyvállalatok szintje alatti.
A Világgazdasági Fórum versenyképességi elemzése kiemeli, hogy az olasz munkavállalói piac hatékonysága különösen alacsony, és a gyorsan változó kormányzati politikák miatt a makrogazdasági környezet is jóval bizonytalanabb a nyugat-európai átlagnál.
Olaszország világpiaci súlya azonban még mindig nagy, továbbá az oktatás és egészségügy helyzete pedig szintén felfelé húzza a versenyképességet.
A Ferragosto egy Augustus császár által elrendelt ünnepen, az Augustus pihenője (feriae Augusti) alapszik, melyet népszerű intézkedésként eredetileg augusztus 1-én a nyári munkák befejezésének kipihenésére rendeltek el.
Az ünnep dátumát később áttették augusztus 15-re, és hosszú vakációval kötötték egybe. A 7. századtól ugyanis a katolikus egyház szerint ünneplik Mária mennybemenetelét, más néven Nagyboldogasszony napját.
Az olasz autópályákon ilyenkor mindig hatalmas forgalomra, dugókra kell számítani, a híradóban a hírek között elsőként a közlekedési információk szerepelnek.
